Gazdaság
Mind többen férnek hozzá az autópálya hálózathoz
A minisztérium szerint a hazai sztrádákat használók egyformán veszik ki a részüket a díjfizetésből is az ország minden részén
Idén január 1-jétől vezette be a kormány a megyei sztrádamatrica-rendszert, így a tíznapos, havi és éves úthasználati jogosultság mellett külön megyénként is lehet használni évi ötezer forintért a hálózatot. Mint azt a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium lapunkkal közölte, a módosításokat nem költségvetési megfontolások motiválták, az elsődleges cél azt volt, hogy minél több autós férjen hozzá a korábbinál olcsóbban a hazai gyorsforgalmi hálózathoz. A gyorsforgalmi hálózat közösségi forrásokból, adófizetői pénzből épült ki ugyan, de a hozzáférés egyenlőtlen volt: a díjmentes hálózat csaknem fele Pest megyében összpontosult. A matricarendszer kiterjesztésével a sztrádákat használók egyformán veszik ki a részüket a díjfizetésből is az ország minden részén – tette hozzá a szaktárca. Ezzel együtt az idei évre elfogadott büdzsé húszmilliárd forintos többletbevétellel tervez a e-matricás és a teherautók számára kötelező e-útdíjas rendszerből összesen. A Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató Zrt. és viszonteladói partnerei az idei év első tizenhárom napján mintegy 780 ezer matricát értékesítettek.
A megyei díjrendszer a mai formájában ugyanakkor nem aratott mindenhol osztatlan sikert, politikai szinten az ellenzéki pártok mellett sok helyen kormánypárti polgármesterek is elégedetlenségüket fejezték ki, ugyanis az addig a településeket elkerülő gyorsforgalmi útszakaszok is díjasok lettek. A kormány szerint jelenleg a próbaüzem zajlik, bár alapvetően marad a megyei díjrendszer, bizonyos esetekben változásokra lehet számítani. Erről a kormány január végén dönt. Ezek közül reálisnak tűnik, hogy a Liszt Ferenc repülőteret Pest megyei matrica megvásárlásával lehet majd elérni, és a nagy Duna-hidakon – Dunaújvárosnál és Szekszárdnál – nem kell két megyei matricát használni.
Sokáig ismeretlen fogalom volt a díjfizetés a hazai autópálya-hálózaton, az autósok az első szakasz átadásától számítva bő harminc évig ingyen használhatták a gyorsforgalmi utakat. A koncessziós autópálya-társaságok többéves előkészítési és törvényalkotási munka után vezettek be kapus díjszedő rendszert 1996 januárjától az M1/M15 gyorsforgalmi utak, majd 1996 decemberétől az M5 autópálya egyes szakaszain. Az Első Magyar Koncessziós Autópálya Rt. által megépített, Győr és Hegyeshalom közötti szakaszon félig nyílt (meghatározott szakaszhossz után fizető) rendszerű díjszedést alkalmaztak.
A személygépkocsik tarifája az első évben kilométerenként 21 és 31 forint között változott. Az 1999-ben csődközeli helyzetbe került koncessziós társaságot a magyar állam kivásárolta, és megalakította a Nyugat-Magyarországi Autópálya Rt.-t. Az M5-ös autópályát üzemeltető Alföld Koncessziós Autópálya Rt. szintén félig nyílt díjfizetési rendszert kezdett alkalmazni 1997 januárjától kilencforintos díjjal. Az M3 autópályán 1998-ban zárt díjfizetési rendszer tesztelését kezdte meg az Északkelet-magyarországi Autópálya-fejlesztő és Üzemeltető Rt., 1999-től pedig párhuzamosan bevezették a matricát is. Az országosan egységes, átalánydíjas matricás díjszedés 2000-től váltotta fel a megtett úttal arányos megoldásokat. Az ezután átadott sztrádaszakaszok már az új rendszer hatálya alá estek, 2004 márciusában az M5-ös autópályán is bevezették az egységes matricás rendszert.
Hoppál Péter: Örülnek a változtatásoknak
Baranya megyében pozitív visszajelzéseket kapott a közlekedőktől Hoppál Péter (Fidesz). A régió országgyűlési képviselője azt mondta, azok a baranyaiak, akik Mohácsról, a villányi térségből vagy Bólyból járnak be Pécsre naponta, éves szinten legalább harmincnyolcezer forint kedvezményt kapnak. Azok akik rendszeresen járnak a fővárosba, csak húszezer forintot kell fizetniük évente a négy megyei matricáért, szemben az eddigi negyvenháromezer forint helyett.
5 perces interjú: Tasó László, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium közlekedéspolitikáért felelős
államtitkára
– Miért kellett díjasítani Mosonmagyaróvár és Rajka között az M15-ös autóutat, amikor az 2×1 sávos szimpla út, amelynek nagy részén még előzni sem lehet?
– A módosítások alapján minden autópálya és autóút díjköteles a személygépkocsik számára is. E besorolások jelenlegi műszaki állapoton és szolgáltatási szinten alapuló felülvizsgálatát már elrendeltem. Az új minősítési eljárásrend legkorábban az idei év második felében, a jövő év elején léphet hatályba.
– Korábban beígérték az M15-ös bővítését, mikor lesz rá lehetőség, milyen forrásból?
– A kormány kiemelt célként nevesítette az autópályák országhatárig tartó szakaszainak megépítését.
E törekvésből értelemszerűen következő szándék a TEN-T hálózat részét képező M15 2×2 sávra bővítése. A beruházást a tervek szerint az új uniós költségvetési forrásból, az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközből (CEF) finanszírozhatja az ország. Ha a magyar pályázat sikeres lesz, a fejlesztés akár már 2016-ban megindulhat. Az autósok az ország más részein is egyre bővülő gyorsforgalmi hálózatot használhatnak az olcsó megyei matricákkal.
– Mik az eddigi tapasztalatok a fizetőssé tett útszakaszoknál, így az M0-snál van-e tömeges átrendeződés, azaz az autósok átmennek-e a díjmentes utakra?
– Számadatokkal alátámasztható tapasztalat még nincs, két hét alapján nem is lehet. A matricák iránti kereslet viszont minden várakozásunkat felülmúlja, csak a megyeiből négyszázezer kelt el szűk két hét alatt, és az éves országos matrica értékesítése is rekordokat dönt. A változások tehát a kormányzati szándékkal összhangban az autópályák rendszeres használatára ösztönzik az autósokat. Nem számítok arra, hogy évi ötezer, havi négyszáz forint megspórolása érdekében bárki tartósan bujkálna, amikor a gyorsabb és biztonságosabb sztrádák olcsón elérhetők.