Gazdaság
Makovecz örökségének nyomában
Makó városa nemcsak a hagymáról, hanem gyógyfürdőjéről és kiállításairól is nevezetes
Makovecz Imre épületeinek országszerte, sőt határainkon túl is megvan a maguk tekintélye. Makón – hazánkban egyedülálló módon – tíz középület és egy köztér valósult meg a tervei alapján. Az általa létrehozott organikus terek különös eszmei és esztétikai értéket képviselnek. A városnézés során megtekinthető az új buszpályaudvar, a számtalan rendezvénynek otthont adó Hagymaház, a városi sportcsarnok és a megújult általános iskola is. A séta fáradalmaira a Hagymatikum fürdőben találunk gyógyírt. Ez az épület a világhírű organikus művész utolsó és egyben legnagyobb alkotása.
Gyógyírt adó fürdő
A makói Hagymatikum fürdő mindössze húsz percre található Szegedtől, alig kétórányi autóútra a fővárostól. A nevében és megjelenésében is megújult gyógyfürdő a termálvíz és a marosi gyógyiszap erejével ad lehetőséget a gyógyulni vágyóknak, páratlanul szép wellness részlegével pedig a kikapcsolódás élményét nyújtja a családoknak és a baráti társaságoknak.
Makó belvárosában 1956 júniusában kutat fúrtak, és rövidesen 993 méter mélyből 41 fokos alkálhidrogén-karbonátos ásványvíz tört fel. A vizet és az iszapot is megvizsgáltatták, kiderült: mozgásszervi, reumás, nőgyógyászati, idegrendszeri, gyomor- és bélrendszeri betegségek gyógyítására, törések utáni kezelésre, valamint a szklerózis multiplex kezelésére is igen hatásos. Híre terjed, látogatóinak száma növekszik, gyógyító szolgáltatásai sokoldalúak. A meleg vizet gyógyvízzé minősítették 1986-ban, és gyógyiszapkezelést is igénybe lehet venni a makói fürdőben.
A Makovecz Imre által tervezett Hagymaház a régió kiemelkedő látványossága
A Hagymaház Makó város színháztermet is magába foglaló kulturális központja a belvárosban, a Posta utcában található. Eredetileg modernista stílusban épült 1936-ban. A régi Hagymaház helyén 1998-ban újat építettek fel, a Makovecz Imre tervezte, organikus, négytornyú épület nemzetközileg is jegyzett, a város és a szűkebb régió legismertebb látványossága.
Tervezője így ajánlotta az elkészült épületet: „A néhai hagymások megújult Hagymaháza megidézi a református templom tornyait, a büszke és rátarti makói magyar polgár igényeit, és újra kinyitja az európai szellemi élet kapuját. A nézőtér fölé boruló mennyezet leképezi és testté formálja a fölénk boruló eget, az épület fehér falai pedig a talpunk alatt élő földet folytatják, amíg nem találkoznak a tetőszerkezettel. Eleven belső tereket próbáltam kialakítani, és magának az épületnek a külső formája is, hogy úgy mondjam, eleven – tehát nem szögletes, nem pléhből van, nem vasból, üvegből meg műanyagból. Még a pala is természetes alapanyagú. Az épület alsó része mintha a földből nőne, nehézkes, de a teteje már bimbózik, és a kupolába, mint a növénynek a szárai, emelkednek a tartószerkezetek. Ezekben a tornyokban belül pedig ugyancsak észre lehet venni, hogy növekményszerűen van egy belső, kisebb torony, majd pedig egy még nagyobb. Nincs külön belsőépítészet, hanem maga az épület egy eleven világ, ami nem tűr szimbólumokat, mert magát az életet akarja jelenteni. Kívánom minden makói polgárnak, hogy a saját szellemi otthonának tekintse ezt az épületet.”
A Héttorony fesztivál, amely Makovecz Imre születésnapjához kötődik, a Mester épületei és szellemi hagyatéka köré szerveződve vonultat fel olyan hazai népzenei és világzenei csúcsteljesítményeket, amelyek a Kárpát-medence népi műveltségét, kollektív emlékezetét és kreativitását hivatottak jelezni és szolgálni. A rendezvénysorozat egyik állomása Makó, ahol novemberben emlékeznek meg a világhírű építészről.
A Ford tervezőjének hagyatéka
Galamb József 1881. február 3-án született Makón. Elemi iskoláit szülővárosában végezte, s 1905 decemberében belépett a detroiti Ford céghez. Henry Ford közeli munkatársa lett, és 1907-től a T modell tervezésében már döntő szerepe volt. Az autót, amely négy kerékre ültette Amerikát, 1908-tól 1927-ig gyártották. Több mint 15 millió készült belőle. Ugyanilyen sikeres modell volt a Fordson traktor is, amelynek tervezését szintén Galamb József kezdte el a B modell motorjának és a T modell hátsó tengelyének felhasználásával.
Makói látogatásakor, 1926-ban odaajándékozta egyik rokonának ezüstcolstokját, amelybe a nevét Joe Galambként gravírozták be, s ez a kiállításon is látható. Emellett a múzeum egy működőképes Ford T modellel is tiszteleg az egykori tervező, Galamb József előtt. Pulitzer Józsefre, a világhírű amerikai laptulajdonosra makói származásának dokumentumai emlékeztetnek.
A József Attila Múzeum udvarán helyet foglaló épületegyüttest, bár nem önálló szabadtéri néprajzi múzeum, nemes egyszerűséggel skanzennek nevezik, hiszen a tágas tér, a paraszti gazdaság épületei, valamint a kiállított gazdag néprajzi anyag alapján önálló, kerek egységként is megállja a helyét. A néprajzi kiállítás a paraszti (parasztpolgári) gazdálkodást és életmódot mutatja be. Az udvar első részén kapott helyet a putri, a városszéli szegények lakhelye. Mellette két gabonáskas, azok mellett pedig két hombár található.
A hátsó udvaron két műhely tekinthető meg. A kovács- és a bognárműhely nem véletlenül került közvetlenül egymás mellé, hiszen a két mesterség és céhei a történelemben is összefonódtak. A műhelyekbe belépve megszemlélhetők a kovácsok és a bognárok legfontosabb munkaeszközei: látható, hogy milyen szerszámokkal dolgoztak, milyen eszközöket készítettek. A műhelyekre merőlegesen helyezkedik el a Hagymásház néven emlegetett épület, ahol a hagymatermesztést bemutató állandó kiállítás kapott helyet. Az Erdei Ferenc szociológus szülőházának mintájára épített épületben egy polgári stílusban berendezett tisztaszoba tekinthető meg, két másik szobában pedig a makói hagymatermesztés munkaeszközeit és a hagymatermesztést meghatározó makói parasztpolgári családokat mutatják be.
Csongrádi hungarikum
A makói vöröshagyma hungarikum, és csak az ezen a területen termett hagymára használható ez a kifejezés. Az Európai Bizottság 2009-ben felvette a védett elnevezésű termékek szűk körű európai uniós listájára a makói vöröshagymát.
Egyébként a Makón elért egyetlen Guinness-rekord is hagymához, pontosabban egy fokhagymafüzérhez fűződik: 2006. szeptember 6. és 8. között öt helybéli asszony egy 255 méter hosszú fokhagymafüzért kötött.
A „Hagymásház” vagy Erdei-ház végében rendezték be a Papós Antal és Szilágyi Sándor asztalosmesterek hagyatéki anyagából megalkotott asztalosműhelyt, ahol betekintést lehet nyerni a 20. századi asztalosmesterség kulisszái mögé.
A Lombkorona sétány a Maros szabad strandja felé vivő út mentén 2013 májusában átadott nevezetesség, egy 190 méter hosszúságú építmény, amely az ártéri környezet és élővilág bemutatására szolgál. Maga a sétány, a lombokkal egy magasságban, madárátvonulási területen, nyolc-tíz méteren fut. Az oszlopokon pihenőket alakítottak ki, és több, a Maros környezetét és élővilágát bemutató információs tábla látható. Az egyik pihenő kupolája a városnak világhírnevet szerző vöröshagymát formáz. A háromszintes, több mint húsz méter magas kilátótorony legfelső szintjéről a terepszintig negyven méter hosszú, zárt csúszda vezet le. A sétány lejáratánál információs pavilon fogadja a látogatókat. A sétány mellé játszótér és parkoló is épült.