Gazdaság

Meghatározó szerep jut a szakmai szövetségeknek

Közmunkások helyett szakmunkásokat kell itthon képezni

Húszállomásos programsorozatot indított a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége szeptemberben. Az eseménysorozat lényege, hogy több szakmai szövetséggel, érdekképviseletekkel és diákokkal együtt mérjék fel az igényeket a jelenlegi szakképzési rendszerről, annak esetleges átalakításáról.

A szakképzés tartalmi átalakításában az állam és a kamara mellett a munkaadói szakmai szövetségeknek is nagy szerepet kell kapniuk – emelte ki Gablini Gábor, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) alelnöke egy tegnapi budapesti konferencián. A munkaerőpiac aktualitásai és a szakképzés jövője témában tartott eseményen az alelnök hozzátette: a 21. századi, tudás alapú gazdaság és társadalom korszakában a szakmai jövőképeket, a munkaerőigényt és a tőlük elvárható tudásszintet egyedül a munkaadói szövetségek tudják megfogalmazni.

Bagdy Gábor Budapest főpolgármester-helyettese arról számolt be, hogy a fővárosban a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2017 első fél évében a 15–64 éves korosztályban az előző év azonos időszakához képest 12 ezerrel, 2010-hez képest pedig 134 ezerrel nőtt a foglalkoztatás. Futó Péter, a MGYOSZ elnöke megerősítette, a szervezet feladata a magyar munkaadók felelős képviselete a magyar gazdaság kiegyensúlyozott növekedése érdekében. Az 1902-ben alakult MGYOSZ a magyar versenyszféra hatvan százalékát képviseli a befektetett tőke, a forgalom és a munkavállalók tekintetében, tagsága több, mint 1,2 millió munkavállalót foglalkoztat.