„Minden szabálynak megfelel Paks II”

 Paks II nélkül nincs hosszú távú, biztonságos áram­-ellátás, a paksi blokkok biztosítják hazánk áramigényének harmadát – mondta Aszódi Attila (Fotó: Ficsor Márton)

–  A Roszatom kiválasztása során a technológiai érvek mellett milyen egyéb szempontokat lehetett figyelembe venni?

–  Magyarországon a hatvanas évek óta gyűlik a tapasztalat az orosz nukleáris technológia alkalmazásával kapcsolatban. A csillebérci Kutatóreaktor és a Paksi Atomerőmű kapcsán rengeteg építési, üzemeltetési, karbantartási, oktatási és engedélyezési tapasztalatot szereztünk az orosz reaktortechnológia alkalmazásában. Egyedül Pakson százhúsz reaktorévet meghaladó üzemeltetési tapasztalat áll rendelkezésre. Ez az ismeret előnyt jelent: adott a tudás, a mérnöki gárda, amely az orosz technológiát működtetni tudja. A világ legjobb, leg­elismertebb atomerőművei közé tartozik a paksi atomerőmű. Az atomtörvény és a nukleáris biztonsági szabályzatok a világ atomerőművel rendelkező vezető országainak szabályozásához hasonló, nagyon szigorú követelményeket fogalmaz meg. Több fontos, a biztonságot növelő előírás nálunk már része volt a hatályos szabályozásnak, amit a világban széleskörűen a fukusimai katasztrófát követően vezettek be, de az úgynevezett „stresszteszt” eredményeként további biztonságnövelő feladatokat is elvégeztünk, hogy a fukusimai baleset tanulságai tükröződjenek a hazai előírások rendszerében és az atomerőműben is. Az új, legszigorúbb biztonsági követelményeket a megfelelő tartalékokkal a VVER–1200-as orosz technológia képes teljesíteni. A magyar szabályozás nagy utasszállító repülőgép rázuhanásával szembeni ellenállóságot követel meg, amelyet robusztus, dupla falú, hermetikus védőépület megépítésével lehet teljesíteni. Komplex üzemzavarok, akár súlyos balesetek kezelésére is megfelelő rendszerekkel lett ellátva az atomerőmű, így a korai vagy jelentős radioaktív kibocsátások gyakorlatilag kizárhatók az új 3+ generációs reaktorban.

–  A tapasztalaton és a technológián kívül mit kínált az orosz fél?

–  Komplex csomagot, amelyben a finanszírozás is rendelkezésre áll, ez így kellő garanciát jelent a projekt megvalósítására. A Paks II atomerőmű építési költsége nyolcvan százalékáig, tízmilliárd euróig az államközi hitel biztosít fedezetet. A hitelkeret a projekt megvalósításának teljes időtartamára rendelkezésünkre áll.

–  Az Európai Bizottsággal hat ponton folyt egyeztetés a Paks II projekt építése kapcsán, de a kérdéseket konstruktív párbeszéddel sikerült megnyugtatóan lezárni. Ugyanakkor az ellenzék még mindig bírálja a projektet.

- Bizonyos politikai szereplők Paks II támadásával próbálnak politikai tőkét kovácsolni saját maguk számára. Az Európai Bizottságnál több alkalommal feljelentették a magyar kormányt, ugyanakkor, minden kérdésre válaszolva, sikerült lezárni a nyitott ügyeket. Az Európai Bizottságtól megkaptuk a zöld lámpát. A versenyjogi eljárás kapcsán a bizottság által nyilvánosságra hozott 87 oldalas dokumentum egyértelműen kimondja, hogy a Paks II projekt megvalósítása közös európai érdekeket szolgál. A villamosenergia-rendszer ellátásbiztonságának garantálásához szükségesek a nagy erőművek, amelyek a rendszer alapterhelését elviszik. Paks II nélkül Paks I leállítása után nőne Magyarország szén-dioxid-kibocsátása. A modern, időjárásfüggő megújuló energiatermelők részarányának növelése fontos feladat, ugyanakkor úgy garantálható a rendszer stabilitása, ha ezek mellett rendelkezésre áll egy hagyományos erőművi portfólió is, ami képes fedezni a villamosenergia-szükségletet olyan időszakokban is, amikor az időjárásfüggő megújuló termelők nem állnak rendelkezésre. Közben az atomerőművi blokkok kapacitás-fenntartása segít abban, hogy Magyarország korlátozott szén-dioxid-kibocsátású ország maradjon, a Paks II projekt ezt a közös, európai célt is szolgálja.

–  Németország folyamatosan állítja le az atomerőműveit, amelynek következtében nő a szén-dioxid-kibocsátása. Hazánk miért nem a „német utat” járja?

- Németországnak jelentősen nagyobb, egy főre vetítve hatvan százalékkal több a szén-dioxid-kibocsátása, mint Magyarországnak. A megújuló energiaforrások térnyerésével párhuzamosan egyre nagyobb mértékben építenek a lignit- és szénerőművek működésére. Komoly vita alakult ki arról, hogy mit kezdjenek ezekkel az erőművekkel, mivel a közös európai és a német CO2-kibocsátás-csökkentési célkitűzések teljesítéséhez ezen erőművek hosszú távon nem maradhatnak üzemben. Arra viszont nincs végleges forgatókönyv, hogy mivel váltják ki őket. Amennyiben gázerőművek lépnek a helyükbe, az orosz földgáz jelentősége növekedni fog, de a vezetékes földgázimporttól függeni vagy nukleáris erőművekben villamos energiát termelni nagyon eltérő ellátásbiztonsági szempontból. Németországhoz hasonlóan nálunk is fejlődni fognak a megújuló energiaforrások, de ez az atomenergiát nem kiváltani fogja, hanem egymás mellett kell tudni működtetni a kettőt. Magyarország nagyon jól integrálódott az európai villamosenergia-hálózatba, határkeresztező kapacitásaink hétszeresen meghaladják az uniós követelményeket. Paks II feladata a hazai áramigények stabil, megbízható és olcsó ellátása, de természetesen az európai integrált hálózat részeként fog működni, hozzájárulva ezzel az uniós hálózat stabil működéséhez is.

–  Az előkészítő szakértői vizsgálat hűtőtornyos hűtést javasolt. Miért döntöttek a friss vizes hűtés mellett?

- A Paks II projekttársaság 2014-ben adta be a környezetvédelmi engedélyezési eljárás fő dokumentumát, a környezeti hatástanulmányt. Ebben a több mint kétezer oldalas dokumentumban a szerzők bemutatták a létesítendő atomerőmű minden, a környezetre hatással bíró elemét. Külön fejezet foglalkozik a Dunára és annak élővilágára gyakorolt hatásokkal. A Duna felmelegedésének kérdése a közmeghallgatás, a lakossági és nemzetközi fórumok során újra és újra felvetődött, többek között emiatt is evidencia, hogy ezt a hatást a környezetvédelmi engedélyezés során eljáró hatóság igen részletesen és mélységében vizsgálta. A hatóság a kiadott környezetvédelmi engedélyben rendelkezett a Duna hőterhelésének korlátozását szavatoló feladatokról. A jelenleg üzemelő paksi atomerőmű négy blokkja – összesen kétezer megawatt – ma is a Duna friss vizes hűtésével működik, épp ezért alapos ismerettel rendelkezünk arról, hogy milyen hatása lehet a folyóra. Ez egy harminc éve használt és bevált eljárás. A két új blokk körülbelül annyi hőt fog kibocsátani a Dunába, mint amennyit a jelenlegi blokkok kibocsátanak. Hosszú távon a Duna hőterhelése marad a jelenlegi állapotban, egy rövid átmeneti időt leszámítva. Mivel a klímaváltozás hatásait hazánkban is érzékelni lehet, és a klímaváltozás lehetséges következményeivel az elemzésekben is részletesen foglalkoztunk, ezért azzal számolunk, hogy a globális átlaghőmérséklet növekedésével a Duna alaphőmérséklete is emelkedni fog, így a jelenleg üzemelő blokkoknál szigorúbb követelmények vonatkoznak majd az új blokkokra.

–  Mik voltak a fő szempontok a hűtési technológia kiválasztásakor?

–  A technológia tulajdonságai voltak az elsődlegesek. A hűtőtornyos hűtés rontja az áramtermelés hatásfokát, ez esetben kevesebb villamos energiát lehetne a hálózatra adni. A magyarországi adottságok mellett mindenképpen nedves hűtőtorony alkalmazására lett volna szükség, ami nagy mennyiségű gőzt, azaz párát bocsát ki a környezetbe. Emellett a hűtőtornyok üzemviteléhez vegyi anyagokra lenne szükség, ami környezeti terhelést jelent. Egyéb hatásokat is figyelembe kell venni, csak hogy egy példát említsek: télen a hűtőtoronyból kibocsátott pára lecsapódása a környékbeli utakon közlekedésbiztonsági problémát okozhatna. Az előnyöket és a hátrányokat értékelve tudatos döntés született a friss vizes hűtés mellett. A hatóság korlátozásokat írt elő, rögzítette a környezetvédelmi engedélyben a Duna megengedett hőmérsékletének maximumát, rögzítette egy ellenőrző-rendszer megépítésének kötelezettségét, folyamatos monitoring működtetését, tájékoztatást, extra intézkedéseket és üzemviteli forgatókönyvek kidolgozását is megkövetelte. Mindezt azért, hogy a határértékek betartása és ennek szigorú ellenőrzése mellett működjön majd az erőmű. Összegezve, a Duna hőterhelésének kérdése a környezetvédelmi engedélyezés során kellő figyelmet kapott, ez meg is jelenik a hatósági engedélyben, az erőmű terveiben, műszaki megoldásaiban is figyelembe lesz ez véve.

–  Hol tartanak a munkálatok?

–  A projekttársaság a környezetvédelmi engedélyt első fokon 2016 szeptemberében kapta meg, majd a Greenpeace és az Energiaklub fellebbezését követően a jogerős, másodfokú engedélyt idén áprilisban adta ki a másodfokú hatóság. A másodfokú határozatot a fenti zöld szervezetek bíróságon támadták meg, a bíróság a fellebbezésüket augusztusban elutasította. Mára a projekttársaságnak jogerős és végrehajtható környezetvédelmi engedélye van. A környezetvédelmi eljárással párhuzamosan, két éven keresztül folyt egy átfogó telephely-vizsgálati program. Ebben a létesítendő blokkok telephelyét vizsgáltuk meg a világon elérhető legmodernebb technológiákkal. A programban végrehajtott vizsgálatok bizonyították, hogy a telephely alkalmas a blokkok befogadására. Idén zárta le az Európai Bizottság az utolsó, hatodik vizsgálatát, amely a korábbi döntésekhez hasonlóan Magyarország számára egyértelműen pozitív. Nagy feladat volt működésbe hozni a fizetési mechanizmust, ami az államközi szerződés értelmében a projekt pénzügyi keretrendszerét adja. Kifizettük az első fővállalkozói számlákat, lehívtuk az orosz hitel első részletét is. Minden olyan háttérfeltétel a rendelkezésünkre áll, amely a projekt sikeres megvalósításához szükséges. A két blokk felépítéséhez szükség van kiszolgáló infrastruktúrára, ami ott helyben, a telephelyen épül majd meg. A két új blokk építési területe mellett kezdjük el 2018-ban felépíteni azokat az üzemeket, acélmegmunkáló üzemet, festőüzemet, betonkeverő üzemet, tárolókat, irodaépületeket, éttermet, egyéb infrastruktúrákat, amelyek szükségesek a blokkok megépítéséhez. Az ehhez kapcsolódó engedélykérelmek első csomagja elkészült, ez szintén az idei év eredménye. A következő időszak nagy feladata lesz a nukleáris biztonság szempontjából legjelentősebb, úgynevezett létesítési engedélykérelem összeállítása, amelyet majd be kell nyújtani az Országos Atomenergia Hivatalhoz. Nukleáris területen ez a legkomplexebb engedélykérelem, amelyben azt kell bizonyítani, hogy az összes nukleáris biztonsági követelményt képesek teljesíteni az új blokkok. A blokkok terveinek elkészítése mellett be kell nyújtani egy körülbelül kétszázezer oldal terjedelmű dokumentációt, amelyben bemutatjuk, hogyan teljesítik a blokkok a jogszabályokban előírt szigorú biztonsági követelményeket.

–  Mi történne, ha nem fejlesztenék az erőműveket?

- Paks II nélkül nincs hosszú távú biztonságos áramellátás. Jelenleg a paksi blokkok biztosítják hazánk áramigényének nagyjából egyharmadát, de a 2030-as években lejár az üzemidejük. A két új blokk hosszú távon a kieső paksi kapacitást fogja tudni pótolni. Az Európai Unió tagállamai közül Magyarország egyike az áramimportnak leginkább kitetteknek, szükségletünk körülbelül harminc százalékát külföldről szerezzük be. A politikai megfontolásból Paks II-t támadó szereplők nem foglalkoznak azzal a kockázattal, hogy ha nem fejlesztjük az erőműveket, nem lesz kellő mennyiségű áramtermelő kapacitás az országban. Az áramimport további növelése hazánk nagyobb kiszolgáltatottságát eredményezné, ráadásul magyar munkahelyeket szüntetne meg. A kormány Magyarország érdekében fejleszti Paks II-t azért, hogy magyar tulajdonban lévő erőművel, magyar szakértelemmel, az országhatáron belül tudjunk megbízhatóan, olcsón, klímabarát módon a hazai igényeket kielégítő mennyiségű villamos energiát termelni.