Gazdaság
Nőtt a kiskereskedelmi forgalom
A forgalom élénkülése is azt mutatja, hogy javult a magyarok életszínvonala
Tavaly decemberben a nyers adat szerint 3,7 százalékkal, naptárhatástól megtisztítva 4,1 százalékkal haladta meg a forgalom volumene az egy évvel korábbit, míg a múlt év egészében 6,0 százalékkal nőttek az eladások.
ITM: Nőtt a magyarok életszínvonala
A kiskereskedelmi forgalmi adatokból az látszik, hogy a többség Magyarországon tudott egyet előre lépni, a magyarok életszínvonala javult - mondta György László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkára az M1 aktuális csatornán kedden a friss statisztikai adatokat kommentálva. György László kedvezőnek tartja, hogy a munkavállalók és családok fogyasztása gyorsabb ütemben nő, mint a gazdaság, de lassabban, mint ahogy a bérek emelkednek, vagyis az emberek gyarapodnak, de félre is tesznek. A gazdaság 2018-ban éves szinten 5 százalékkal nőtt, a kiskereskedelem 6 százalékkal, a reálbérek pedig 9-10 százalékkal - emlékeztetett.A januári kiskereskedelmi forgalmat kedvezően befolyásolta a minimálbér és a garantált bérminimum 2019 eleji emelése, továbbá a gyermeket vállaló családoknak nyújtott kedvezmények körének bővülése - mondta az államtitkár. A miniszterelnök által bejelentett több százmilliárd forintos családpolitikai intézkedéscsomagtól további pozitív hatások várhatók - tette hozzá.
Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelmi üzletekben 3,9 százalékkal nőtt a forgalom naptárhatástól megtisztított volumene. Ezen belül az élelmiszerbolt jellegű vegyes üzletekben az eladások növekedési üteme a decemberi 1,6 százalékosról 5,4 százalékosra gyorsult, az italokat és dohányárut is értékesítő boltokban a forgalom éves összevetésű csökkenése 1,3 százalékosról 0,7 százalékosra fékeződött.
A nem élelmiszer-kiskereskedelmi üzletekben 6,4, százalékkal emelkedett az értékesítés naptárhatástól megtisztított volumene, azaz alig változott a decemberi 6,3 százalék után. Az iparcikk jellegű vegyes boltokban szintén 6,4 százalékkal nőttek az eladások - 16 hónapja először nem kétszámjegyű a növekedés.
A gyógyszer-, gyógyászati termékek üzleteiben 12,5 százalékkal, az illatszerboltokban 4,0 százalékkal nőtt a forgalom tavaly januárhoz mérve. A textil-, ruházati és lábbeli eladások 3,9 százalékkal, a könyv-, számítástechnika-, egyéb iparcikk-üzletekben 2,9 százalékkal nőtt a forgalom.
Az árucikkek széles körére kiterjedő és a kiskereskedelmi forgalomból 5,8 százalékkal részesedő internetes és csomagküldő szolgálatoknál féléve a legszerényebb mértékben, 20,9 százalékkal nőtt a kereslet.
Ezzel szemben csökkent a forgalom a használtcikk üzletekben 6,1 százalékkal, a bútor-, műszakicikk-üzletekben 0,7 százalékkal.
A naptárhatástól megtisztított üzemanyag fogyasztás 7,2 százalékkal haladta meg a tavaly januárit.
A kiskereskedelmi adatokba nem tartozó gépjármű- és járműalkatrész-üzletek eladásai 9,7 százalékkal bővültek.
Az országos kiskereskedelmi üzlethálózat, valamint a csomagküldő és internetes kiskereskedelem januári forgalma folyó áron 831,5 milliárd forint volt, 291 milliárd forinttal (25,9 százalékkal) alacsonyabb a tavaly decemberinél.
Az országos kiskereskedelmi forgalom 47 százaléka az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletekben, 37 százaléka a nem élelmiszer-kiskereskedelemben, 16 százaléka az üzemanyagtöltő állomások forgalmában realizálódott.
A jelentéshez mellékelt módszertani leírásban jelentette be a KSH, hogy a kiskereskedelem és a vendéglátás forgalmára vonatkozó adatgyűjtése megújul, az online pénztárgép adatok felhasználására épülő új módszertan eredményeként az adatok ezután megbízhatóbb képet közölnek a kiskereskedelem és vendéglátás forgalmáról, mint a korábbi, nagyobb mértékben mintavételes megfigyelésre alapozott gyakorlat. Az összehasonlíthatóság érdekében a forgalmi adatokat 2015. januárig, a volumenindexeket 2016. januárig visszavezették.
Az elemzőket meglepte a növekedés üteme
Az MTI-nek nyilatkozó elemzőket kellemes meglepetésként érte a kiskereskedelmi forgalom januári növekedési üteme, de a korábbi hullámzó adatok után nem számítanak trendfordulóra. Idén lassulást várnak, de a belső fogyasztás így is a gazdasági növekedés egyik fontos hajtóereje marad.
Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője kommentárjában rámutatott: a tavaly januári magas bázis ellenére sikerült a várakozásokat felülmúlni, a kiskereskedelemi forgalom várakozáson felül nőtt januárban. Az adat alacsonyabb ugyan, mint a tavalyi év átlaga, de magasabb, mint a megelőző két hónap növekedési üteme volt.
Összességében egy-egy kiugró adatot leszámítva 2017 vége óta lassuló trend figyelhető meg a kiskereskedelemben, Virovácz Péter szerint tehát az a kérdés, hogy a januárban látott dinamikus forgalomnövekedés vajon kiugró adat-e, vagy egy trendforduló kezdete.
Ami a bolttípusokat illeti, erős volt a növekedés az élelmiszerkereskedelemben, gyakorlatilag ez a tétel okozta a meglepetést. A nem-élelmiszer jellegű boltok forgalmának továbbra is erős a növekedése, azonban már jelentősen elmarad a tavalyi év elején látott kétszámjegyű mértéktől.
Az ING Bank elemzőinek előrejelzése szerint 2019-ben a kiskereskedelmi szektor növekedése elmarad majd a tavalyi év átlagától, de így is 4 százalék körüli növekedésre számítanak. A lassulás legfőbb oka, hogy a pótlólagos fogyasztás egyre kevésbé lesz meghatározó - ezt mutatja a nem-élelmiszerjellegű boltok forgalmának alakulása. A reálbér-növekedés is visszafogottabb lesz az erősödő infláció nyomán, a lakosság pedig egyre inkább a szolgáltatások felé fordulhat a termékek vásárlása helyett.
Varga Zsombor, az Erste Bank junior makrogazdasági elemző szerint is a januári adat egy erős évkezdést jelentett, elsősorban az élelmiszer-kiskereskedelem forgalma javult a decemberi visszafogott növekedést követően. Ugyanakkor a januári átmeneti élénkülés nem jelenti a csökkenő trend végét, a kiskereskedelmi forgalom növekedési üteme 2019-ben várhatóan elmarad a tavalyitól, viszont a belső fogyasztás továbbra is a GDP növekedésének hajtóereje maradhat. A némileg lassuló, de továbbra is emelkedő bérek, a fogyasztói bizalom magas szintje és a feszes munkapiac továbbra is támogatja a belső keresletet. A stabil belső kereslet magával vonhatja a maginfláció lassú emelkedését, a dinamikus fogyasztás magas importtartalma pedig hozzájárulhat a fizetési mérleg és a külkereskedelmi többlet további apadásához - írta