Gazdaság

Meg kell oldani a gyakorlati oktatók utánpótlását

Bihall Tamás: A szakgimnáziumi tanulók fele érettségi után nem jár iskolába, a technikumok visszaállítása erősítené a duális képzést is, amely a harmadik évfolyamtól lépne be

A technikumi rendszer visszaállítása növelné a szakmát (is) tanuló diákok számát, ami többek között azért is kívánatos, mert az egyes foglalkozások változó és egyre magasabb elméleti-gyakorlati tudást követelnek meg – mondta lapunknak Bihall Tamás, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara oktatási és képzési ügyekért felelős alelnöke. Ezen felül a felnőttképzésben nagyobb szerepet kaphatnának a cégek, egyes továbbképzések pedig részképesítést biztosítanának, növelve a szakképzett munkaerő létszámát.

technikum 20190323
Valamennyi szakmában ösztöndíjjal kellene támogatni a tanulókat (Fotó: Hegedüs Róbert)

A technikai fejlődés, az Ipar 4.0 technológia a szakmákkal szembeni követelményeket, azok művelését is megváltoztatja. Míg egy villanyszerelő három évtizede klasszikus feladatokként a vezetékeléssel, véséssel foglalkozott, addig ma informatikai jellegű, irányítási-technológiai ismeretekkel is rendelkeznie kell – mondta lapunknak Bihall Tamás, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara oktatási és képzési ügyekért felelős alelnöke, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke. Hozzátette, mindez magasabb szintű elméleti és gyakorlati ismereteket követel meg, a technikumi képzés feladata lenne, hogy a szakmát is szerző diákok számát növelje. Ez az arányszám Ausztriában és Németországban 70-75, míg idehaza alig 60 százalék. A technikumok visszaállítása egyébként megegyezik a kamara törekvéseivel, és fontos, ami az innovációs és technológiai tárca stratégiájában is szerepel, hogy a gyakorlati oktatók utánpótlását mihamarabb meg kell oldani, tehát elengedhetetlen, hogy nagy tudású gyakorlati oktatók álljanak rendelkezésre. Hozzátette, ezzel párhuzamosan megmaradnak a szakképző intézmények, ahol továbbra is három év alatt lehet elsajátítani az érettségit nem igénylő foglalkozásokat. A változtatásokkal összességében a kamarának és a minisztériumnak is a szakmatanulás megerősítése a célja – húzta alá Bihall Tamás.

Kitért arra, hogy a hiányszakmai ösztöndíjak ezen szakmák népszerűsítését szolgálták. Megyénként húsz-húsz ilyen foglalkozást tartanak számon a régió munkaerőpiaci szükségletei szerint. Ma viszont már nem lehet így leszűkíteni a kört, mivel általánossá vált a szakemberhiány, ezért észszerűbb minden szakmára kiterjedő ösztöndíjjal támogatni a tanulókat. Hozzátette, fontos cél, hogy a diákok el is végezzék az adott képzést, csökkenjen a lemorzsolódás aránya. Ennek érdekében az ösztöndíj egy részét a tanulmányi idő alatt, másik részét pedig a képzés után kapná meg a szakmát tanuló diák úgy, hogy közben – a duális képzésben – élő munkakörnyezetben gyakorlatot szerezhet. Ez, valamint az osztatlan ötéves képzés a két legfontosabb különbség a technikum és a szakgimnázium között – mutatott rá Bihall Tamás. Utóbbi iskolatípusból a tanulók fele érettségi után kikerül, egy részük továbbtanul, egy másik részük pedig konkrét szakmai ismeretek megszerzése nélkül kallódik, valamint a szakmai képzés is csak az utolsó évben kap hangsúlyos szerepet, míg a technikumban már harmadik osztálytól belép.

A középfokú oktatással párhuzamosan a felnőttképzést is át kell alakítani. Németországban például a cégek 60 százaléka továbbképzi a dolgozóit, hazai viszonylatban ugyanúgy vannak speciális igények, ezek teljesítése megfelelhetne egyfajta részképzésnek is. Ezen felül az Országos Képzési Jegyzékben szereplő felnőttképzéseket is – amelyek közül a második szakma elsajátítása ingyenes – a cégek piaci igényeihez kellene alakítani – mondta Bihall Tamás. Ha a kapacitás igényli, az oktatásba be kell vonni az egyetemeket is, és az ösztönzőket úgy kell alkalmazni, hogy a cégek vállalják a dolgozóik oktatását.

Ehhez kapcsolódóan a szakember szerint egyszerűsíteni kell a képzési jegyzéket, amely jelenleg csaknem 750 szakmai képzést nevesít. Ausztriában, illetve Németországban negyedennyi szakmát lehet elsajátítani, ezért itthon is inkább alapszakmákra, szakmacsoportokra lenne szükség. Ennek érdekében jöttek létre az ágazati készségtanácsok, amelyek legfontosabb feladata a fenti változtatásokra, tartalmi módosításokra javaslatot tenni. Az Országos Képzési Jegyzék mellett célszerűnek látszik egy úgynevezett kamarai szakmai jegyzéket is összeállítani, amely alapvetően a vállalatok konkrét képzési igényeire épül.

A sokoldalú, szakmai együttműködésen alapuló stratégia megalkotását egy másfél éves egyeztetés előzte meg, és a kamarák teljes támogatásával és egyetértésével állította össze az innovációs és technológiai tárca a szakképzés megújítását osztrák mintára.

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom