Okosszemüveg könnyítheti a látássérültek mindennapjait

Imre Krisztián: A kül- és beltéri tájékozódást is szeretnénk könnyíteni (Fotó: Hajdu András)

– Honnan jött az ötlet? Van a családjában gyengén látó?

– A kérdés megválaszolása előtt szeretnék eloszlatni egy tévhitet a vakság, a gyengénlátás kialakulásával kapcsolatban. Sokan vélekednek úgy, hogy a vakság legtöbbször valamiféle születési rendellenesség, miközben a látás olyan szintű romlása, amelyet már gyengénlátásnak nevezhetünk, zömével az ötven év feletti korosztályokban jelentkezik, és akár egy egyszerű fertőzés szövődményeként is kialakulhat. Sem a családomban, sem a közvetlen környezetemben nem élt gyengénlátó, akiről bármilyen nosztalgikus történettel szolgálhatnék. Saját elhúzódó, de szerencsémre maradandó látáskárosodással nem járó szembetegségem volt az egyik inspirációs forrás. A másik pedig az a hihetetlen sebességű technológiai fejlődés, amelyet mindannyian átélünk.

– Hogyan fogott hozzá, mik voltak az első lépések?

– Legelőször egy vakokkal és gyengénlátókkal foglakozó szakembert, tiflopedagógust kerestem fel, leginkább azzal a céllal, hogy képet kaphassak egy ilyen eszköz fogadtatásáról. Ennél azonban sokkal többet kaptam, rengeteg belsős információt is. Ezek segítettek meghatározni a fő fejlesztési irányokat.

– Mi a legnehezebb a kivitelezési folyamatban?

– Találóan azt szokták mondani, hogy „hardware is hard”. Pláne Magyaroszágon, hiszen, bár vannak kiemelkedő technológiai cégeink, és a magyar programozók világviszonylatban is kitűnőek, nem vagyunk IT-nagyhatalom. A hardverfejlesztés idő- és erőforrás-igényes tevékenység. Tervezel, prototípust alkotsz, tesztelsz, újra tervezel, újra prototipizálsz, újratesztelsz… A kívánt eredmény megszületéséig.

– Hogyan képzeljük el a készüléket, mik a specialitásai?

– A készülék egy okosszemüveg, amely különféle szenzorok segítségével feltérképezi a környezetet, és arról „élőszóban” tájékoztatja a viselőjét. A cél a vakok és gyengénlátók kül- és beltéri tájékozódásának könnyítése. A későbbiekben közlekedésbiztonsági modullal is szeretnénk kiegészíteni az eszközt. A legnagyobb kihívás a térinformáció átültetése könnyen értelmezhető hangalapú információvá.

– Hol tesztelte a készüléket?

– A fejlesztés jelenleg is tart, és a különböző funkciókat különböző prototípusokban valósítottuk meg. Körülbelül két év múlva jutunk el oda, hogy széles körű nemzetközi tesztelést indítsunk az akkorra már majdnem szériagyártásra érett termékünkkel. Ennek érdekében már most leszerződtünk több európai város vakokkal foglakozó intézményeivel, amelyek segítenek látássérülteket toborozni, és helyet adnak a tesztelést megelőző tréningekhez.

– Mikor jön el a gyártás ideje?

– Amikor a teszt után már nincs szükség jelentős változtatásra.

– Hol készülnek majd az okosszemüvegek?

– A gyártás egy részét kiszervezzük, más részeit és a végső összeszerelést házon belül végezzük majd.

– Mik a jövő zenéi?

– Nehéz megmondani mit hoz a jövő, főleg úgy, hogy a jelen is kínál számos elvégzendő feladatot. Egyelőre az okosszemüvegünkre koncentrálunk, de már vizsgáljuk annak a lehetőségét, hogy milyen más területeken hasznosíthatnánk a technológiánkat. Ilyen lehet például a robotika vagy az automatizálás.