Gazdaság
Működik a központi dohányboltellátó és az új szabályozás
November 17-ig még a nagykereskedők is árusíthatnak, azt követően pedig már csak az országos vállalattal köthetnek szerződést

Hatályba lépett tegnap az új dohánypiaci szabályozás, a cigarettakereskedők már csak az állam által koncessziós szerződéssel kijelölt társaságtól, vagyis az Országos Dohányboltellátó Kft.-től szerezhetik be a dohánytermékeket. A kiskereskedőknek október 21. óta van lehetőségük szerződést kötni a központi dohányellátóval. A nagykereskedők közül hat partnerrel kötöttek szerződést: az Alföld Tabak Kft.-vel, a BAT Pécsi Dohánygyár Kft.-vel, a Continental Dohányipari Zrt.-vel, a Danczek Dohányipari Kft.-vel, a Tabán Trafik Zrt.-vel és a TTI Hungary Kft.-vel. A társaság több körben, júliustól kezdődően egyeztetett a dohánytermékgyártókkal és -nagykereskedőkkel az általános szerződési feltételekről. A törvény hagy türelmi időt az átálláshoz az új rendszerre: november 17-ig az országos dohányboltellátó a nagykereskedőkkel párhuzamosan bonyolítja a dohánykereskedelmet, ezt követően viszont a dohányboltellátó lesz az egyedüli, és a nagykereskedők a céggel szerződhetnek.
Az indulás ugyanakkor nem zökkenőmentes, mivel a nagykereskedők közül hatan egyeztek meg az országos dohányellátóval, amely összehangolt támadást sejt az „egyes gyártók és importőrök” között.
Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter a múlt héten bejelentette az új dohányipari különadót. Ismert, még a nyáron indított eljárást az Európai Bizottság a dohányipart érintő különadó, valamint az élelmiszerlánc-felügyeleti díj miatt, ezzel párhuzamosan a még a mai napig le nem zárult vizsgálat végéig meg is tiltotta ezeknek a beszedését.
A bejelentés alapján januártól négyforintos pluszadó terhelné a slim, tehát a vékony, valamint a mentolos cigarettákat. A sajtóban megjelent, hogy ez dobozonként százötven forintos áremelkedést okozhat a fogyasztóknak. Mivel egy doboz tizenkilenc szál cigarettát tartalmaz, ezért az említett típusoknál 76 forint lenne az emelkedés mértéke, persze csak akkor, ha a kereskedők ezt érvényesítik a fogyasztói árakban. Ezzel a lépéssel a szakértők szerint a kormány a költségvetésből a brüsszeli döntés miatt hiányzó tizenegy-tizenkét milliárdos bevételkiesésnél mintegy nyolcmilliárd forinttal magasabb összeget szedhet be. A kormány célja a lépéssel továbbra is a dohányzás visszaszorítása Magyarországon.
Változik az élelmiszerlánc-felügyeleti díj is
Módosul az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló törvény az Országgyűlés oldalán olvasható javaslat szerint. Ennek az adónak is kifogásolta a sávos beszedését Brüsszel. Az élelmiszerlánc-felügyeleti díj mértéke a módosításról szóló javaslat szerint általánosan 0,1 százalék lesz. A kiskereskedelmi mikro- és kisvállalkozásokra is vonatkozik a húszezer, illetve hétszázezer forint átalányválasztás lehetősége. A javaslat egyértelműsíti, hogy a felügyeleti díj számításánál a megelőző naptári év árbevételét kell alapul venni. A javaslat átmeneti rendelkezést tartalmaz 2015-re azok számára, akik a 2015. évi bevallás során a nullaszázalékos díjmérték alá estek, vagy a javaslat szerinti más módosítás miatt változik bevallási, befizetési kötelezettségük. A javaslat a változás miatt – megfelelő átmeneti idővel – biztosítja a helyesbítő bevallás lehetőségét. A törvényjavaslat célja, hogy a kormány továbbra is garantálja az élelmiszer-stratégiához szükséges költségvetési bevételt.