Gazdaság
Már a versenyképességre lehet összpontosítani
A kormány beruház az oktatásba, átalakítja a képzési rendszert, továbbá célzottabbá teszi a támogatásokat a digitalizáció, a kutatás-fejlesztés és az ipar területén
Mintát adhatnak arra a lassabban növekvő régi tagállamok számára a közép-európai országok, hogy miképpen lehet a gazdaságot erőteljesebb növekedési tartományba léptetni, s közben munkahelyeket teremteni, illetve adósságot is csökkenteni – nyilatkozta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter szombaton a távirati irodának. A miniszter annak kapcsán beszélt, hogy részt vett a szlovákiai Csorbatón rendezett, Tatra Summit nevű gazdasági konferencián. Panelbeszélgetésen mutatta be a magyar modellt, és kifejtette véleményét a 2020 utáni európai költségvetésről.
Az adórendszer átalakítása, az adócsökkentés politikája, a családi támogatások rendszere – amely kiegészült a lakásépítési programmal – mind hozzájárult ahhoz, hogy elinduljon a bérek erőteljes felzárkóztatása Magyarországon, ráadásul oly módon, hogy közben a versenyképesség se romoljon – idézte fel Varga Mihály a fórumon általa elmondottakat. Míg 2010 után alapvetően konszolidálásra volt szükség, amely megteremtette a gazdasági növekedés feltételeit, most olyan szakaszba ért az ország, amelyben a versenyképességre lehet koncentrálni – magyarázta a miniszter. Varga kiemelte: az a cél, hogy az ország bekerüljön Európa legversenyképesebbjei közé. Ezt a folyamatot a kormány úgy kívánja elősegíteni, hogy beruház az oktatásba, átalakítja a képzési rendszert, célzottabbá teszi a támogatásokat a digitalizáció, a kutatás-fejlesztés és az ipar területén, javítja az üzleti környezetet, és csökkenti a bürokráciát – mondta.
A közép-európai régió országai-nak képviselői között a panelbeszélgetésen egyetértés volt abban, hogy az uniós forrásokat arányosabban kell elosztani – jegyezte meg Varga Mihály, aki szerint a Juncker-terv mögött működő, beruházásokat finanszírozó európai alap haszonélvezői kilencven százalékban az Európai Unió régi tagállamai voltak, s ez aránytalanság. Ezen a helyzeten minél hamarabb változtatni kell – jelentette ki a miniszter, aki jó megoldásnak tartaná, ha külön alapot képeznének a később, azaz 2004-ben és 2007-ben csatlakozott országok beruházásainak fejlesztésére.
Arra is kitért, hogy további olyan eszközökre van szükség, amelyek a később csatlakozott tagországok felzárkózását segítik, hogy a kiegyenlítődés megtörténhessen. „Nem arra várunk Brüsszeltől, hogy különböző forrásokat vegyen el tőlünk, illetve nemzeti forrásokat kényszerítsen ki, hanem arra, hogy a konvergencia történjen meg, és az EU mint egységes közösség tudjon fellépni a világgazdasági térségben” – fogalmazott.
Ami a 2020 utáni források elosztását illeti, a nemzetgazdasági miniszter bízik abban, hogy a visegrádi országoknak lesz közös javaslatuk a jövő májustól induló vitára. A brit kiválással az uniós költségvetés kerete 20-25 milliárd euróval lesz kisebb, s erre a helyzetre fel kell készülni.
Az adórendszer átalakítása, az adócsökkentés politikája, a családi támogatások rendszere – amely kiegészült a lakásépítési programmal – mind hozzájárult ahhoz, hogy elinduljon a bérek erőteljes felzárkóztatása Magyarországon, ráadásul oly módon, hogy közben a versenyképesség se romoljon – idézte fel Varga Mihály a fórumon általa elmondottakat. Míg 2010 után alapvetően konszolidálásra volt szükség, amely megteremtette a gazdasági növekedés feltételeit, most olyan szakaszba ért az ország, amelyben a versenyképességre lehet koncentrálni – magyarázta a miniszter. Varga kiemelte: az a cél, hogy az ország bekerüljön Európa legversenyképesebbjei közé. Ezt a folyamatot a kormány úgy kívánja elősegíteni, hogy beruház az oktatásba, átalakítja a képzési rendszert, célzottabbá teszi a támogatásokat a digitalizáció, a kutatás-fejlesztés és az ipar területén, javítja az üzleti környezetet, és csökkenti a bürokráciát – mondta.
A közép-európai régió országai-nak képviselői között a panelbeszélgetésen egyetértés volt abban, hogy az uniós forrásokat arányosabban kell elosztani – jegyezte meg Varga Mihály, aki szerint a Juncker-terv mögött működő, beruházásokat finanszírozó európai alap haszonélvezői kilencven százalékban az Európai Unió régi tagállamai voltak, s ez aránytalanság. Ezen a helyzeten minél hamarabb változtatni kell – jelentette ki a miniszter, aki jó megoldásnak tartaná, ha külön alapot képeznének a később, azaz 2004-ben és 2007-ben csatlakozott országok beruházásainak fejlesztésére.
Arra is kitért, hogy további olyan eszközökre van szükség, amelyek a később csatlakozott tagországok felzárkózását segítik, hogy a kiegyenlítődés megtörténhessen. „Nem arra várunk Brüsszeltől, hogy különböző forrásokat vegyen el tőlünk, illetve nemzeti forrásokat kényszerítsen ki, hanem arra, hogy a konvergencia történjen meg, és az EU mint egységes közösség tudjon fellépni a világgazdasági térségben” – fogalmazott.
Ami a 2020 utáni források elosztását illeti, a nemzetgazdasági miniszter bízik abban, hogy a visegrádi országoknak lesz közös javaslatuk a jövő májustól induló vitára. A brit kiválással az uniós költségvetés kerete 20-25 milliárd euróval lesz kisebb, s erre a helyzetre fel kell készülni.