Nem változott a jegybanki alapkamat

Eszerint az alapkamattal egyezően 0,90 százalékos a háromhónapos MNB-betét, az egyhetes és az egynapos fedezett betét, valamint a kötelező jegybanki tartalékra fizetett és az alultartalékolásra kivetett büntető kamat mértéke. Az egynapos betét kamata továbbra is mínusz 0,05 százalékos, azaz 95 bázisponttal alacsonyabb az alapkamatnál. A szakértők többségének véleménye szerint nem várható kamatváltozás 2017 végéig.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) figyelemmel kíséri a monetáris kondíciók alakulását és a piaci fejleményeket, ha az inflációs cél elérése indokolja, a monetáris tanács kész a monetáris kondíciók további lazítására nem-hagyományos, célzott eszközökkel - közölte a testület a keddi kamatdöntés után.

A monetáris testület szerint az előrejelzési időszakban, a következő 6-8 negyedévben, az infláció emelkedik, és 2018 első felében eléri a jegybanki, 3 százalékos célt. A jegybanki előrejelzések feltételeinek teljesülése mellett az alapkamat tartós fenntartása és a monetáris kondícióknak a jegybanki eszköztár átalakításával történő lazítása összhangban van az inflációs cél középtávú elérésével és a reálgazdaság ösztönzésével - olvasható a tanács közleményében.

Nem befolyásolta a döntés a forint árfolyamát

Reggel óta gyengült a forint a főbb devizákkal szemben, a piaci várakozásoknak megfelelő jegybanki kamatdöntés azonban már nem volt hatással a kialakult árfolyamra. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa keddi kamatdöntő ülésén változatlanul, 0,90 százalékon hagyta a jegybanki alapkamatot.A forint árfolyama a kamatdöntést követően is az előzőleg kialakult szint közvetlen közelében mozgott, az euró jegyzése 308,2, a dollár jegyzése 291,2, a svájci franké pedig 289,6 forintnál. Kedden reggel az eurót 307,60, a dollárt 289,95, a svájci frankot pedig 288,15 forinton jegyezték.

Nem okozott meglepetést az elemzők körében, hogy a jegybank monetáris tanácsa változatlanul 0,90 százalékon hagyta az alapkamatot keddi ülésén.

Ürmössy Gergely, az Erste Bank vezető makrogazdasági elemzője szerint 2018 végéig maradhat az alapkamat. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a jegybank ne lazítana tovább a pénzügyi kondíciókon, a 3 hónapos bankközi (Bubor) kamat 0,23 százalék, ami az elemző szerint még tovább csökkenhet. A nominális kamatok csökkenésével párhuzamosan az infláció fokozatosan gyorsulni fog - mutatott rá. A bank becslése szerint idén 2,5 százalék lesz az átlagos inflációs ráta, így a reálkamatok negatívak maradhatnak, ami összhangban van a monetáris tanács preferenciájával.

A piaci kamatvárakozások szerint a 3 hónapos bankközi kamat egy éven belül 0,7 százalék körülire emelkedhet. Az Erste elemzője szerint a monetáris tanács változtatni fog a kommunikációján, azért, hogy ezeket a várakozásokat mérsékelje és egyértelművé tegye, hogy hosszú ideig változatlanul kívánja hagyni a kamatokat. Érdemes lesz figyelni a nagy jegybankokat - fűzte hozzá. Az Európai Központi Bank (EKB) laza monetáris politikája segíti az MNB-t abban, hogy itthon fenntartsa az alacsony kamatokat, azonban nem szabad elfelejteni, hogy az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed idén újabb kamatemelésekre készül, amelyek korlátozhatják a magyar jegybank mozgásterét is - mutatott rá az elemző.

Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője sem számít kamatemelésre 2018 közepéig. Kifejtette: a jegybank a monetáris politika finomhangolására használt, nem szokványos eszközei közül az egyik legfontosabb a 3 hónapos betétállomány szűkítése azért, hogy a kereskedelmi bankok a jegybank eszközeinek igénybe vétele helyett a reálgazdaságot finanszírozzák, illetve állampapírokat vásároljanak. Ennek hatására a számos hiteltermék árazásának alapjául szolgáló 3 hónapos Bubor kamatláb már 0,25 százalék alá csökkent. Emlékeztetett, a monetáris tanács tavaly decemberben március végére 750 milliárd forintban határozta meg a 3 hónapos betéti állomány célzott értékét, így legkorábban márciusban várható további döntés az állományt illetően, amikor egyúttal az MNB friss előrejelzései is napvilágot látnak az Inflációs jelentésben. Ebben már a 3 százalékos inflációs cél elérését is előre jelezhetik, ami korlátozhatja a további monetáris lazítások esélyét. Szigorítani ugyanakkor mindaddig nem szükséges, amíg a várható infláció a 2-4 százalékos toleranciasávon belül marad - vélekedett.

Varga Zoltán, az Equilor Befektetési Zrt. elemzője kommentárjában kifejtette: lényeges új elem a jegybank kamatdöntés után megjelent közleményében, hogy az MNB szerint 2018 első felében elérhető lehet a 3 százalékos inflációs cél. Az elemző várakozása szerint márciusban az irányadó 3 hónapos betéti eszköz felső limitjét további 100-150 milliárd forinttal (600-650 milliárd forintra) csökkenti a jegybank a második negyedévre vonatkozóan. Az MNB vezetőinek néhány nyilatkozata arra enged következtetni, hogy a jegybank a hitelezési oldalra való átállásra készül, ehhez pedig a betéti állomány fokozatos kiszorítására, illetve a lakossági és vállalati hitelezés további, jelentős élénkülésére van szükség - fejtette ki. Ezt a jegybank segítheti a lakáshitelek összehasonlíthatóvá tételével, a bankváltás könnyítésével, amely végső soron a hitelkamatok csökkenéséhez, ezáltal pedig keresletnövekedéshez vezet. Az elemző szerint a rögzített kamatozású hiteleknél is lazulhatnak az adósságfék-szabályok, igaz, minimális mértékben.

Jobbágy Sándor, a CIB Bank elemzője szerint 2017 végéig változatlan lehet az alapkamat. További nem-konvencionális intézkedések lehetségesek, bár a mozgástér ezen a területen is szűkült - tette hozzá. Az egyéb kamatkondíciók sem változtak, továbbra is negatív (mínusz 0,05 százalék) az egynapos betéti kamat, míg az egynapos hitelkamat és az egyhetes hitelkamat szintje továbbra is megegyezik az alapkamatéval - ismertette. Az elemző a jegybank közleményéből kiemelte: a tanács szerint az infláció fokozatosan éri el a célt, a jelenlegi előrejelzés szerint 2018 első felében. A tanács állásfoglalása szerint az emelkedés lassúságának oka lehet, hogy az élénk bérnövekedés "a lakossági fogyasztás bővülésén keresztül kisebb részben a maginfláció növekedéséhez, nagyobb részben a külkereskedelmi mérleg többletének csökkenéséhez vezet." A tanács szerint 2017 januárjában az infláció elsősorban bázishatások miatt emelkedett, míg az alapfolyamatot jellemző mutatók nem mutattak érdemi elmozdulást.