Gazdaság

Matolcsy: Európának új narratívára van szüksége

A jegybankelnök szerint jó a magyar példa

Strukturális reformokra és új munkahelyekre volt szükségünk, azonban politikai stabilitás nélkül nem tudtuk volna végrehajtani az átalakításokat, azok nélkül pedig nem tudtuk volna kezelni a válságot – hangsúlyozta tegnap Matocsy György jegybankelnök, az MNB Lámfalussy-konferenciáján. Hozzátette: Európának új gazdasági-pénzügyi narratívára van szüksége.

Matolcsy 20150203
„Reformokra és új munkahelyekre volt szükség” (Fotó: Csudai Sándor)

Soha nem volt még ennyi jegybanki vezető Budapesten, mint tegnap a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Lámfalussy-konferenciáján, amelyen Benoit Coeuré, az Európai Központi Bank igazgatóságának tagja kapta meg a Lámfalussy-díjat. Rajta kívül még hét európai jegybankelnök szólalt fel az MNB rendezvényén.

Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke nyitóbeszédében kiemelte: Európának új gazdasági-pénzügyi narratívára van szüksége azután, hogy az Európai Központi Bank (EKB) elindította monetáris politikai programjait. A jegybank első számú vezetője aláhúzta: a 2010 utáni helyzet, a magyar példa igazolta, hogy strukturális reformokra és új munkahelyekre volt szükségünk, azonban politikai stabilitás nélkül nem tudtuk volna végrehajtani az átalakításokat, azok nélkül pedig nem tudtuk volna kezelni a válságot. Matolcsy szerint a sikeres válságkezeléshez három összetevő kellett: strukturális reformok, új munkahelyek, és politikai stabilitás.

„Rengeteg teher hárul Európában a jegybankárokra, ugyanis amikor a fiskális politika és a pénzügyi szabályozás nem teljesítette maradéktalanul a mandátumát, akkor az EKB kényszerült arra, hogy sokkal többet tegyen” – mutatott rá Benoit Coeuré, az EKB igazgatóságának tagja. Ewald Novotny osztrák jegybankelnök azt részletezte, hogy több mint huszonöt évvel a vasfüggöny leomlása után hogyan fejlődtek a kelet-közép- és dél-európai országok. Az elnök úgy vélte, hogy Kelet-Közép- és Dél-Európában megfelelő volt a dereguláció sebessége, fontos intézményi fejlődés ment végbe ezekben az országokban, a Nyugat-Európához való életszínvonalbeli felzárkózás azonban még tart. Novotny hazánkkal kapcsolatban azt mondta: az MNB és a kormány optimistábban látja az ország helyzetét, mint a Nemzetközi Valutaalap, ő maga azonban az MNB ítéletében osztozik. Erdem Basci, a Török Nemzeti Bank elnöke az árstabilitásról tartott előadásában kiemelte: a magas infláció és a defláció is károsan hat a gazdasági növekedésre.

Az MNB monetáris tanácsa a már­ciusi inflációs jelentés alapján dönt arról, hogy változatlanul hagyja-e az alapkamat szintjét, vagy módosít rajta. Mindezt Matolcsy György a tanács elnöke a konferencia szünetében árulta el. A tanács január 27-i kamatdöntési ülésén a testület 2,1 százalékon tartotta a jegybanki alapkamatot, az elemzői várakozásoknak megfelelően.


Jelentősen „izmosodhat” a forint

A svájci frank erősödése miatt a frankhitellel rendelkező devizahitelesek most súlyos problémákkal néznek szembe a hiteltörlesztéseiknél. A frankerősödés miatt leginkább érintett devizahitelesek a kelet-európai országok lakosai, közülük is kiemelhető a lengyel és a magyar lakosság – mondta a hosszú távú monetáris folyamatokról Hans-Jörg Naumer, az Allianz Global Investors kutatási vezetője a Portfoliónak. Közölte: „A devizapiacok mára túlfűtötté váltak, sok deviza elszakadt a hosszú távú fair értékétől. A jövőben továbbra is azt várjuk, hogy az euró alulteljesít majd, bár úgy véljük, hogy az euró jelenleg alulértékelt. A mostani devizapiaci folyamatok a következő hónapokban továbbra is fennmaradhatnak. Bár a dollár erősödése szerintünk tovább folytatódik, de annak üteme csillapodhat. A másik oldalon az EKB az euró gyengítésének irányába halad. A japán jennel kapcsolatban egyelőre nem számítunk további árfolyamgyengülésre, miután a deviza alulértékelt, ráadásul a japán jegybank monetáris lazításának üteme is visszaesett.” A szakértő a forintárfolyammal kapcsolatban kifejtette: a magyar fizetőeszköz jelenleg tizenöt százalékkal tűnik alulértékeltnek az euróval szemben. Innen viszont nagyot erősödhet. Ide tartozik, hogy kétheti mélypontra került a svájci frank árfolyama a dollárhoz és az euróhoz képest tegnap, de gyengült a forinthoz viszonyítva is azokra a piaci értesülésekre, hogy az alpesi ország jegybankja intervenciót hajt végre a frank gyengítésére. Az euró jegyzése 310,01 és 311,60 forint között alakult tegnap. A svájci frank jegyzése eközben 297,04 forintról 294,98-ra, a dolláré 275,25 forintról 273,82 forintra, a japán jené pedig 2,3391 forintról 2,3331 forintra gyengült. (BG)


Hamarosan jönnek az elszámolási értesítők

Március–április folyamán kapják meg az elszámolási értesítőket a devizahitelesek, míg a forintosok és a hitelüket ténylegesen devizában törlesztők csak augusztus–szeptemberben kapnak ilyen értesítőt – közölte jegybank. Megírtuk: a pénzügyi intézmények február 1-jei fordulónappal kötelesek elszámolni majd a tisztességtelenül felszámított árfolyamréssel és kamatokkal, költségekkel a deviza- és a deviza alapú hitelesek felé, s szintén e fordulónappal kell forintra átváltani a fennmaradó tartozást. Az elszámolás a forinthiteleseknél június 30-i fordulónappal történik. A bankok az értesítőket az általuk ismert utolsó postacímre küldik meg tértivevényesen. (BG)

„Reformokra és új munkahelyekre volt szükség”