Mérlegelni kell a közlekedési beruházásokat

A vasúti beruházások rendkívül költségesek (Fotó: Horváth Péter Gyula)

A közlekedési ágazat lehet az egyik nyertese a 2014–2020 közötti fejlesztési időszaknak, hiszen az Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Programban (IKOP) 1216 milliárd forint uniós támogatás költhető el, emellett az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (CEF) keretében 1,75 milliárd euróra pályázhat Magyarország, ez csak hazánk számára érhető el, ami hozzávetőleg – a minimum 15 százalékos nemzeti társfinanszírozást is ideszámítva – 390 milliárd forint. Az összességében 1600 milliárd forint jelentős változást eredményezhet ebben az ágazatban, másrészt viszont olyan sok a fejlesztési igény és a tervezett projekt, hogy ez az óriási összeg is szinte „eltűnik” a rendszerben. A kormány már tavaly novemberben döntött arról a listáról, amelybe az IKOP tervezett beruházásai kerültek, ez körülbelül a háromszorosa annak, amennyi pénz valóban jut erre a területre. Az IKOP esetében a források hatvan százalékát, mintegy 720 milliárd forintot a transzeurópai közlekedési hálózat közúti és vasúti beruházásaira lehet elkölteni, a fennmaradó keret a fenntartható városi közlekedés fejlesztésére, az elővárosok vasúti elérhetőségére irányul. A program szerint a transzeurópai közúti elérhetőségek javítására 315 milliárd forint, kifejezetten vasúti fejlesztésekre 459 milliárd forint jut. Emellett a városi és elővárosi közlekedési beruházások esetében 331 milliárd forintra lehet pályázni, és 111 milliárd forintnyi támogatást lehet elkölteni a vidéki városok közlekedési kapcsolatainak javítására. Ezekhez az összegekhez társul 15 százaléknyi hazai önrész, ami döntően költségvetési forrás.

Annyi viszont bizonyos, a fővárosban tervezett építkezések alaposan átrendezhetik a beruházási térképet. Mint korábban megírtuk, Tarlós István, Budapest főpolgármestere bejelentette, a főváros 2014 és 2020 között 340 milliárd forintnyi uniós forrást költhet el a tervezett beruházásokra. Ezek a beruházások viszont nem csak közlekedésiek.

A kormány szerint az uniós fejlesztési ciklus nyertese a vasút lehet. Annyi bizonyos, hogy e területre jut a legtöbb pénz, de itt is a legnagyobbak a beruházási igények, és az IKOP-, valamint a CEF-lista nagyon tág. Arról nem is beszélve, hogy a Közlekedésfejlesztési Operatív Programban szereplő néhány beruházás áthúzódik erre az időszakra, így ezt is a tervezett 1216 milliárd forintból kell kifizetni. A vasút számára a 459 milliárd forintos rész a biztos, illetve a CEF 390 milliárdját is döntően e területre lehet elkölteni. Ezekben viszont olyan jelentős projektek találhatók, mint például a Püspökladány–Debrecen szakasz vagy a Budapest–Miskolc vonal korszerűsítése, továbbá állomásfejlesztések, villamosítás, és olyan, szűk közlekedési keresztmetszeteket megszüntető beruházások – például sebességkorlátozások megszüntetése vagy nagy sugarú kitérők megépítése –, amelyek az egész hálózatra kiterjednek. Emellett az IKOP terhére készül megvalósítani a kormány a vízi közlekedés javítását is. A vasúti beruházások a műszaki tartalomtól függően meglehetősen költségesek. A Budapest-Kelenföld és Százhalombatta közötti 24 kilométer hosszú vonal tervezett átépítési költsége 64 milliárd forint, ez pont a felét teszi ki annak a CEF-pályázatnak, amit hazánk március elején benyújtott az uniónak. Ez viszont teljes átépítés, így a vasúti pálya mellett az állomások és a biztosítóberendezés is megújul. A Budapest–Hatvan – szintén a CEF-projektben szereplő – vasútvonal (ami éppen hatvan kilométer hosszú) hasonló átépítése 140 milliárd forintba kerülne, így Hatvantól Miskolcig és Nyíregyházáig más műszaki tartalommal újul meg a vonal.