Gazdaság

Nem alkotmányellenes az állami földvagyon kezeléséről a törvény

Lehetővé válik egyes területek esetében a haszonbérleti szerződések felmondása és az elő-haszonbérleti jogok megszüntetése

A földvagyon kezeléséről szóló törvényről, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) átalakításáról és számos, pénzügyi, gazdasági ügyről is döntött az Országgyűlés tegnap.

A képviselők többségi szavazatának – 112 igen és 64 nem szavazat – értelmében elhagyta az alaptörvény-ellenességet okozó rendelkezéseket az állami földvagyon kezeléséről szóló törvényből az Országgyűlés. Így a Ház döntött a jogszabály módosításáról, amelynek alaptörvény-ellenességével kapcsolatban Áder János köztársasági elnök kért előzetes normakontrollt. Az Alkotmánybíróság kimondta, hogy alkotmányellenes a kétharmados többséget igénylő részek feles többséggel való elfogadása, továbbá az, hogy megszűnne egyes védett természeti területek esetében a nemzeti parki igazgatóságok által végzett természetvédelmi célú vagyonkezelés, és azt a jövőben a Nemzeti Földalap gyakorolná, amely elsődlegesen nem természetvédelmi, hanem gazdasági elvek alapján működik. Ezen rendelkezéseket a Ház elhagyta a törvény szövegéből. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) átalakításáról is döntöttek. Így a hivatal jelentősen ügyfélbarátabb lehet, ám másfelől erősen szankcionáló hatóság lesz. A NAV a továbbiakban a Nemzetgazdasági Minisztérium alatti központi hivatalként működik. ( Az átszervezésről lásd keretes írásunkat – A szerk. )

A képviselők elfogadták a pénzügyi számlákkal kapcsolatos információk automatikus cseréjéről szóló, hatóságok közötti többoldalú megállapodás kihirdetéséről szóló törvényt, amelynek fő célja a nemzetközi adóügyi segítségnyújtás a határon átnyúló adóelkerülés érdekében – adta hírül a távirati iroda.

Az Országgyűlés elfogadta az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló törvények módosítását. A pénzintézeteknek az adatszolgáltatási kötelezettségüket először 2017. június 30-ig kell teljesíteni az állami adóhatóságnál, ugyanis legkésőbb 2016. december 31-ig kell átvilágítaniuk a magánszemélyek egymillió dollárt meghaladó egyenlegű számláit. Ezzel együtt több ponton átalakult a szerencsejáték-törvény.

Több ponton is módosították a szerencsejáték-törvényt. A játék szervezője ezentúl nyilvántartást vezethet azokról a játékosokról, akik súlyosan megszegték a szabályokat, és kitiltották őket a játékból. Az Országgyűlés köztestületté minősítette a Pálinka Nemzeti Tanácsot, amelynek így hatásköre nyílt a pálinkák származásának és minőségének ellenőrzésére.

A bankadóról szóló törvényjavaslat módosításának vitájával fejeződött be az ülésnap: változhat a mérték, ha elfogadja a parlament az erről szóló javaslatot. Hornung Ágnes Anna, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára kifejtette: a bankok nem fizethetnek több adót 2016-ban, mint a 2015-ös érték negyvenöt százaléka, 2017-ben pedig a 2015-ben befizetett összeg harminc százaléka. Ettől az évtől viszont csak akkor csökkenhet a befizetés, ha a bank növelte hitelállományát, de az adója nem lehet magasabb az egy évvel korábbinál.


Röviden

Termékbemutató: a csalók miatt törvényt módosítottak, ügyfélszolgálatot kell fenntartaniuk a jövőben az árubemutatóval egybekötött termékértékesítést folytató vállalkozásoknak, és az ilyen cégek a fogyasztóknak nem nyújthatnának fogyasztói hitelt. Módosult a kereskedelemről szóló szabályozás, a gazdasági reklámtevékenységről, valamint a hitelintézetekről szóló jogszabály.

Csődeljárás: a parlament a csődeljárások vitatott követelései közé sorolta azokat, amelyeket egy másik követelés biztosítása érdekében elrendelt bűnügyi zárlat keretében lefoglaltak és a végrehajtói letéti számlára befizettek.

Biztosítás: a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról (kgfb) szóló törvény módosításával arra kötelezték a biztosítókat, hogy meglévő ügyfeleiknek nem kínálhatnak az újakhoz képest hátrányosabb díjtarifát. A szigorításra azért volt szükség, mert a biztosítók számos esetben kivételeztek az újakkal. (BG)

Termékbemutató: a csalók miatt törvényt módosítottak, ügyfélszolgálatot kell fenntartaniuk a jövőben az árubemutatóval egybekötött termékértékesítést folytató vállalkozásoknak, és az ilyen cégek a fogyasztóknak nem nyújthatnának fogyasztói hitelt. Módosult a kereskedelemről szóló szabályozás, a gazdasági reklámtevékenységről, valamint a hitelintézetekről szóló jogszabály.

Csődeljárás: a parlament a csődeljárások vitatott követelései közé sorolta azokat, amelyeket egy másik követelés biztosítása érdekében elrendelt bűnügyi zárlat keretében lefoglaltak és a végrehajtói letéti számlára befizettek.

Biztosítás: a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról (kgfb) szóló törvény módosításával arra kötelezték a biztosítókat, hogy meglévő ügyfeleiknek nem kínálhatnak az újakhoz képest hátrányosabb díjtarifát. A szigorításra azért volt szükség, mert a biztosítók számos esetben kivételeztek az újakkal. (BG)