Mozgósítaná az EU a magánszférát

Megnyílik a lehetőség a kockázatosabb beruházások uniós garanciával támogatott megvalósítására. Az EFSI segítségével ugyanis nagy infrastrukturális projekteket (kutatás-fejlesztés, közlekedés, energetika) finanszírozhat az Európai Beruházási Bank uniós garanciával, emellett a kis- és közepes vállalkozások, valamint közepes tőkeerejű cégek is forráshoz juthatnak. Az unió ugyanis célul tűzte ki, hogy az Európa-szerte alacsony beruházási hajlandóság növekedjen, elsősorban a nagyarányú likvid tőkével rendelkező, de a bizonytalan piaci környezet miatt óvatos magánberuházók bevonásával.

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter szerint fontos az európai országok versenyképességének javítása. Mint azt a tanácskozást követően elmondta, Magyarország támogatta az EFSI-rendeletről szóló megállapodást, amely összhangban van a magyar gazdaság célkitűzéseivel is, és újfajta finanszírozási lehetőséget nyújthat a hazai pénzügyi szolgáltatók és vállalatok számára. A tárcavezető mindehhez hozzátette: a magyar álláspont végleges kialakításához a feltételek, így például az állami támogatási szabályrendszer pontos ismerete és a potenciális hazai érdekeltségű projektek vizsgálata szükséges. Varga úgy látja, az uniónak további lépésekkel kell segítenie a versenyképesség javítását, többek között az adózási, munkaügyi, digitális piaci és energiaár-képzési szabályok módosításával.

A magánforrások bevonásának igénye mostanában egyre jellemzőbb Európa-szerte, ugyanis a kormányoknak és az uniónak is növekvő teher az infra­strukturális projektek finanszírozása. A válság előtti próbálkozások nem bizonyultak túl sikeresnek a magánszektor bevonására – például autópálya-építéseknél –, ugyanis az akkori feltételek a kormányoknak túl nagy költséget és kockázatot jelentettek.

A napokban Thomas Maier az Euró­pai Újjáépítési és Fejlesztési Bank vezérigazgatója közölte, hogy nélkülözhetetlen a magántőke az infra­struktúra-fejlesztési beruházásokban és azok működtetésében is. Elmondta: jelenleg a globális infra­struktúra-fejlesztési beruházások alig tíz százaléka valósul meg az állami és a magánszektor együttműködésében (PPP-konstrukció), márpedig az erre fordítható állami kiadásoknak a világon mindenhol kemény korlátok szabnak határt. Ebből adódóan szükség van arra, hogy a magánszektor sokkal nagyobb súllyal vegyen részt
a beruházásokban.