„Nincs fenntartható rezsicsökkentés atomenergia nélkül”

„Hazánk biztonságos áramellátását nem lehet külföldi erőművekre alapozni” (Fotó: Bodnár Patrícia)

– Tavaly Pakson találoztunk, személyesen mutatta meg nekünk az atomerőművet és az új blokkok helyét. Most budapesti irodájában beszélgetünk, államtitkári kinevezése után. Egész eddigi életében az energiapolitika területén dolgozott, talán nem lepte meg a felkérés.

– Egy ilyen felkérésnek természetesen nem lehet nem eleget tenni. Örömmel mondtam igent miniszter úrnak, így február elsejétől dolgozom Süli János, a Paksi Atomerőmű két új blokkjának tervezéséért, megépítéséért és üzembe helyezéséért felelős tárca nélküli miniszter mellett államtitkárként, aki mellett korábban kabinetfőnök voltam, az elmúlt fél évben pedig a MVM Paksi Atomerőmű Zrt. igazgatóságának elnökeként és az MVM Zrt. nukleáris igazgatójaként dolgoztam. 

– Nem először tölt be államtitkári posztot, hiszen 2010 és 2014 között a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumban foglalkozott energetikáért felelős helyettes államtitkárként, majd államtitkárként. Miben másabb a mostani pozíciója, mint az egykori? 

– Az előző államtitkárság idején eléggé összetett volt a feladat. Először egy energiastratégiát kellett összeállítanunk a kurzus legelején, mely mellett párhuzamosan az európai uniós elnökség jelentett komoly kihívást. Több olyan döntést is hoztunk, amely később jelentős hatással bírt az unió energiapolitikájára. Utána elő kellett készíteni az orosz–magyar kormányközi szerződést, megteremteni az alapokat, majd eljutottunk oda, hogy 2014. január 14-én a megállapodás megszületett. Ez egy nagyon fontos eredmény, szépen felépített négy évnek tartottam azt az időszakot, s bízom benne hogy most is egy hasonlóan eredményes és sikeres korszak áll előttünk.

– Mit jelent ez a gyakorlatban?

– A közeljövőben a konkrét végrehajtásból eredő feladatok élveznek prioritást, egyre többet kell a telephelyen tevékenykedni. Ebből adódó kérdésekkel nézek szembe, melyeket rendbe kell tenni, hogy a szállító, az engedélyes és a nukleáris hatóság szempontjából is tiszta helyzetet teremtsünk, a projekt haladását elősegítsük. Rengeteg egyeztetés várható országon, kormányon belül, mind pedig a kulcsszereplők között.

– Mi lesz az első feladat, amit ki fog osztani a munkatársainak?

– Az elmúlt fél év változásairól tájékozódnom kell, ugyanis ebben az időszakban Paks I. üzemeltetésén dolgoztam. Most visszatérek az államigazgatásba, áttekintjük a projektet, s ezután jöhetnek azok a lépések melyeket mind a szállítónak, mind pedig Paks II. projektcégnek támogató jelleggel meg tudok tenni. A mindenkori magyar kormánynak feladata, hogy minden körülmények között biztosítsa az energiaellátás biztonságát, ami nemzeti függetlenségünk egyik záloga. Minden ország szuverén döntése, hogy milyen energiakosarat alkalmaz, s a választott koncepció mellett ki is kell tudni állni. Paks II. nélkül nincs hosszú távú biztonságos áramellátás. Ezt a majdnem hároméves vizsgálatát követően az Európai Bizottság is elismerte. Ráadásul a klímavédelmi követelmények csak az atomenergia alkalmazása mellett teljesíthetők, ezért is döntött Magyarország a nukleáris kapacitásának fenntartása mellett.

– Mekkora a projekt csúszásának mértéke? 

– Az elhúzódó uniós vizsgálatok miatt ugyan van késedelem, másrészről azonban egyeztetnünk kell az orosz féllel a belső tartalékokat illetően. Ezeket a tartalékokat igyekszünk most feltárni, hogy mire a beruházás konkrét megvalósításához érünk, minden feltétel adott legyen. Jelenleg azon dolgozunk, hogy a megfelelő minőségű tervezési dokumentáció rendelkezésre álljon, és a kivitelezést a legrövidebb idő alatt le tudjuk bonyolítani. A hangsúlyt a gyakorlati részre, a kivitelezés feltételeinek biztosítására helyezzük.

– Hol tartanak a munkálatok?

– Aki Pakson jár, láthatja, zajlik a munka. A létesítési területen a transzformátor állomás elkészült, a napokban folyik a próbaüzem. Három másik épület engedélyezése megtörtént, az Országos Atomenergia Hivatal kiadta a szükséges dokumentumokat. A telephelyen levő összes épületnek, még egy vizesblokknak vagy egy étteremnek is hasonlóan meg kell felelnie a szigorú előírásoknak, mint magának az atomerőműnek. A munka elkezdődött, amelynek látható nyoma van.

– Pakson lakik, így a felvonulási területen zajló építkezés mellett napi szinten nyomon követi a városban zajló munkálatokat is.

– A fellendülés a városon belül is tapasztalható, a Pollack Mihály utcában telekfejlesztés indult, és egy hatalmas lakópark is épül a volt borkombinát helyén. De nemcsak a várost, az egész térséget fel kell készíteni a projekt befogadására, ez komoly infrastruktúra-fejlesztést jelent, ezeket a munkákat Becskeházi Attila államtitkár úr koordinálja. Az ingatlanárak már akkor megugrottak, mikor a kormányközi megállapodás megszületett. Az addigi pangó helyzetből hirtelen egy működő „piac” lett. Ez az állapot azóta is tart.

– A hitelkonstrukcióval és a szerződés titkosításával kapcsolatban mi az álláspontja?

– Az orosz hitel egy nagyon fontos biztonsági védőháló – bármelyik lehívott tétel névértéken és további díjak nélkül előtörleszthető. Ha rendelkezésre áll olcsóbb forrás, Magyarország élni fog ezzel a lehetőséggel. Ami az adatnyilvánosság kérdését illeti, jogszerűen fogunk eljárni. Az engedélyezéshez kapcsolódó iratok zöme publikus. Az új paksi blokkok építésének szerződéseiben valóban vannak a fővállalkozó szempontjából érzékeny üzleti kérdések, amelyeket ugyan visszaminősített a kormány, de a beruházó kérésére nem hoztuk nyilvánosságra. Ugyanakkor természetesen eleget fogunk tenni a bírósági döntésnek. Az orosz fél világszerte építkezik, rengeteg reaktor épül Kínától Törökországon át Finnországig. Az orosz piac egyik legsikeresebb és leginnovatívabb exporttermékei a VVER típusú reaktorok, a fővállalkozónak értelemszerűen az az érdeke, hogy megőrizze pozícióit a világpiacon.

–  Milyen szerepe van Paksnak a rezsicsökkentésben?

– Amikor 2010-ben elvállaltam a helyettes államtitkári posztot, jelentős mértéket öltött a számlát nem fizetők aránya. Rengetegen képtelenek voltak a számlájukat kiegyenlíteni. A tartozások arányát a négy év alatt jócskán sikerült is csökkenteni, ebben a rezsicsökkentésnek és az állami piacszabályozásnak igen komoly szerepe volt. Számos intézkedés erősítette a piaci funkciókat, úgy mint a gáztőzsde és az áramtőzsde megalakítása, illetve az, hogy összekapcsoltuk a piacainkat Csehországgal, Szlovákiával, amelyhez később Románia is csatlakozott. A rezsicsökkentés érdekében megtettünk minden piaci intézkedést, amire szükség volt. A törekvés az elmúlt öt évben folytatódott tovább. Ma ott tartunk, hogy az Európai Unió 28 tagállama közül Bulgária után Magyarországon a legolcsóbb a villamos energia. Óriásiak az eltérések: például az atomenergiát elutasító Németországban a fogyasztó mintegy háromszorosát fizeti, mint mi, magyarok. Egyre élesebben kirajzolódik, hogy a jövő energiakosarában atomenergia és megújuló energiaforrás egymás mellett foglalnak helyet a globális felmelegedés megállítása és ellátásbiztonságunk érdekében. Magyarországon eléggé korlátozottak a lehetőségek energetikai szempontból, csak hazai szénnel rendelkezünk, mely a fosszilis energiakörhöz tartozik. Nincs fenntartható rezsicsökkentés atomenergia nélkül. Hosszú évtizedek óta alkalmazzuk az atomenergiát, a magyarok véleményére és eredményére nemzetközi szinten is komolyan odafigyelnek.

– A környező országok is módosítanak korábbi nézeteiken. Mégis az atomenergiát választják?

– Számos példát említhetünk több olyan országról, amelyek meg akartak válni az atomenergiától, majd visszavonták döntésüket. Svédországban jött egy száraz nyár, mikor az összes víztározó kiszáradt, kiürült mind a norvég mind a svéd oldalon, s gyakorlatilag lehetetlenné vált volna a lakosság energiaellátása atomerőművek nélkül. A globális felmelegedéssel ez a folyamat is együtt jár. Szárazabbak az évszakok, a megújuló energiaforrások alkalmazása korlátozott, így ezeknél az országoknál sem marad más opció. Két-három ilyen hullám bekövetkezik, majd eljutnak arra az álláspontra, hogy atomenergia nélkül nem megy. Európára egyre inkább az lesz jellemző, hogy együttműködnek a tagországok az ellátásbiztonság területén, úgy, mint például Németország Franciaországgal, ahol a megtermelt villamos energia mintegy nyolcvan százalékát atomerőművek adják. Franciaország stabil lábat jelent a nyugat-európai szekciónak, de nukleáris program indul az Egyesült Királyságban is, ahol szintén arra a következtetésre jutottak, hogy a karbonmentes jövő elérése és az energiaigény kiszolgálása érdekében masszív termelőegységekre van szükség. Ezt napjainkban kizárólag az atomenergia képes biztosítani tisztán, szén-dioxid-mentesen.

– Miért fontos hogy saját atomerőmű épüljön hazánkban?

– Komoly gazdaságstratégiai és energiapolitikai kérdés, hogy egy adott ország milyen áramtermelő kapacitásokkal rendelkezik. Ráadásul a jövőben olyan mértékű gazdasági fejlődés várható térségünkben, mely Európa nyugati felére nem lesz jellemző. Míg nálunk négy–öt százalékos a gazdasági fejlődési ütem, a nyugati országokban egy, másfél százalékra tehető ez az arány. Elég abba belegondolni, hogy az eltérő gazdasági fejlettség miatt jelenleg Ausztriában az egy főre eső villamosenergia-fogyasztás közel a duplája a magyarnak. A gazdasági modernizációval, digitalizációval, e-mobilitással, az „okos városok” előretörésével egyre nagyobb lesz Európa szerte a villamosenergia-igény, melyhez nélkülözhetetlen egy ehhez méretezett erőműpark. És akkor még nem beszéltem arról a kockázatról, hogy a magyar áramigény mintegy harmadát külföldi termelőktől szerezzük be. Az import mértéke tavaly 31,6 százalék volt, amely uniós szinten is rendkívül magas. Magyarország biztonságos áramellátását nem lehet külföldi erőművekre alapozni – szükség van olyan hazai forrásokra, amelyek az időjárás alakulásától függetlenül, szén-dioxid-mentesen képesek nagy mennyiségben villamos energiát előállítani. Ezért építjük meg a két új paksi blokkot.