Gazdaság
Norbi-ügy, avagy a rövid tőzsdesztori
A börzei szereplőkről szóló információk értékelése, vételi döntése mindig a befektetők kezében van, erősebb lett a felügyelet
– Október végén kivezették a Norbi Update Lowcarb Nyrt.-t, az ismert Schobert Norbert cégének részvényeit a tőzsdéről. Megengedhet-e ma a jegybank egy ilyen tőzsdei kudarcot?
– Sajnáljuk, hogy kevesebb papír forog majd a jövőben a BÉT-en. Ami az MNB szerepét illeti, a jegybank csupán a részvények nyilvános értékesítésre történő felajánlásához vagy tőzsdei bevezetéséhez szükséges tájékoztató, illetve hirdetmény közzétételét engedélyezi, a tőzsdei be- vagy kivezetésről természetesen maga a kibocsátó dönt. Ezekben a dokumentumokban viszont olyan információknak kell lenniük, amelyek alapján a kisbefektetők is megalapozott képet tudnak alkotni a tőzsdei cégről, az adott részvény kockázatairól. Arról, hogy a kibocsátás összege hogyan aránylik a társaság különböző pénzügyi mutatói- hoz. Ha egy kibocsátó megfelelően állítja össze ezt a tájékoztatót, abból látható a piaci, gazdasági, pénzügyi, jogi helyzete és annak várható alakulása, s a befektetők megalapozottan megítélhetik az értékpapírhoz kapcsolódó jogokat is, úgy a jegybanknak a közzétételt engedélyezni kell. Ha azután a tőzsdei társaság üzleti modellje utóbb mégsem válik be, az az ő kudarca, ha fényesen bejön, az az ő sikere. Nem mutogathat másra.
– Akkor az MNB-nek a kibocsátási tájékoztató közreadásának engedélyezése előtt egyszer mégiscsak ellenőriznie kell a tőzsdei cégek üzleti mutatóit, nem?
– A jegybankok sehol a világon, itthon sem tudnák ellenőrizni a tőzsdei cégek mögött álló valamennyi gyár, agrárcég vagy éppen egyéb termelő vállalkozás üzleti mutatóit. A számok átnézése ilyen értelemben elképzelhetetlen volna, de a törvény szerint nem is dolgunk. Vagyis az MNB-nek a kibocsátó előzetesen megküldött tájékoztatójának adattartalmára kell támaszkodnia, hatósági álláspontja kizárólag a tőzsdére igyekvő társaság bemutatott tényein, adatain alapulhat. Az ezzel kapcsolatos felelősség a jog szerint egyértelműen a kibocsátóé, nem a felügyeleté. „Másodlagos könyvvizsgálók” sem vagyunk tehát, a beszámolókban foglalt adatok számviteli megalapozottságáért továbbra is a kibocsátó, illetve a könyvvizsgálója felel.
– Mekkora a könyvvizsgálók tényleges felelőssége egy kibocsátónál?
– Ezt a brókerügyek tanulságaként épp idén januártól szigorította az Országgyűlés. A pénzügyi szektorban így csak az eddigieknél szigorúbb előírásokat teljesítő, megfelelő ágazati minősítésű könyvvizsgálók dolgozhatnak. Őket könyvvizsgálói közfelügyeleti hatóságként az NGM felügyeli. A kibocsátók esetében további szigorítást jelent a kibocsátói könyvvizsgálói minősítés bevezetése, s az, hogy egy adott kibocsátónál egy magánszemély legfeljebb öt évig végezhet könyvvizsgálatot, és ezután két üzleti évig nem láthat el ott ilyen feladatot. Súlyos jogsértés, bűncselekmény gyanúja és több más esetben a könyvvizsgálónak azonnal írásban jeleznie kell az általa feltártakat az MNB-nek. Akár még további szigorítások is várhatók a könyvvizsgálói piacon.
– A Norbi Update kétéves tőzsdei pályafutása alatt garmadával kapta a nyakába a jegybanki büntetéseket. Szigorúbbá váltak a korábbiakhoz képest?
– Az MNB a nyáron vezetői körlevélben, nyilvánosan jelezte a piacnak: megerősíti a kibocsátói felügyelést, és szigorúbb elvárásokat vezet be. Mert a tőzsdei értékesítés nem játék. A befektetők védelme miatt a kibocsátóknak kifejezetten magas szinten, szigorú szabályok szerint kell gondoskodniuk tájékoztatási kötelezettségeik teljesítéséről. Aki ezt figyelmen kívül hagyja, annak az MNB határozott fellépésére kell számítania. A jegybank tehát a tőzsdei kibocsátók átfogó prudenciális, azaz üzleti megbízhatósági felügyelése helyett az átláthatóságot biztosító tájékoztatási szabályok betartását ellenőrzi. Azt viszont éjjel-nappal. A cél, hogy a befektetők, az elemzők és a sajtó számára a különböző pénzügyi jelentések, beszámolók teljes, átlátható képet nyújtsanak a kibocsátó pénzügyi helyzetéről, a kockázatokról, sőt a felmerülő bizonytalanságokról is. Az MNB célja, hogy a befektetők úgy vásároljanak és adjanak el, hogy a tőzsdecég – és értékpapírjai – megítéléséhez szükséges minden információról tudnak.
– Két éve a „Norbi-ügy” a védjegyek kapcsán kezdődött, azokkal miért volt baj?
– Az MNB 2014 júliusában engedélyezte a társaság kibocsátási tájékoztatójának közzétételét. Ebből megismerhető volt a cég működése, üzleti modellje, a Schobert Norbert tulajdonában lévő védjegyek használati feltételei, a különböző partnerekkel kötött franchise szerződések tartalma. Az is, hogy a Norbi Nyrt. számára logisztikai feladatokat ellátó kft. milyen hatással van a bevételekre. A Norbi-részvények jegyzése 2014 szeptemberében indult, Schobert Norbert pedig egy sajtótájékoztatón megígérte, hogy a közgyűlésen hamarosan arról is döntenek, hogy mind a tizenhárom védjegyet térítésmentesen vagy jelképes összegért beviszik a cégbe. Erre a befektetői szemmel cseppet sem elhanyagolható információra a jegybank is felkapta a fejét. Mivel ezt nem egy sajtóeseményen, hanem a kibocsátási tájékoztatóban kellett volna közölni, utóbbi megfelelő kiegészítéséig felfüggesztettük a forgalomba hozatali eljárást. A kiegészítés megtörtént, a jegyzés október elején lezárult, a Norbi Nyrt. papírjait pedig 2014. november 10-én vezették be a tőzsdére.
– Ezek után miért kellett folyamatosan újabb felügyeleti intézkedéseket hozni „Norbiékkal” szemben?
– A cég rövid tőzsdei pályafutása a továbbiakban finoman szólva sem volt zökkenőmentes. Ezért voltak a Norbi Nyrt. kibocsátói közzétételei folyamatosan a jegybank fókuszában. Törvényi alapelv, hogy a kibocsátóknak a szabályozott információkat a legszélesebb nyilvánossághoz megkülönböztetés nélkül kell eljuttatniuk. Épp ezért kötelező a tőzsdei cégeknek az értékpapír értékét, hozamát s a kibocsátó megítélését érintő információkat elsődlegesen az MNB által működtetett, bárki által ingyenesen elérhető hivatalos közzétételi helyen haladéktalanul nyilvánosságra hozni. Pontosan ilyen hiányosságok miatt „gyűjtötte be” a Norbi Nyrt. 2016. április 1-jén első, valamivel több mint egymillió forintos büntetését. A társaság ugyanis nem a hivatalos közzétételi helyen, hanem közösségi oldalán vagy a sajtón keresztül hozott nyilvánosságra rendkívüli tájékoztatást igénylő információkat. A Norbi Nyrt. és a Brit Dietetikus Szövetség közötti állítólagos együttműködésre vonatkozó, illetve az azt kétségbe vonó híreket is a közösségi oldalán kommunikálta, és a hivatalos közzétételi helyen csak az MNB vizsgálatának hatására jelentette meg.
– Ezek olyan súlyúak voltak, hogy fel is kellett függeszteni a Norbi Nyrt. kereskedését?
– Ez már a folytatás miatt jött, s onnantól sajnos záporoztak az események. Alig pár napon belül találtuk meg az újabb, immár felfüggesztéssel járó problémát. A Norbi Nyrt. elmulasztotta közzétenni a részvényeihez kapcsolódó szavazati jogok számát, az alaptőke nagyságát és rendkívüli közgyűlésének meghívóját. Kiderült, a háttérben technikai hiba állt. Ezt utóbb elhárították, időközben azonban a jegybank újabb – a könyvvizsgáló lemondása miatti – közzétételi hiányosságot tárt fel. A rendkívüli tájékoztatás közzététele után visszaállította az MNB a kereskedést. Idén április végén máris újból felfüggesztéssel kellett szembenéznie a kibocsátónak a nem megfelelő tartalmú éves jelentése miatt. A cég ez esetben is teljesítette végül tájékoztatási kötelezettségét, a kereskedés helyreállt. Néhány napra rá azonban – a 2015. évi jelentése közzétételének elmulasztásával – újra hibázott, s ennek egy ötmillió forintos jegybanki bírság lett a következménye. A cég „megpróbáltatásai-nak” azonban még itt sem volt vége. A folyamatos közzétételi és tájékoztatási hibákon túl az MNB egyéb tőkepiaci jogsértések miatt jelenleg is piacfelügyeleti eljárást folytat a társasággal szemben. A Norbi Nyrt. elnöke ugyanis 2015. január 15-én egy online hírportálon olyan nyilatkozatot jelentetett meg a brókerbotrány kapcsán elszenvedett veszteségeiről, amely akár tiltott piacbefolyásolást is megvalósíthatott.
– Számítanak támadásokra egy a tőzsdéről kényszerűen távozó cégtől?
– Kaptunk már kritikát, ettől még folytatjuk a munkánkat. A Norbi Nyrt. göröngyös pályafutása is jól mutatja, hogy a tőzsdei követelményeknek való megfelelés fegyelmezett, felelős magatartást követel meg minden kibocsátótól. Csak a komolyan felkészült cégek gondolkodhatnak hosszú távú működésben a BÉT-en. A szigorú szabályok a tőkepiac stabilitását és a befektetők védelmét szolgálják, ezért mindig kiemelten figyeljük és kikényszerítjük azok betartását. Viszont nem szabad elfelejteni: az információkat értékelni és dönteni mindig a befektetőnek kell.