Gazdaság

Népszerűek a minősített, fogyasztóbarát hitelek

A lakosság számára meglehetősen kockázatosak a hazai felügyeleti hatáskörön kívül eső pénzügyi eszközök, így például a kriptovaluták, nehéz az érdekérvényesítés

Kezdenek elterjedni a kevésbé kockázatos minősített lakáshitelek, és tisztulás tapasztalható a biztosítások piacán.

Továbbra is jelentős az újonnan folyósított hiteleken belül a változó kamatozású hitelfolyósítások aránya, ugyanakkor a fogyasztók kezdik felismerni a fix kamatozású hitelek előnyeit – közölte tegnap Freisleben Vilmos, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) fogyasztóvédelmi igazgatóságának vezetője az MNB pénzügyi fogyasztóvédelmi jelentésének az ismertetésekor. Hozzátette: a változó kamatozású hiteltermékeknél a referenciakamat esetleges növekedésével rövid távon jelentősen nőhetnek az adósok törlesztési terhei. A jegybank évente egy alkalommal adja ki pénzügyi fogyasztóvédelmi jelentését. Az igazgató elmondta azt is, hogy a minősített hitelfolyósítások tavaly júniusi bevezetését követően júliusban már több mint félmilliárd forint értékben adtak ajánlatot a hitelnyújtók. Idén márciusra ugyan az új lakáshitel-folyósítások felét már az MNB által kialakított fix kamatozású Minősített Fogyasztóbarát Lakáshitelek adják, ám a teljes lakáshitel-állomány jelentős része még változó kamatozású. Tisztulás volt az életbiztosítási piacon, a lakásbiztosításoknál pedig a verseny további erősítése szükséges, a gépjármű-felelősségbiztosításoknál pedig a kommunikáció javítása. Szeniczey Gergely, a jegybank ügyvezető igazgatója közölte, hogy tavaly a jelzáloghitel-felvételt megelőző jogsértő tájékoztatás miatt 21 pénzügyi intézményre összesen 19 millió, a kézizáloghitelek kereskedelmi kommunikációjára vonatkozó hiány­osságokért 11 intézményre 65,5 millió forint bírságot szabtak ki. Emellett az MNB kezdeményezésére 11 bank módosította az aggályos tartalmú általános szerződési feltételeit. Felhívta a figyelmet a hazai felügyeleti hatáskörökön kívül eső pénzügyi eszközök – kriptovaluták, – kockázataira. Ezek felett leginkább külföldi, határokon átnyúló intézmények rendelkeznek, így a kisfogyasztók nem tudják az érdekeiket érvényesíteni.