Megújul a Munkahelyvédelmi Akcióterv

„Bővül a kedvezményzettek köre” (Forrás: MNB)

–  Miért van szükség a korábban sikeresnek tartott Munkahelyvédelmi Akcióterv megújítására?

–  A Munkahelyvédelmi Akcióterv bevezetésekor a magyar munkaerőpiacot alacsony foglalkoztatottság és magas, tíz százalék fölötti munkanélküliség jellemezte. A kedvezmények célja ezért az volt, hogy a munkaerőpiaci szempontból legsérülékenyebb csoportok foglalkoztatását elősegítse. A program tehát sikeresnek tekinthető, hiszen jelentősen nőtt a célzott csoportokban a foglalkoztatottság. Jelenleg ugyanakkor már más kihívásokkal szembesülünk. A munkanélküliség négy százalék alá csökkent és a versenyszféra magas munkaerő-kereslete következtében a vállalatok erőteljes versenyt folytatnak a munkaerő megtartásáért és felvételéért. Ebben a megváltozott, kedvezőbb környezetben a módosítás a célzotti kör szűkítése mellett a jelenleg inaktívak munkaerőpiacra történő bevonását kívánja elősegíteni. Ezt szolgálja az új, munkaerőpiacra visszatérők kategória bevezetése, amelynek a korábbi tartós álláskereső célcsoporttal ellentétben már nem előfeltétele a regisztrált álláskeresés, vagyis ezzel megnyílik az út a korábban munkaerő-piaci szempontból teljesen inaktívak foglalkoztatása esetén is a kedvezmény igénybevétele felé. Emellett adminisztrációs szempontból kedvező irányú változás, hogy ezentúl az igénybevétel feltételét a meglévő adatok alapján az adóhatóság is tudja ellenőrizni külön igazolások nélkül is.

–  Pontosan milyen változások várhatók a Munkahelyvédelmi Akcióterv kedvezményeit érintően 2019-ben?

–  Ahogyan már az előbb említettem, a benyújtott törvényjavaslat értelmében bevezetik a munkaerőpiacra lépők kedvezményét, amely az anyasági ellátásról visszatérők, a tartósan álláskereső személyek, illetve a pályakezdők mellett a korábban inaktívak számára is elérhető lesz. Az igénybevétel feltétele esetükben, hogy a megelőző kilenc hónapból legfeljebb három hónapban lehetnek foglalkoztatva. A másik lényeges szerkezeti változás, hogy a célcsoportokból kikerülnek az ötvenöt év feletti, illetve a huszonöt év alatti foglalkoztatottak, akik a Munkahelyvédelmi Akcióterv kedvezményeit igénybe vevő kilencszázezer fős létszámból 510-530 ezer munkavállalót jelentenek. További változás, hogy míg a kedvezmények jelenleg legfeljebb százezer forint után vehetők igénybe, addig ez a maximális összeghatár 2019-től a mindenkori minimálbér lesz.

–  Összhangban van a változás az MNB múlt héten megjelent 180 pontos versenyképességi javaslatával?

–  A jegybank múlt héten bemutatott 180 pontos versenyképességi javaslata is több ponton foglalkozott a Munkahelyvédelmi Akcióterv megújításával, mivel a célzott kedvezményeknek a jövőben is fontos szerepe lesz az adórendszer versenyképességének növelésében. Az a lépés a 180 pont javaslatai között is szerepel, hogy a kedvezmények a minimálbérig legyenek kibővítve. Egyetértünk azzal, hogy a szakképzettséget nem igénylő munkakörökben foglalkoztatottak esetében megmarad a korábbi formában a kedvezmény, mivel ebben a csoportban volt elemzések szerint a legnagyobb a hatása a foglalkoztatásra. Ezzel kapcsolatban felmerülhet ugyanakkor a célzott munkakörök bővítése, mivel az több alacsony képzettséget igénylő munkakört nem fed le jelenleg.

–  Milyen további javaslatokat tartalmaz az MNB 180 pontos javaslata a munkaerőpiac kihívásaira?

–  A jövőben az egyik legnagyobb kihívás, hogy a munkaerőpiac demográfiai korlátai egyre lényegesebbé válnak. A következő évtizedekben tovább folytatódhat hazánkban a népesség létszámának csökkenése és a társadalom elöregedése, ami hosszú távon csökkenő munkaerőkínálatot eredményez. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy előrejelzések szerint a munkaképes korúak száma 2030-ig 570 ezerrel, 2060-ig pedig akár 1,4 millióval is csökkenhet, ha nem változnak a demográfiai folyamatok. Rövid távon a legfontosabb feladat ezért a meglévő munkaerő-tartalékok hatékonyabb kihasználása. Ezt támogatja a javaslatok közül a munkát terhelő adók további csökkentése, a közmunkások nyílt munkaerőpiacon történő elhelyezkedésének támogatása, a munkaerőpiaci mobilitás elősegítése vagy a jelenleg külföldön munkát vállalók hazacsábítása. Hosszú távon ugyanakkor demográfiai fordulatra is szükség van, amellyel szintén kiemelten foglalkoznak az MNB javaslatai.