Gazdaság

Minimális szintű a devizaeladósodás

A növekedési hitelprogram jelentős mértékben hozzájárult a vállalati hitelezés kedvező folyamataihoz, a feltételek javultak

Folytatódott a vállalatok hitelezési dinamikája az első negyedévben, miközben az elszámolás és a forintosítás jelentősen mérsékelte a háztartások adósságállományát, és annak összetétele is megváltozott.

mnb
A hazai cégek számára kedvező a jegybanki hitelprogram (Fotó: Csudai Sándor)

A vállalati hitelezést továbbra is élénkülés jellemzi, elsősorban a kis- és középvállalati (kkv) szektorban. Mint azt a Magyar Nemzeti Bank (MNB) a Hitelezési folyamatok című negyedéves kiadványában bemutatta, a teljes vállalati hitelállomány éves alapon 0,6 százalékkal nőtt, a kkv-szektorban pedig 3,3 százalékkal bővült. A negyedévben hetvenhatmil­liárd forint értékben kötöttek a cégek szerződéseket a növekedési hitelprogramban (nhp), ami meghaladja a tavalyi év azonos időszakának értékét. Az nhp jelentős mértékben hozzájárult a vállalati hitelezés kedvező folyamataihoz, annak ellenére is, hogy a céges finanszírozásban az év első negyedévére jellemző szezonális visszaesés itt is jelentkezett. Az nhp kihasználtsága hatszázhatvanmilliárd forintra nőtt március végére. Ezen belül a folyósított állomány nagysága 513 milliárd forint, ezzel a program második szakaszában közel tizenhatezer, a két szakaszban együttesen huszonegyezer mikro-, kis- és középvállalkozás vett részt. A hitelezési felmérésre adott banki válaszok alapján a vállalati kölcsönök felté­telei enyhültek, míg a hosszú lejáratú hitelek iránti kereslet növekedett az első negyedévben. A vállalati forinthitelek kamatai csökkentek, elsősorban a nagyobb hitelösszegek esetén, megközelítve ezzel az euróhitelekét, miközben régiós összehasonlításban is kedvező volt a hazai vállalati hitelek átlagos kamatszintje. A hitelképes kkv-k számára a program második szakaszában folyósított kölcsönök kedvezményes, maximum 2,5 százalékos kamatlába jelent kedvező finanszírozási formát – közölte a jegybank.

A tanulmányban az MNB arra is rámutatott, hogy az elszámolás és forintosítás jelentősen átformálta a magánszektor adósságállományának szerkezetét. A háztartások teljes hitelintézeti szektorral szemben fennálló devizahitel-állománya március végére 303 milliárd forintra mérséklődött, így a devizahitelek aránya a 6210 milliárd forintos háztartási hitelállományon belül öt százalék alá csökkent. A fennmaradó devizahitelek esetében 251 milliárd forintot tettek ki a svájci frankban denominált hitelek, míg a gépjárműhitelek állománya 136 milliárd forint volt március végén. Az MNB felmérése szerint megközelítőleg további 105 milliárd forint értékű deviza-jelzáloghitel forintosítására kerül sor az idén.

A felmérés alapján a bankok a lakáshitelek iránti kereslet enyhe élénküléséről, míg a fogyasztási hitelek iránti kereslet visszaeséséről számoltak be, azonban a következő két negyedévben ezek növekedésére számítanak.