Gazdaság
Meghatározza a versenyképességet a cégek vezetése
Kis módosítások hoztak nagy könnyebbséget
A vállalatirányítás szerepe meghatározó a versenyképességben, hiszen a vállalatok vezetői sokat tehetnek az erőforrás-gazdálkodás hatékonysága érdekében – jelentette ki tegnap Pleschinger Gyula, a Magyar Közgazdasági Társaság elnöke, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsának tagja a Vállalatirányítás felsőfokon 2017 című konferencián Budapesten.
Az Óbudai Egyetem és a Magyar Közgazdasági Társaság közös rendezvényén Pleschinger megjegyezte, a nemzeti bank az osztrák tulajdonostól a tőkepiac fellendítése miatt vásárolta fel a Budapesti Értéktőzsdét. A tőzsde átvételével és a szakmai rendezvényekkel is arra törekszenek, hogy a vállalatok vezetői megismerjék a legjobb gyakorlatokat. A jelenlegi uniós költségvetési ciklusban 25 milliárd euró, azaz több mint 7000 milliárd forintnyi forrás áll Magyarország rendelkezésére, amelynek eddig 35 százaléka jelent meg a gazdaságban – jelentette ki Hornung Ágnes, a Nemzetgazdasági Minisztérium pénzügyekért felelős államtitkára. Kiemelte, a kormány támogatási politikája előnyben részesíti a kis- és középvállalatokat, valamint a magasabb hozzáadott értéket nyújtó szektorokat. A tavasszal létrehozott Versenyképességi Tanácsról az államtitkár elmondta, a testület számos olyan megoldást talált, amely csekély energiabefektetést igényel, a vállalatok életére gyakorolt hatása viszont jelentősnek mondható. Példaként a közműbekötések idejének lerövidítését mondta, a villany, a víz és a gáz bekötése ugyanis számos induló vállalkozásnak jelentett gondot. A 2010 óta a növekedés stabil és fenntartható – jegyezte meg Hornung Ágnes, és arra is kitért, hogy az ország makrogazdasági helyzetének stabilizálásában az államháztartási hiány alacsony szinten tartása és az államadósság csökkentése is szerepet játszott.
Végh Richárd, a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) elnök-vezérigazgatója elmondta, már jó ideje igen alacsony a hozamkörnyezet, a befektetők kénytelenek elmozdulni a kockázatosabb eszközök irányába.
Az Óbudai Egyetem és a Magyar Közgazdasági Társaság közös rendezvényén Pleschinger megjegyezte, a nemzeti bank az osztrák tulajdonostól a tőkepiac fellendítése miatt vásárolta fel a Budapesti Értéktőzsdét. A tőzsde átvételével és a szakmai rendezvényekkel is arra törekszenek, hogy a vállalatok vezetői megismerjék a legjobb gyakorlatokat. A jelenlegi uniós költségvetési ciklusban 25 milliárd euró, azaz több mint 7000 milliárd forintnyi forrás áll Magyarország rendelkezésére, amelynek eddig 35 százaléka jelent meg a gazdaságban – jelentette ki Hornung Ágnes, a Nemzetgazdasági Minisztérium pénzügyekért felelős államtitkára. Kiemelte, a kormány támogatási politikája előnyben részesíti a kis- és középvállalatokat, valamint a magasabb hozzáadott értéket nyújtó szektorokat. A tavasszal létrehozott Versenyképességi Tanácsról az államtitkár elmondta, a testület számos olyan megoldást talált, amely csekély energiabefektetést igényel, a vállalatok életére gyakorolt hatása viszont jelentősnek mondható. Példaként a közműbekötések idejének lerövidítését mondta, a villany, a víz és a gáz bekötése ugyanis számos induló vállalkozásnak jelentett gondot. A 2010 óta a növekedés stabil és fenntartható – jegyezte meg Hornung Ágnes, és arra is kitért, hogy az ország makrogazdasági helyzetének stabilizálásában az államháztartási hiány alacsony szinten tartása és az államadósság csökkentése is szerepet játszott.
Végh Richárd, a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) elnök-vezérigazgatója elmondta, már jó ideje igen alacsony a hozamkörnyezet, a befektetők kénytelenek elmozdulni a kockázatosabb eszközök irányába.