Mérföldkő az internet védelmében

– Hogyan írná le, mi az a hálózat-semlegesség?

– Egyszerűen fogalmazva: az inter-netszolgáltató nem gátolhatja a felhasználót abban, hogy saját választása szerinti tartalmakat érjen el vagy osszon meg az interneten, nem korlátozhat önkényesen semmilyen szolgáltatást vagy tartalmat.

– Miért fontos ez a szabályozás, volt már példa hasonlóra?

– Persze. A szolgáltatók az esetek nagy részében saját maguk is rendelkeznek olyan szolgáltatásokkal, amelyeket az interneten keresztül igénybe vett szolgáltatásokkal ki lehet váltani. Például többen korlátozták a Skype-hoz való hozzáférést, mivel volt saját hasonló szolgáltatásuk, és a bevételkiesést el akarták kerülni.

– Mi volt a mostani iránymutatás célja?

– Lényegében az, hogy értelmezési keretet és esetenként példákat szolgáltasson a nemzeti hírközlési hatóságok részére az úgynevezett TSM-rendelet végrehajtásához.

– Mit takar a TSM-rendelet?

– Ez a rendelet közös szabályokat határoz meg az internet-hozzáférési szolgáltatások nyújtása során a forgalomhoz kapcsolódóan. Fő célja, hogy garantálja az egyenlő és megkülönböztetésmentes bánásmódot az internetet használók számára.

– Milyen újdonságot hoz a mostani iránymutatás a korábbihoz képest?

– Több olyan kérdést értelmez a vonatkozó uniós jogszabály rendelkezései közül, amelyek a gyakorlatban iránytűként szolgálhatnak, könnyebb lesz a jogszabályok értelmezése. Két példát emelnék ki, az egyik a hálózati forgalom menedzselésének jogszerűen alkalmazható módszereire vonatkozó ajánlás, amelynek lényege, hogy a szolgáltató miként oszthatja be saját hálózati kapacitását. A másik pedig a preferált tartalmak üzleti gyakorlatára vonatkozó iránymutatás, hogy a szolgáltató ne részesítse versenykorlátozó módon előnyben a saját tartalmát.

– A hatóság mennyire elégedett az iránymutatással, beválthatja-e a hozzáfűzött reményeket?

– Az iránymutatás újabb fontos mérföldkő a nyílt internet védelmében, iránytű lehet a nemzeti hírközlési hatóságok kezében a hálózatsemlegességi panaszok tekintetében. Hosszú vita és mérlegelés végére került pont az iránymutatás elfogadásával: az internetszolgáltatók nem tilthatnak vagy korlátozhatnak üzletpolitikai alapon meghatározott tartalmakat az interneten. A nemzeti szabályozó hatóságok hasonló elvek alapján hozhatják meg a nemzeti piacaikra vonatkozó döntéseiket.

– Milyen a BEREC és a tagállami hatóságok együttműködése?

– Évente tájékoztatjuk a BEREC-et és az Európai Bizottságot az iránymutatás alapjául szolgáló rendelet megfelelő megvalósításáról, illetve az egyes szolgáltatók által alkalmazott aggályos piaci magatartásokról.
A megalkotásában is közreműködtünk, az iránymutatás ugyanis nyilvános konzultáció figyelembevételével született, csaknem félmillió választ dolgoztunk fel.

– És mit gondol, mi lesz a hálózatsemlegesség jövője?

– Az internetszolgáltatás a többi közműhöz hasonlóan a mindennapok részévé vált, és így élénkülhet az információs társadalomhoz kapcsolódó szolgáltatások innovációja. Azzal, hogy a szolgáltatók kapuőri szerepét részben korlátozta a rendelkezés, fokozódhat a verseny a tartalompiacon, ami a felhasználók igényeinek jobb kiszolgálásához vezethet.

---

Akadályok a piacon

A távközlési piacon egyes mobilinternet-szolgáltatókban ellenérzést váltottak ki bizonyos internetalapú beszélgetős alkalmazások. Több mobilszolgáltató például mind a Skype, mind a Viber nevű csevegőalkalmazást tiltotta a hálózatán, mivel olcsóbban lehetett velük kommunikálni, mint a telefonhálózaton. Ehhez tartozik, hogy éveken át népszerű volt a BitTorrent-forgalom is, egy fájlmegosztáson alapuló technológia lassítása is, hogy akadályozzák a felhasználókat a megszerzett adatok megosztásában. Ugyanakkor ezek egyike sem jogszerű, mivel nem lehet önkényesen korlátozni a forgalmat.