Minőségi együttműködés Kínával

A hegyvidékes, rendkívül változatos, négy Magyarországnyi országrészt Csang Mu, Jünnan Tartományi Agrárhivatal főosztályvezetője mutatta be, aki főleg arról beszélt, hogy az állam éléskamrájaként is szolgáló, mind a négy évszakban vethető és aratható területekkel bíró terület 4,2 milliárd amerikai dollár értékben exportálja termékeit, valamint a kínai kávétermesztés 91 százaléka is itt történik. Mint mondta, az Egy Övezet, Egy Út projekt, azaz századunk selyemútjának csomópontjában fekszik, és – ami hazai gazdasági szereplőknek is fontos – az egyre mélyebbé váló kínai-magyar államközi kapcsolatok pedig gazdasági tekintetben a kínai fél szerint is rendkívül kedvező eredményekkel kecsegtethetnek.

Őt követte Éder Tamás, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara alelnöke, aki hazánk mezőgazdasági múltjáról és az iparosítás miatt az elmúlt másfél évtizedben kissé elmaradt, de rendkívüli potenciálokkal bíró magyar mezőgazdaságról tartott prezentációt a kínaiaknak, elsősorban alma- és baromfitermesztésünket emelve ki magyar sikerágazatként.

Budapest székhelyű Európai Egy Övezet Egy Út Egyesület elnöke, Li Csen a két ország összehasonlítása után ugyancsak úgy látta, hogy számos területen lehetőség nyílik az együttműködésre. Mint említette, Kína sok tekintetben önellátó, azonban például a tojás, illetve zöldségek kivételével számos területen felmerülő igények miatt jelentős importra – vagy éppen a termékkínálat diverzifikálására – szorul, e téren belül pedig a jó minőségű magyar búza, a sertéshús, a – madárinfluenza-járvány miatti korlátozások feloldása esetén – a kacsa- és libahús, illetve a tojás találhatna fogyasztókra a kínai piacon, de az alma, a barack és a takarmánykukorica is kelendő lehet. Beszélt a viszonylag szigorú kínai szabályozásokról, tanácsként megjegyezve, hogy minél kevésbé feldolgozott egy termék, annál bonyolultabb kínai importengedélyt szerezni. Kínában még sok lendületet adhat a magyar gazdasági fejlődéshez – tette hozzá.