Gazdaság

Nyilvános a vádirat a Buda Cash-ügyben

Több saját befektető és szövetkezeti betétesek pénzét is elsikkasztották

A Fővárosi Főügyészség vádirata szerint sikkasztással, fiktív állampapírügyletekkel és offshore cégekhez történő utalással mintegy száztizenötmilliárd forinttal károsították meg ügyfeleiket a bűnszervezet létrehozásával is vádolt Buda Cash-botrány résztvevői.

budacash
A Buda Cash Brókerházat már az orosz válság is meggyengítette (Fotó: Csudai Sándor)

Vádiratot nyújtott be a Fővárosi Főügyészség bűnszervezetben, különösen jelentős értékre elkövetett sikkasztás, csalás és más bűncselekmények miatt az úgynevezett Buda Cash ügyben a Fővárosi Törvényszéken – közölte tegnap Ibolya Tibor fővárosi főügyész. A március 29-én benyújtott vádirat szerint a tulajdonosi körből öt személy – V. Péter, P. Zoltán, T. Péter, Gy. János és P. Gyula – a Buda Cash Brókerház működtetésekor, bizonyíthatóan 2007-től kezdő­dően olyan bűnszervezetet hozott létre, amelyek keretében az ügyfelek befektetéseivel és értékpapírjaival részben sajátjukként rendelkeztek, részben azokat eltulajdonították. Kezdetben céljuk a csőd elkerülése, illetve a befektetési szolgáltató fizetőképességének fenntartása volt, később azonban az ügyfelek befektetéseit már nemcsak a vesztességek leplezésére használták fel, hanem az ügyfélpénz egy részét különböző offshore cégekbe menekítették.
A tényállás szerint az 1995-ben létrahozott Buda Cash Brókerházat az ázsiai pénzpiaci és az orosz gazdasági válság hasonlóképpen hátrányosan érintette, mint azokat a pénzügyi szolgáltatókat, aki tönkrementek. Az ügyészség szerint már akkor jelentős hiányt könyvelhettek el, és a bűnszervezetet a vádlottak azért hozták létre, hogy leplezni tudják a veszteségeket. Ennek során nemcsak az ügyfeleket, hanem saját alkalmazottaikat és a hatóságokat megtévesztették.

Mint azt Ibolya Tibor közölte, az ügyfeleket, illetve a betéteseket összességében száztizenötmilliárd forinttal károsították meg. Ebből a nyomozás alatt a hatóságok hatvannyolcmilliárd forintot foglaltak le, aminek döntő hányadát a felszámolónak átadták. További kétmilliárd forintot tartanak jelenleg zár alatt, így összességében 45 milliárd forintot „keresnek még”. Az ügyben egyelőre nem zárult le teljesen a nyomozás. Ibolya Tibor a fő ügy mellett nyomozás alatt álló kisebb ügyek között sorolta fel a Buda-Cash Zrt. igazgatósági tagjai által offshore cégek nevére nyitott külföldi bankszámlákat érintő, pénzmosás gyanúját keltő ügyleteket és az amerikai tőzsdén forgalmazott részvényekkel kapcsolatos csalás gyanúját felvető ügyet. Továbbá a Mátrafűtőber Kft. üzletrészeinek a Buda-Cash részvényesi társaságai közötti adásvétellel kapcsolatos sikkasztás gyanúját felvető ügyet.

Az ügyészség vádirata három vádpontot tartalmaz – közölte a főügyész. Az első szerint a vádlottak 2007 áprilisától 2014 májusáig az ügyfelek pénzéből rendszeresen vásároltak tőzsdén forgalmazott értékpapírokat megbízás nélkül. Ezeket azért vásárolták, hogy az ügyfelek korábban eladott részvényeit átmenetileg pótolják. Ebben az időszakban a vádlottak 40,2 milliárd forintnyi ügyfélvagyonnal rendelkeztek sajátjukként. A második vádpont szerint V. Péter – az ügy elsőrendű vádlottja – 2008 áprilisa és 2014 májusa között összesen 9,2 milliárd forintot utaltatott át a brókerház kezelésében levő vagyonból különböző offshore cégek számlájára. A harmadik vádpont sértettjei a DRB bankcsoport pénzintézetei. A vádlottak 2007-ben határozták el, hogy az akkorra már több tízmilliárd forintra emelkedő hiányt a DRB bankcsoport takarékszövetkezeteinek megszerzése útján és ezáltal a betétesek vagyonával pótolják. Ennek érdekében rábírták a pénzintézetek vezetőit arra, hogy vásároljanak állampírokat a Buda Cash Brókerházon keresztül. Az ügyészség szerint azonban ténylegesen nem állt szándékukban a vádlottaknak állampapírokat vásárolni, céljuk a pénzintézetek vagyonának a megszerzése volt. Ezzel 2009 áprilisa és 2014 áprilisa között a DRB bankcsoportnak összességében hatvanhatmilliárd forint kárt okoztak.

Kérdésre válaszolva Ibolya Tibor közölte, hogy az ügyészség számára rendelkezésre álló információk szerint az ügyben nincs politikai érdekeltség. A büntetések felső határa huszonöt évig terjedő szabadságvesztés is lehet.


Quaestor: további hiányosságok lehetnek

A vádirat benyújtásától számítva három hónap elteltével, azaz május 5-én kellene megtartania a Fővárosi Törvényszéknek az első tárgyalást a Quaestor-ügyben – közölte tegnap Ibolya Tibor fővárosi főügyész, aki egyben visszautasította, hogy az ügymenet hiányossága miatt ne lehetne ezt teljesíteni. Kiemelte: alaptalan az a törvényszéki álláspont, amely szerint a főügyészség nem terjesztette elő hiánytalanul a vádiratban a bizonyítékokat, kellemetlen helyzetbe hozva munkatársait. Póta Péter, a törvényszék szóvivője az MTI-vel tudatta: a Quaestor-ügyben továbbra is hiányosnak tartják a vádat, ezért hiánypótlást várnak a Fővárosi Főügyészségtől.