Gazdaság
Már ötödik éve nincs nemzeti légicég
A Malév nem tudott fizetni a partnereinek a szabálytalan állami támogatás ellenére sem, az Európai Unió szigorú volt a társasággal
A nemzeti légitársaság utolsó járata Helsinkiből érkezett Budapestre 2012. február 3-án, majd még aznap este a tizennyolc Boeing 737-es típusú repülőgépből tizennégy bérelt járművet a Malév pilótái visszaszállítottak a lízingcég írországi központjába. A leállás közvetlen előzménye az volt, hogy 2012. január 9-én az Európai Bizottság (EB) a Malév számára nyújtott állami támogatás visszafizettetésére szólította fel Magyarországot. Az EB ugyanis – más légitársaságok értesítése nyomán – úgy ítélte meg, hogy az állami támogatást nem az adott célra használta fel a cég. A tulajdonosi tőkeinvesztíció önmagában nem ellenkezett az Európai Unió versenyjogi szabályzatával, de a pénz elköltését illetően szigorúak a szabályok. Így a támogatást el lehetett volna költeni uniós és állami felügyelet mellett a cég átszervezésére, reorganizációjára vagy új repülőgépek vásárlására, viszont az állami támogatásból a Malév leginkább a működését finanszírozta. A Malév ugyanakkor nem tudta visszafizetni ezt az összeget. A leállás előtt egy nappal a Fővárosi Bíróság rendkívüli moratóriumról és vagyonfelügyelő kirendeléséről döntött. Másnap reggel hívott össze sajtótájékoztatót a Malév, ahol a vezetés közölte, hogy a kár minimalizálása érdekében leállt a légitársaság. A közvetlen kiváltó ok azonban mégis az volt, hogy a Malév partnerei elkezdték előre elkérni az általuk nyújtott szolgáltatások ellenértékét, ezt pedig a cég nem tudta teljesíteni.
A Malév után hagyott űrt viszonylag hamar kitöltötték a konkurens légitársaságok, bár a forgalom – leginkább az átszálló utasok miatt – rövid távon visszaesett. Csorba Attila, a Légiközlekedési Egyesült Szakszervezet vezető szervezője, aki 2002 és 2006 között a Malév felügyelőbizottságának tagja volt, lapunknak elmondta: az elmúlt öt évben sokat változott a piac, jelenleg a diszkont légitársaságok dominanciája a jellemző a budapesti repülőtéren. Véleménye szerint ugyanakkor ennek ellenére lenne értelme egy új nemzeti légitársaság létrehozásának, hiszen Magyarország kedvelt turisztikai célpont, és jelenleg kedvező az üzemanyag ára. Elmondta: a legnagyobb hiba a Malév 2006-os privatizációja volt, továbbá az, hogy a cégnek alacsony volt a tőkéje. Az, hogy a Malév lényegesen nagyobb költséggel működött, mint a versenytársai, leginkább a kiadások alacsony szintű ellenőrzéséből adódott.
A Malév után hagyott űrt viszonylag hamar kitöltötték a konkurens légitársaságok, bár a forgalom – leginkább az átszálló utasok miatt – rövid távon visszaesett. Csorba Attila, a Légiközlekedési Egyesült Szakszervezet vezető szervezője, aki 2002 és 2006 között a Malév felügyelőbizottságának tagja volt, lapunknak elmondta: az elmúlt öt évben sokat változott a piac, jelenleg a diszkont légitársaságok dominanciája a jellemző a budapesti repülőtéren. Véleménye szerint ugyanakkor ennek ellenére lenne értelme egy új nemzeti légitársaság létrehozásának, hiszen Magyarország kedvelt turisztikai célpont, és jelenleg kedvező az üzemanyag ára. Elmondta: a legnagyobb hiba a Malév 2006-os privatizációja volt, továbbá az, hogy a cégnek alacsony volt a tőkéje. Az, hogy a Malév lényegesen nagyobb költséggel működött, mint a versenytársai, leginkább a kiadások alacsony szintű ellenőrzéséből adódott.