Minimális a fogyasztói árdrágulás

Októberben a fogyasztói árak átlagosan 0,1 százalékkal voltak magasabbak, mint egy évvel korábban, szeptemberhez viszonyítva pedig 0,2 százalékkal nőttek – közölte tegnap a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). A legnagyobb mértékben a szeszes italok, dohányáruk drágultak éves összevetésben, ugyanakkor jelentősen csökkent az üzemanyagok ára. A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) várakozásai szerint az év egészében nulla százalék körül alakulhat az infláció, azaz nem változnak a fogyasztói árak. Mint azt a tárca tegnap hírül adta, az olajárcsökkenés hatása ugyan mérséklődni kezdett, ennek ellenére továbbra is meghatározó szerepet játszik az árak alakulásában. Az üzemanyagárak zuhanása – a költségcsökkenésből adódó, úgynevezett tovagyűrűző hatásokat is figyelembe véve – mintegy 1,5 százalékpontos lefelé mutató hatásként jelent meg. Az NGM értékelése szerint a magyar gazdaságot visszafogott inflációs folyamatok jellemzik. Az alacsony árdinamika számos pozitív hatással bír, amelyek már rövid távon is éreztetik hatásukat. Az általános drágulás elmaradásával nem csökken a bérek és a nyugdíjak értéke, következésképp stabilan őrzi értékét a háztartások által elkölthető jövedelem. Ez a fogyasztás élénküléséhez és gazdasági fellendüléshez vezet. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy az alacsonyabb olajárnak köszönhetően a fogyasztók rendelkezésre álló jövedelmük kisebb hányadát fordítják üzemanyag-beszerzésre, ami egyéb cikkek vásárlását és a megtakarítások gyarapodását eredményezi. Az infláció 2010 óta történt leszorítása is mutatja, hogy a magyar reformok működnek – emelte ki a minisztérium.

A Magyar Nemzeti Bank értékelése szerint az infláció emelkedését az okozta, hogy a szabályozott termékek, így a távfűtés és az elektromos energia árcsökkentése belépett a tavalyi bázisba. A maginflációban – az élelmiszerek és olajárak nélküli infláció – mért elmozdulást pedig az iparcikkek és a feldolgozott élelmiszerek drágulása okozta.

---

Elemzők. Tartható az inflációs cél

Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője: A következő hónapokban döntően bázishatások miatt újra növekedésnek indulnak az árak. Ez azonban mérsékelt marad, decemberig 1,4 százalékra emelkedhet az infláció az üzemanyagárak tavaly év végi beszakadásának bázishatása miatt. Az árak változásának üteme a jövő év második felében kúszhat 2,5 százalék fölé, de a háromszázalékos inflációs célt várhatóan így sem éri el 2017 közepe előtt, s ez tartóssá teheti az alacsony kamatokat. Az idén az átlagos infláció nullaszázalékos, jövőre 2,3 százalék közelében lehet.

Németh Dávid, a K&H vezető elemzője: Arra számítani lehetett, hogy az év utolsó hónapjaiban gyorsul az infláció. A mostani adat is megerősíti azt a várakozást, amely a fogyasztás élénkülését vetítette előre, ugyanis mind az élelmiszereknél, mind pedig a tartós fogyasztási cikkeknél áremelkedés következett be. A változó élelmiszerárak és a hatósági árak nélkül számolt maginfláció másfél százalékos volt októberben, ami arra utal, hogy a következő időszakban két százalék feletti tartományba kerülhet az infláció.

Ürmössy Gergely, az Erste makroelemzője: A várakozások szerint az idén folytatódhat az inflációs ráta emelkedése, decemberben akár meghaladhatja a másfél százalékot, míg az idei év egészében átlagosan nulla lehet a mutató. A jövő évet is az inflációs ráta gyorsulása jellemezheti, hiszen 2016 végére akár 2,7 százalékra is emelkedhet a pénzromlás üteme. A tartós fogyasztási cikkek drágulása jelzi, hogy a devizaárfolyam hatása az idén már érdemben befolyásolta az importált termékek árát, hiszen például a járművek egy év alatt 4,2 százalékkal drágultak.