Még tanulnunk kell a pénzügyi tervezést

A magyar lakosság körében a hosszú távú pénzügyi tervezés és a nyugdíjasévekre való felkészülés témáiban végzett kutatásokban részt vevők gyakran számoltak be a jövőjükkel kapcsolatos kétségeikről, akár félelmeikről is – áll az Aegon nyugdíj-felkészültségi kutatásában. A magyar munkavállalók huszonhét százaléka vallja magát rendszeres megtakarítónak, ami messze elmarad a világszerte mért harminckilenc százaléktól. A felmérésből kiderül, hogy mely életesemények hatására kezdenek takarékoskodni az emberek. Ezek az események alapvetően két csoportra oszthatók. Az elsőbe tartoznak a munkáltató általi ösztönzők, amelyek kellő lökést adhatnak a munkavállalóknak, hogy megtegyék az első lépéseket a rendszeres megtakarítás irányába, a másikba pedig azok, amelyek az egyént – például családalapítás – cselekvésre sarkallják. Magyarországon a globális átlaghoz képest sokkal kisebb mértékben indítják el a munkavállalókat a rendszeres megtakarítás felé munkáltatóhoz köthető okok. Tízből három magyar munkavállaló kezdett takarékoskodni a munkáltató miatt, míg nemzetközi szinten tízből négyen, ami a nyugdíjrendszer második pillérének magyarországi hiányáról árulkodik.

A magyar munkavállalók csupán hét százaléka kezdett el takarékoskodni amiatt, mert a munkáltatója automatikusan beléptette a munkáltatói nyugdíjprogramba, miközben globálisan tizenöt százalék döntött ennek hatására. Hasonlóképpen a munkavállaló nyugdíjcélú megtakarításához felajánlott munkáltatói hozzájárulás a magyar munkavállalók négy százalékát, míg nemzetközi szinten a munkavállalók tizenkét százalékát mozgatta meg. Ugyanakkor a magyarok nemcsak a munkáltatói nyugdíjprogramok hiánya miatt maradnak le a világátlaghoz képest abban, hogy a munkáltatóhoz kapcsolódó okok miatt kezdenének el takarékoskodni. Magyarországon csupán a válaszadók hat százaléka jelezte, hogy munkába álláskor kezdett el félretenni a nyugdíjára, miközben a világban ugyanez az arány tizenegy százalék.

Ezzel szemben az életszakaszhoz köthető okok sokkal több magyar munkavállalót sarkallnak megtakarításra (negyvenhárom százalék), ami nem sokkal marad el a nemzetközi átlagtól (negyvenhét százalék). Egy bizonyos életkor betöltése huszonkilenc százalékot ösztönöz megtakarításra, a családalapítás további tizenhat százalékot. Érdemes megemlíteni, hogy a magyarok huszonnyolc százaléka minden különösebb ok nélkül kezdett el takarékoskodni. A magyar munkavállalók alig negyedének van vészhelyzeti terve arra az esetre, ha munkaképtelenné válna. Azon kevesek közül, akiknek van ugyan tervük, sokan olyan forrásokra támaszkodnak, amelyek nem kifejezetten erre a célra valók, például saját megtakarításaikra, az otthonuk eladására, vagy a házastársuk jövedelmére, bár sokan rendelkeznek munkanélküliség esetére szóló biztosítással is.