Gazdaság

Mesterségesintelligencia-híd épül az Európai Unióban

A Budapesti Műszaki Egyetem és az Eötvös Loránd Tudományegyetem kutatói koordinálják Magyarországon az új platform létrehozását

Az Európai Unió mintegy húszmillió euró támogatási keretösszegű mesterséges intelligenciával összefüggő kutatási és innovációs pályázatát hét pályázó közül az AI4EU (www.ai4eu.org) konzorcium nyerte el. Meghatározó európai ipari vállalatok, kutatóközpontok, kis- és középvállalkozások és egyetemek mellett magyar oldalról a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem és az ELTE kutatói is részt vesznek az uniós megafelület fejlesztésében.

Németh Géza 20180921
Németh Géza, a BME laborvezetője (Forrás: BME)

A 2019 januárjában induló nagyszabású projekt célja létrehozni egy olyan hatékony európai mesterséges intelligenciával (MI) összefüggő platformot, amely elősegíti az innovációs folyamatokat és a technológiatranszfert a kutatók és a gyakorlati felhasználás között olyan kulcsfontosságú ágazatokban, mint például a közlekedés, a feldolgozóipar vagy az egészségügy. Cél a startup vállalkozások, a kis- és középvállalatok növekedésének a katalizálása is minden elképzelhető felhasználási szektorban.

„A pályázattal a kutatók lehetőséget kaptak, hogy mesterséges intelligenciával kapcsolatos technológiák következő generációit fejlesszék ki, ezzel párhuzamosan viszont a vállalkozások segítséget kapnak ahhoz, hogy ezeket alkalmazni is tudják. A BME a mesterséges intelligencia területén világszínvonalú kutatókkal, laboratóriumokkal és innovatív K+F projektekkel rendelkezik, és egyúttal mindezt ugyanilyen színvonalon oktatja” – emelte ki Józsa János, a BME rektora a Pressinform közleményében, melyet lapunkhoz juttattak el.

A platform egyidejűleg fogja ellátni a bróker, a fejlesztő és az egységes szolgáltató szerepét szolgáltatások, szakértelem, algoritmusok, szoftverkeretrendszerek, fejlesztési eszközök, komponensek, modulok, adatok, számítástechnikai erőforrások, prototipizálás és finanszírozási forráslehetőségek biztosításával. A nyertes nyolcvan tagú konzorciumot a francia Thales Services SAS vezeti. Az ismert ipari partnerek között található a Philips, az Orange, az Allianz, az SAP, a Siemens, a Telenor és az ABB. A kutatóközpontok közül a francia CNRS, a német Fraunhofer és DFKI, az olasz CNR és az összeurópai EIT Digital is a tagok közé tartozik. Kis- és középvállalkozásokon kívül számos jelentős európai egyetem is részt vesz a projektben. A magyarországi kapcsolattartó Németh Géza, a BME Távközlési és Médiainformatikai Tanszéke Beszédkommunikáció és Intelligens Interakciók Laboratóriuma vezetője. A másik magyar partner az ELTE.

Németh Géza kérésünkre így mutatta be a projektet: „Ez a kutatási felhívás ugyan kutatási és innovációs projektként (Research and Innovation Action, RIA) jelent meg, azonban erősen az innovációs irányba hajlik. Én alapvetően integrációs projektnek tartom, ahol az a cél, hogy a kutatói világ eredményei egy közös platformon keresztül összefonódjanak az innovációra nyitott kis- és középvállalatok megközelítésével, bekerülhessenek a nagyvállalatok terjesztési rendszerébe, és Európa a tudást ne kutatói, hanem termékei exportjával vigye be a világkereskedelem vérkeringésébe. Ez egy nagyon ambíciózus megközelítés. Remélhetőleg a nagy befolyással rendelkező partnerek vezetésével sikerül ezt a célt megközelíteni. Számunkra a kis összegű uniós támogatásnál fontosabb az a kapcsolatrendszer, aminek révén remélhetőleg minél több magyar partnert sikerül a konzorcium által létrehozandó platformhoz kapcsolni, és az AI-világ üzleti folyamataiba is bevezetni. Reméljük, hogy ez a megközelítés támogatásra talál a magyar kutatói, ipari és állami körökben egyaránt.”

Az artifical intelligence (AI), magyarul mesterséges intelligencia (MI) mindennapjaink része. Mesterséges intelligenciának egy gép, program vagy mesterségesen létrehozott tudat által megnyilvánuló intelligenciát nevezzük. A fogalmat legtöbbször a számítógépekkel társítjuk. Az elnevezést McCarthy alkalmazta először 1956-ban számítógépes rendszerekre, amelyek képesek bonyolult problémákat megoldani tanulás és felhalmozott tudásból való „következtetés” segítségével. Bár a mesterséges intelligencia a tudományos-fantasztikus irodalom terméke, jelenleg a számítógép-tudomány jelentős ágát képviseli, amely intelligens viselkedéssel, gépi tanulással és a gépek adaptációjával foglalkozik. Így például szabályozással, tervezéssel és ütemezéssel, diagnosztikai és fogyasztói kérdésekre adott válaszadás képességével, kézírás-, beszéd- és arcfelismeréssel. Egy olyan komoly tudományággá vált, amely a valós életbeli problémákra próbál válaszokat adni.