Már a piacokon a friss hazai csemegeszőlő

A csemegeszőlő gondozása még munkaigényesebb tevékenység, mint a borszőlőé, a külföldről behozott fajták érzékenyebbek is a hazai viszonyokra (Fotó: Ficsor Márton)

A tartós meleg miatt idén a csemegeszőlő is két-három héttel hamarabb érik, a piacokon, üzletekben már nagy mennyiségben megtalálható a hazai áru – derült ki a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) körképéből. Az agrárkamara tegnapi közleménye szerint jó minőségű termés várható, a megkérdezett gazdálkodók az átlaghoz képest öt-tíz százalékkal több csemegeszőlőt szüretelnek. Idén már július 20–25. körül megjelentek a piacokon a korai érésű hazai csemegeszőlő-fajták, a napokban pedig már a középérésű saszla is piacképes. A csemegeszőlő-fogyasztás alapvetően augusztus végére és az őszre jellemző, de idén előbbre tolódik a szezon. A napokban már ötven-ötven százalék a hazai és az importszőlő aránya az árusítóhelyeken. A hazai termés október végéig elérhető, de nyár végétől már az olasz és spanyol import is megjelenik, majd decembertől Dél-Afrikából, Brazíliából, Chiléből, illetve Indiából érkezik a csemegeszőlő. Az agrárkamara hangsúlyozta: a csemegeszőlő-piacon a tapasztalatok szerint nagy tisztulást hozott az elektronikus közúti áruforgalom-ellenőrző rendszer (ekáer) bevezetése és az importszállítmányok ellenőrzése, ami sok tisztességtelen szereplőt szorított ki a kereskedelemből. A saszla nagybani piaci ára jelenleg 250–300 forint körül van, a nagyobb bogyójú szőlőké 350–500 forint kilogrammonként. A kiskereskedelemben változó árréssel kerül a fogyasztókhoz az áru. A magasabb minőségű csemegeszőlő árát nagymértékben meghatározza az importáruk ára, ami a jelenlegi forint–euró árfolyam miatt várhatóan magasabb lesz. A közlemény szerint a magyar emberek átlagosan és fejenként évente 2,5–3 kiló csemegeszőlőt fogyasztanak.

A kamara azt is kiemelte, hogy a csemegeszőlő-termesztés a borszőlőhöz képest munkaigényesebb tevékenység, és az időjárás is hatványozottan befolyásolja. Fontos az adott területnek, lehetőségeknek megfelelő fajtaválasztás, de ezt nehezíti, hogy nincsenek új hazai nemesítésű fajták. A külföldről behozott fajták viszont érzékenyebbek a hazai viszonyokra, hajlamosabbak a betegségekre.