Nincs háttere a román bérnövekedésnek

–  Szeptemberben 13,1 százalékkal volt nagyobb a nettó átlagbér Romániában a tavalyi kilencedik hónaphoz mérten. Minek köszönhető a növekedés?

–  Az idén Romániának az Európai Bizottság Eurostat szolgálata szerint várhatóan hét százalék körüli lesz a bruttó hazai termék (GDP-) növekedése. Alacsony az adósságteher, a kormány a növekvő bevételekből és kölcsönökből is fejleszthet bért, nyugdíjat. A 2007-es uniós tagfelvétellel együtt járó reformok, lehetőségek oldották a román gazdaság elszigetelődését, és növelték a befektetői bizalmat. Azóta mintegy negyvenmilliárd euró működő tőke érkezett az országba, a legfőbb befektetők Németország, Hollandia, Olaszország, az Egyesült Államok, Franciaország. Az ország gazdaságának motorja a külföldi gépipari, főleg gépjárműipari befektetések – akárcsak hazánkban. Ezek hozták létre az export nagy részét. Az unió jótékony hatását jelzi, hogy 2008-ban még 1550 lej volt a havi bruttó átlagbér, jelenleg ez meghaladja a 4500-at, úgy, hogy évente három százalék körül tudták tartani az inflációt.

–  Tartható ez a fejlődés a jövőben?

–  A román gazdaság közeljövője sajnos már nem ennyire kedvező, mert az elmúlt években a baloldali kormányzat főleg a bérkiáramlás által gerjesztett vásárlóerő-növeléssel tudott gazdasági növekedést elérni, viszont csökkent a munka termelékenysége, profitabilitása. Ezért nehezebben tudják eladni a román termékeket, növekszik a kereskedelmi deficit. A társadalom felét kitevő falubelieket elkerülte a gazdasági fejlődés, és lemaradtak a regáti, dél-romániai megyék is. Mindezen problémák miatt várható a gazdasági „robbanás” lefékeződése, az idén az utolsó negyedévben már csak három százalék körüli lesz az éves szinten számított növekedés.

–  Mennyi a nettó átlagbér jelenleg, és hány lej a bruttó bér szomszédunknál?

–  Tavaszi adatok szerint 2500 lej (522 euró) volt a nettó, 4162 a bruttó (892 euró) fizetés idén.

–  A tavalyihoz képest mennyivel magasabb a reálbér Romániában?

–  A bérek tizenkét százalék körül növekedtek, magasabb arányban, mint a GDP, és sokkal magasabban, mint a munka termelékenysége. Az ilyen bérkiáramlás már középtávon inflációt eredményez, és jelentősen visszaszorul a román áruk versenyképessége is. A mostani bérnövekedés csak látszateredmény, mert a magasabb fizetéssel drágább árut és szolgáltatást kell vásárolni. Ezt bizonyítja, hogy a romániai ingatlanárak a bérnövekedéssel hasonló módon emelkednek.

–  Melyek a kiemelt ágazatok a munkaerőpiacon?

–  Jelentős szórással a vendéglátóiparban a legalacsonyabbak a bérek – ahol a borravalót is bekalkulálják –, ez nagyjából ezerötszáz lej. A legmagasabb fizetést az IT-ágazatban kapják, ami hatezer-egyszáz lejt jelent nettóban. Az orvosok bére hatezer lej fölé emelkedett, ami jelentős változás, mert ezzel akarták megakadályozni a kivándorlást a szakmában, ami már az egészségügy működését veszélyeztette. Az állami alkalmazottak fizetése nagyobb arányban növekedett az elmúlt években, mint a magánszférában, jelezve, hogy a bérnövekedésnek inkább politikai okai vannak.

–  Mennyit keres egy alkalmazott átlagban ezekben a szektorokban?

–  Most ősszel már átlag négyezer-ötszáz lej körülire becsülték a bruttó jövedelmet. Ez alatt keres az alkalmazottak kilencven százaléka. Romániában az uniós és magyar átlag feletti a fizetések polarizáltsága, szórása, a gazdagok gazdagabbak, a szegények szegényebbek, mint nálunk. Érdekes, hogy a főtisztviselői réteg igen magas bért kap, átszámítva sok ezer eurós nyugdíj jár a tábornokoknak, magas rangú hivatalnokoknak, bíróknak, politikusoknak. Szomszédunknál az eltérő kultúrájú és gazdasági képességű országrészeket úgy próbálják egybetartani, hogy kialakítanak egy jól fizetett, vezető „mandarinréteget”. Ebbe a vezető rétegbe kijelölés alapján vesznek be új tagokat, a rendszer egyben a románosítás eszköze is. Így például a kormány államtitkári karának és a vezető hivatalnokainak nagyjából a harmada tanulmányokat végzett a Mihai Viteazul Titkosszolgálati Akadémián, ahova magyarokat nem vesznek fel. A román politikára jellemző, hogy kapcsolatrendszerekben, kulisszák mögötti korrupt alkuk alapján működik, gyengítve a társadalmi kontrollt és a (gazdaság)politika hatékonyságát. Ez magyarázza a fizetések közötti nagy különbséget és azt is, hogy a menedzsmentképességek gyengék, mert nem a képesség a fő tényező előreléptetéskor. Az alkalmazottak negyvenhat százaléka minimálbért kap, mert egy ilyen, nem teljesítményen alapuló rendszer kevésbé tud mindenkit a jólétbe emelni.

–  Milyen törekvései vannak a román kormánynak, milyen célokat tűzött ki a közeljövőre nézve?

–  2019 választási év, májusban europarlamenti, decemberben államfői referendum lesz, előtérbe kerültek a jóléti intézkedések, így a kormány az idén nyáron ígéretet tett a nyugdíjak megduplázására a 2020-as parlamenti választásokig. A kormánykoalíció fő erejének, a szocialistáknak (PSD) a választói főleg idősebbek, vidékiek, alacsonyabban képzettek, így a nyugdíjemelés bejelentésének választásikampány-céljai is vannak. A kormányprogramban ugyan szerepel, hogy oktatási és adminisztrációs reformmal segítsék elő a szakmunkáshiány csökkentését, de a reformok elakadtak a törvényhozásban. A gépiparnak köszönhetően a gazdaság tovább erősödik majd, de alacsonyabb szinten elmarad a modernizáció, növekednek a társadalmi csoportok, földrajzi térségek közötti különbségek, marad a széles körű kivándorlás.

–  Van arra vonatkozó adat, hogy milyen arányban vándorolnak ki munkát vállalni külföldre Romániából?

–  A román média becslései szerint közel ötmillió román állampolgár tartózkodik tartósan külföldön, hozzávetőleg még egymillióan ingáznak idénymunkákra, főleg Olaszországba és Spanyolországba. Az utóbbi években egyre többen mennek az Egyesül Királyságba, az erdélyiek fő célországa pedig Németország. A hivatalos statisztikában még mindig tizenkilencmillió lakosa van Romániának, de a valós adat inkább tizenhétmillió körül lehet. Bukarest ügyel arra, hogy erősebbnek tűnjön a valósnál, mert hatalmi politikákkal igyekszik főbb érdekeit érvényesíteni: regionális katonai hatalom, energiaelosztó központ, nemzetpolitika Moldovában. A gyakorlatban tehát minden harmadik román munkavállaló-korú külföldön van, léteznek olyan romániai megyék ahol a falvakban inkább csak nyugdíjasok és az unokáik élnek.

–  A Brexit után mit kezd Románia az esetlegesen visszaáramló munkavállalói többlettel?

–  Várható, hogy a négyszázezer angliai román jelentős része továbbvándorol, kisebb rész visszatér, és lefékeződik az odavándorlás. A román kormány igyekszik külön megállapodásokkal biztosítani állampolgárai számára az ottani munkavállalást, de amíg nem tisztázódik a Brexitre vonatkozó német és francia álláspont, nehéz előre tervezni.

–  Jelenleg milyen a kapcsolatunk Romániával?

–  A két országnak kiemelkedően jó gazdasági kapcsolatai vannak, a kétoldalú kereskedelem az idén eléri a kilencmilliárd eurót, összehasonlításként a román–bolgár kereskedelem évi hárommilliárd euró. Jelentősek a kölcsönös befektetések is, a magyar cégek, az OTP, a Mol, a Richter sikeresek. Az üzletemberek megbíznak egymásban, ez ad reményt, hogy a politikai kapcsolatok is javuljanak. A választási évben levő Romániában probléma az ottani magyar kisebbség jogkövetelése, ugyanakkor az RMDSZ mérsékelt, az európai uniós értékeknek megfelelő, és megvan a román féllel való együttműködési készsége is.

–  A Három Tenger Kezdeményezés egyik eredménye, hogy Nagyvárad felkerült a Via Carpatia közlekedési folyosó nyomvonalára. Miért fontos hogy két autópálya keresztezze egymást?

–  A Via Carpatia autópályaprojekt a litván Klaipéda kikötőt kötné össze Thesszalonikivel, leágazással Konstanca és Isztambul felé. A projekt gazdasági értelme, hogy nincs észak–dél gazdasági és infrastruktúra-folyosó még a térségben, ugyanakkor ez a régió fejlődik legjobban az unióban. Biztonsági funkció lehet az, hogy a NATO erői hamar felfejlődhessenek szükség esetén.

–  A román kormány támogatja a projektet? Korábban fenntartásokat fogalmaztak meg a finanszírozásával kapcsolatban az államháztartási hiány miatt.

–  Az őszi, bukaresti Három Tenger Kezdeményezés-konferencián a román kormány kinyilvánította támogatását a Via Carpatia és a BRUA-gázvezeték megépítéséhez is. Mint az Európai Unió leendő soros elnöke, nehezen tudna az EU által is támogatott projektektől visszalépni.