Gazdaság
Megújul a belgrádi expressz
A vasútvonal felújításánál a fő cél a kedvező pénzügyi konstrukció és a kellő magyar részvételi arány
A januári belgrádi megállapodásnak megfelelően mind a magyar mind pedig a szerb fél elkészítette a Budapest–Belgrád-vasútvonal felújítására vonatkozó saját megvalósíthatósági résztanulmányát, amelyet már átadtak a kínai partnernek. A teljes szakaszra vonatkozó részletes megvalósíthatósági tanulmányt a három fél június 30-ig véglegesíti. Ezzel együtt megkezdődik a kormányközi megállapodások előkészítése, és a finanszírozási modell részletes kidolgozása – értesült lapunk. A Budapest és Belgrád közötti 375 kilométer hosszú vonal felújítása a térség egyik legnagyobb infrastrukturális beruházása, a tervezett költségvetés hárommilliárd dollár, azaz mintegy 840 milliárd forint. Magyarországon 163 kilométer hosszú szakasz újul meg olyan formán, hogy megépül a második vágány, a pálya pedig alkalmas lesz 160 kilométeres óránkénti sebességű vonatok közlekedésére is. A Külgazdasági és Külügyminisztérium illetékesétől megtudtuk, a magyar fél alapvető célkitűzése, hogy a legkedvezőbb pénzügyi konstrukció mellett minél nagyobb arányú hazai beszállítói és kivitelezői részvétel mellett valósuljon meg a közeljövő egyik legnagyobb vasúti beruházása, amely előre láthatóan két évig tart.
A 2014 decemberében aláírt háromoldalú együttműködési megállapodás szerint a beruházáshoz a kínaiak nyújtanak pénzügyi segítséget, a projekt összértékének legfeljebb 85 százalékát kitevő kedvezményes hitel formájában. A megállapodás ugyanakkor lehetőséget biztosít arra is, hogy a magyar és a szerb fél eltérő pénzügyi modellt válasszon a saját szakaszára.
A beruházás hátteréről annyit érdemes tudni, hogy Kína 2013-ban hirdette meg a „21. századi tengeri selyemút” koncepcióját, ez a kereskedelmi útvonal fejlesztését szolgálja. A távol-keleti ország nyugati feléből vasúton, míg a keleti részről alapvetően tengeri úton akarják megközelíteni az európai piacot. Utóbbi esetében – ez a tengeri selyemút – a Kínából induló tengeri hajózási útvonal végpontja a görögországi Pireusz, amelynek konténerkikötőjét a COSCO kínai hajózási társaság üzemelteti. Éppen ezért a hajón Görögországba érkező árumennyiséget a legrövidebb és a legegyszerűbb formában vasúton a Belgrád–Budapest tengelyen lehet Európa más országaiba eljuttatni. Ez a vonal teherforgalmának a jelentős növekedését vonhatja magával, ehhez viszont szükség van az infrastruktúra felújítására. Leginkább ezért érdekük a kínaiaknak, hogy ha hitel formájában is, de pénzügyi támogatást nyújtsanak a beruházáshoz.
Mivel a vasútvonalat döntően a teherforgalmi lehetőségek növelése miatt építik át, az nem egészen egyértelmű, miért van szükség 160 kilométeres óránkénti sebességű vonatok közlekedésére is alkalmas, ráadásul kétvágányú pálya kialakítására. A forgalmat ugyanis korszerűsített egyvágányú pályán is zökkenőmentesen le lehet bonyolítani. Ezt megelőzően olyan terv is létezett, miszerint maradna az egy vágány, megújuló pályával és korszerű, európai szabvány szerinti biztosítóberendezéssel ellátva. A nagyobb sebességű közlekedés viszont a személyvonattal utazók számára lenne kedvezőbb, mivel a jelenlegi nyolcórás menetidő a két város között három órára csökkenne. Ehhez viszont új, elsősorban a távolsági közlekedési igényeknek eleget tevő menetrendi struktúra kialakítására is szükség lenne, ugyanis jelenleg a nemzetközi személyvonatok döntő része – az éjszakai kivételével – Magyarországon minden állomáson megáll.