Gazdaság
Míg az unióban csökken, idehaza nő a fogyasztás
A fizetési feltételek javulása és a vásárlói szokások változása az egyre jelentősebb hányadot képviselő internetes kereskedelmet ösztönzi

A fogyasztás növekedése mögött egyrészt a kormány és a munkaadók között kötött adó- és bérmegállapodás, másrészt a foglalkoztatottság növekedése áll – közölte Pomázi Gyula. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) tegnap azt közölte, hogy a kiskereskedelmi forgalom augusztusban 6,3 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. Az év első nyolc hónapjában 6,6, a naptárhatással kiigazítva 6,8 százalékos volt a kiskereskedelmi forgalom növekedése az előző év azonos időszakához mérve. Pomázi Gyula kiemelte, hogy a kereskedelmen belül az online értékesítés területén két számjegyű növekedéssel számol a minisztérium. A fizetési feltételek javulása, az innovációk és a vásárlói szokások változása is ösztönzi az internetes vásárlásokat – tette hozzá.
Suppan Gergely, a Takarékbank elemzőjének lapunkhoz is eljuttatott kommentárja szerint is az augusztusi adat lényegesen meghaladta a várakozásokat. Az idén folytatódó, nyolc százalékot meghaladó reálbér-növekedés, a március óta tizenhat éves csúcs közelében tartózkodó fogyasztói bizalom, a háztartások pénzügyi vagyonának meredek növekedése miatt a következő hónapokban fennmaradhat a kiskereskedelmi forgalom dinamikus bővülése. A tavalyi magasabb bázis miatt azonban az év hátralévő részében már lassulhat a növekedés üteme. Így a tavalyi, összességében 5,6 százalékos növekedést az idén gyorsabb, 6,2 százalékos növekedés követheti, ami hozzájárul a GDP növekedésének gyorsulásához is.
Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője közleményében úgy véli, hogy a gyengébb július után a piaci várakozásokat jelentősen meghaladta a kiskereskedelmi forgalom augusztusi növekedése, így megjött a várt korrekció, és a harmadik negyedéves gazdasági teljesítmény is egy kicsit kedvezőbb képet festhet, mint az előző havi adatok alapján.
A kiskereskedelmi forgalom bővülése így az elkövetkező hónapokban is erős maradhat, bár a tavalyi utolsó negyedév magas bázisadatai némi lassulást sugallnak – értett egyet kollégáival Nyeste Orsolya, az Erste Bank makrogazdasági elemzője.
A pénzintézet szakértője szerint összességében azonban az erős belső kereslet, az élénk lakossági fogyasztás vélhetően a harmadik és negyedik negyedévben is fontos támogatója marad a GDP növekedésének. Becslése szerint 4,3 százalékkal bővülhet idén a magyar gazdaság.
Forgalomesés az euróövezetben
Augusztusban a várt növekedés helyett csökkent havi bázison a kiskereskedelmi forgalom az euróövezetben az Európai Unió statisztikai intézete, az Eurostat tegnapi jelentése szerint. Az előző hónapban, júliusban az euróövezetben 0,6 százalékkal, a unióban 0,2 százalékkal csökkent havi bázison a kiskereskedelmi forgalom volumene. Éves összevetésben naptári kiigazítással az euróövezetben 1,8 százalékkal, az EU-ban 2,4 százalékkal nőtt augusztusban a kiskereskedelmi forgalom volumene. A piac az euróövezetre a kiskereskedelmi forgalom 0,2 százalékos növekedését várta havi bázison, és 1,7 százalékos növekedését éves bázison. (ZD)
Az adóhatóság is a KSH-ból dolgozik
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) jövőre a Nemzeti Adó- és Vámhivatal járulékbevallásaiból állítja elő és publikálja a havi kereseti adatokat – derült ki a KSH közleményéből. A jelentés szerint a járulékbevallásokban részletes személyi, illetve álláshely szintű adatok szerepelnek a betöltött álláshelyekről és a jövedelmekről, így olyan alapinformációk válhatnak kiszámíthatóvá, amelyek eddig nem álltak rendelkezésre a statisztikai hivatal adatgyűjtésében. Példaként a medián keresetet és a keresetek eloszlását említették. A kereseti adatok változása nagy érdeklődésre számot tartó mutató, így a KSH havi gyakorisággal közzéteszi. (DZ)