Gazdaság

Matolcsy György: Eljött Közép-Európa, a V4-országok ideje

Már a térség államai jelentik az EU gazdaságának motorját - jelentette ki az MNB elnöke

Eljött Közép-Európa, eljött a V4-országok ideje, ma már ugyanis ezek az államok jelentik az EU gazdaságának motorját - hangsúlyozta Matolcsy György jegybankelnök az 56. Közgazdász-vándorgyűlés nyitó plenáris ülésén csütörtökön, Debrecenben.

matolcsy vándorgyűlés
Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke előadást tart az 56. Közgazdász-vándorgyűlésen a debreceni Kölcsey Központban. Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt
A visegrádi országok gazdasági szerepét méltatva emlékeztetett, hogy az elmúlt években ebben a térségben a munkanélküliség csökkent, rugalmasság jellemzi a gazdaságpolitika, a monetáris politika, valamint a társadalompolitika területét is. Az Európai Unió dél-európai tagállamai (az úgynevezett ClubMed országok) ugyanakkor pont az ellenkező pályát futották be - jegyezte meg a Magyar Nemzeti Bank elnöke.

Szavai szerint mindezt figyelembe véve is komoly kihívások állnak a visegrádi országok előtt: megoldást kell találni a demográfiai kihívásokra, a magas hozzáadott értékű termelésre kell ösztönözni a vállalatokat, és a felsőfokú oktatást is fel kell zárkóztatni a nyugati színvonalhoz. A további fejlődéshez pedig elengedhetetlen az észak-déli kereskedelmi integráció - mutatott rá Matolcsy György.

Az MNB elnöke szerint a V4 országok súlya az elmúlt években jelentősen erősödött, mivel egységes szerkezetű felzárkózási pályán haladnak. A korábbi években az európai integráció gazdaságának 3 százalékát adták, mára ez 6 százalékra nőtt.

Matolcsy György Debrecenre, a tanácskozás helyszínére utalva kiemelte: amikor az Audi Győrt választotta beruházása helyszínéül, eldőlt, hogy Magyarország a Nyugathoz tartozik, a BMW debreceni beruházásával a "kálvinista Róma" lesz Magyarország keleti gazdasági, pénzügyi és geopolitikai központja. Matolcsy György szerint Orbán Viktor miniszterelnök vezetésével 2010 után az a kivételes lehetőség adódott, hogy Magyarország a politikai és a gazdaságpolitikai stabilitás, illetve a kedvező monetáris politika hatására fenntartható módon fel tud zárkózni a fejlett államokhoz.

Matolcsy György jelezte: a fenntartható felzárkózáshoz a városok, illetve a régiók megerősödése is kell, a közép-kelet- európai térségben 10 olyan várost nevezett meg, amelyek együttműködése a jövőben kulcsfontosságú lesz, ezek: Varsó és Krakkó, Prága és Brno, Pozsony és Kassa, Ljubjana és Zágráb, Budapest és Debrecen. A jegybank elnöke megemlítette: Debrecen első hallásra kakukktojásnak tűnhet, de szerencsés földrajzi helyzete indokolja ezt, hiszen négy geopolitikai makrorégió metszéspontjában terül el. 

Matolcsy György történelmi kitekintésben elmondta: az 1335. visegrádi királytalálkozóval indult a régiós siker, akkor a gazdagság aranyban, ezüstben, ásványkincsekben, illetve a globális kereskedelemben testesült meg, napjainkban az innováció, a kreativitás, a tehetség, a szorgalom, a szorgos munka jelenti a siker kulcsát. A Daimler, az Audi, vagy a BMW ezért választotta Magyarországot - tette hozzá. Rámutatott: az elmúlt évek egyik legfontosabb eredménye, hogy a foglalkoztatási folyamatokban is élen járnak a visegrádi államok, a V4 országokban a 15-64 éves korosztály foglalkoztatási aránya a legmagasabb az európai integrációban, illetve a fiatalkori munkanélküliségi ráta a legalacsonyabb az unióban, miközben a mediterrán tagállamok mutatói ezeken a területeken igen kedvezőtlenek, akárcsak a költségvetési és államadósság folyamatok a visegrádi térséggel összehasonlítva.

Matolcsy György aláhúzta: Magyarország számára a legnagyobb lehetőség egy új Eurázsia kialakulása, az új selyemutak révén az ország történelmi hátránya előnnyé válhat. Jelezte, hogy Debrecen közel van az új selyemúthoz, kiemelve, hogy a régió felzárkózásában segíthet a Via Carpathia észak-déli közlekedési hálózat kiépítése a Baltikumtól Lengyelországon, Szlovákián, Csehországon és Magyarországon át a Balkánig és az Adriáig.

Palkovics László: Magyarország 2020-ra a GDP 1,8 százalékát akarja kutatás-fejlesztésre költeni 

Palkovics László a rendezvényen elmondta, Magyarország 2020-ra a bruttó hazai termék (GDP) 1,8 százalékát akarja kutatás-fejlesztésre költeni. Az innovációs és technológiai miniszter hangsúlyozta: ennek eléréséhez 2017-hez képest 330 milliárd forinttal több forrás szükséges.

Hozzátette: Magyarország a versenyképesség és a gazdasági növekedés szempontjából meghatározó innováció területén az Európai Unió tagországai között a 22. helyet foglalja el, a kormány a kutatás-fejlesztésre szánt források növelésével kíván javítani ezen a helyzeten. A miniszter kiemelte: az ország az európai rangsorban kiemelkedő helyen áll a mobil szélessávú lefedettség (4G) terén, hozzátéve, hogy az innovációs alap mellett a tervek szerint egy kutatási alapot is létrehoznak.     Közölte: az innovációban a jövőben nagyobb szerepet kell kapniuk a nemzetközi kapcsolatokkal rendelkező egyetemeknek, amelyek segíteni tudják a vállalkozói szemléletmód kialakítását, szakmai és üzleti tanácsadással támogatják a cégeket.

A kormány célja, hogy 2030-ra Magyarország Európa legélhetőbb öt országa közé kerüljön - mondta, hozzátéve, hogy ennek elérésére a 2018 és 2030 közötti időszakra általános gazdaságfejlesztési stratégiát készítenek, amelynek egyelőre a munkaanyaga készült el.

A stratégia középpontjában a magyar lakosság életminőségének növelése áll, fontos eleme a magyar tulajdonú vállalatok erősítése, hogy magasabb hozzáadott értéket állítsanak elő, növekedjen az exportképességük és termelékenységük.  Hozzátette, hogy a digitalizációt és robotizációt szolgáló ipar 4.0 program kihívásaira hatékonyan reagáló képzési rendszert kell kialakítani. Elengedhetetlennek nevezte a szakképzésben az épületek és az eszközök infrastruktúrájának fejlesztését, a szaktanárok számának növelését és a gyerekekkel való intenzívebb foglalkozást.

A stratégia részét képező energia- és klímapolitikáról szólva kifejtette: a megbízható atomerőművi termelésre alapozva szükséges az energiaszektor klímabarát átalakítása, többek között a hazai megújuló energia és szénhidrogén források növekvő felhasználásával. A miniszter kiemelte: a 2030-ig tartó időszak fontos feladata lesz a gyorsvasúti összeköttetés fejlesztése, a gyorsforgalmi utak számának további növelése úgy, hogy lehetőleg minél több érje el az országhatárokat.

A közúti infrastruktúra fejlesztésével a kormány célja, hogy 2030-ra Magyarország bármely pontjáról 30 percen belül elérhető legyen a legközelebbi autópálya - hangsúlyozta a miniszter, hozzátéve, hogy a közlekedéspolitikában a gyors, kényelmes, biztonságos és versenyképes személy- és áruszállítás feltételeit kell megteremteni.

A stratégiában a kerékpárút-hálózat fejlesztése is szerepel, a tervek szerint Magyarországon Ausztriához hasonlóan mintegy 10 ezer kilométer bicikliutat használhatnak majd a kerékpárosok - fűzte hozzá.

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom