Gazdaság
Nem szorítja háttérbe a készpénzt a drága bankolás
Kevés hazai számlacsomagra jellemző a csomagáras díjszabás, a tételenkénti költségekkel az alacsony jövedelműek járnak rosszul – derül ki a jegybank tanulmányából
Az európai trend gyökeresen eltér a hazai gyakorlattól (Fotó: Bodnár Patrícia)
A jegybank honlapján pénteken közzétett tanulmányban megjegyezték: a vizsgált európai országokból a magyar lakossági fogyasztók relatív terhei a legmagasabbak az alacsony, az átlagos és a magas jövedelmű kategóriákban is. Az alacsony jövedelműek Magyarországon a nettó jövedelmük 1,13 százalékát, pénzügyi tranzakciós illeték nélkül számolva 1,09 százalékát költik átlagosan havonta bankolásra. A magyarokat a bolgárok és portugálok követik 0,74 százalékkal, miközben Olaszországban 0,48 százalék, Németországban 0,35 százalék, Spanyolországban 0,26 százalék, Svédországban 0,24 százalék, Romániában és Lengyelországban 0,23 százalék, Dániában 0,19 százalék, Franciaországban 0,18 százalék, az Egyesült Királyságban pedig 0 százalék ez a ráta.
Európa legtöbb országában a bankok csomagárazást alkalmaznak, azaz a fogyasztók fix havi díjakért cserébe korlátlan számú átutalást bonyolíthatnak le. Ezzel szemben Magyarországon az ügyfelek a számlacsomagok túlnyomó többségénél a tranzakciókat közvetlenül terhelő díjakkal szembesülnek az átutalásoknál.
Miközben Magyarországon a vizsgálatba bevont 57 számlacsomag alig egyötödére volt jellemző a csomagáras számlázás, a vizsgált 60 külföldi számlacsomagnál már négyötöd volt ez az arány – derül ki a tanulmányból.
A jelenlegi árazási struktúra mellett az átutalások használatának mérsékelt növekedése is jelentős emelkedést okozna a hazai fogyasztók bankolási költségeiben – állapította meg a jegybank. Ez nagymértékben hátráltathatja a 2019-ben induló azonnali fizetési rendszer elterjedését és készpénzhasználatot kiváltó hatását – tették hozzá.
A sikeresen működő azonnali fizetési rendszerekben a lakossági fogyasztókat jellemzően nem terhelik tranzakciókhoz kapcsolódó közvetlen költségek – összegezte az MNB.
A jegybank szerint az európai trendekkel összhangban minden magyarországi lakossági fogyasztó számára alapszolgáltatásként kellene biztosítani a jövőben, hogy a havi számlavezetési díj megfizetése ellenében korlátlan számú és összegű átutalást indíthasson.
Az MNB tanulmányában 11 uniós ország, országonként két-két, a lakossági piacon jelentős részesedéssel bíró hitelintézet – országonként öt számlacsomagjának – adatait hasonlították össze a magyar adatokkal. Hazánkban 11 bank 57 számlacsomagját vizsgálták.
Bírság részvényértékesítő cégeknek
Összesen harmincmillió forint bírságot szabott ki a jegybank a Crown Trade Kft. és a DPD Trade Kft. társaságokra. A cégek az általuk alapított Gaudium Invest Zrt. zárt körben kibocsátott részvényeit jogsértő módon – a garanciális befektetővédelmi szabályokat teljesen mellőzve – ajánlották fel nyilvános értékesítésre. Az MNB már a vizsgálat elején megállapította, hogy a Crown és a DPD nem minősülhet nyilvánosan forgalomba hozott értékpapír kibocsátójának, ezáltal nem volt jogosult értékpapírok nyilvános értékesítésére.
(PGI)