Gazdaság

Májustól működik az országos jégkár-mérséklő rendszer

Több tízmilliárdos megtakarítást érhető el évente a rendszernek köszönhetően

Jövő év májusától működik majd az országos jégkár-mérséklő rendszer, amellyel több tízmilliárd forint megtakarítás érhető el évente csak a mezőgazdaságban - közölte a Miniszterelnökség agrár-vidékfejlesztésért felelős államtitkára pénteken Karcagon.

Kis Miklós Zsolt a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) Erős vidék című rendezvényén elmondta: az országos jégkár-mérséklő rendszer kiépítésének 1,8 milliárd forintos költségét a vidékfejlesztési pályázaton keresztül finanszírozzák, a kormány kiemelt beruházásként kezeli a rendszer megvalósítását. Hozzátette: a becslések szerint a rendszer évi 1,5 milliárd forintos működtetését a gazdák kárenyhítési befizetéseiből finanszírozzák, kiegészítve a kormányzati költségvetés forrásaival.

Az államtitkár elmondta: csaknem ezer, talajon elhelyezett generátorból áll majd  a rendszer, amely az egész ország területét képes lesz megvédeni a nagy jégesőktől. A generátorok egyharmada a legnehezebben megközelíthető területeken automata lesz, ezek központi indításra kezdik majd el párologtatni az ezüst-jodidot a levegőbe a jégeső közeledtekor. A többi generátort viszont önkénteseknek kell működtetniük a megfelelő időben - közölte, hozzátéve, hogy zajlik az önkéntesek toborzása, már eddig is sokan jelentkeztek.
    
Hubai Imre, a NAK vidékfejlesztésért felelős országos alelnöke elmondta: A jégkár-mérséklő rendszer úgy működik, hogy a generátorok az érkező front előtt legalább két órával ezüst-jodidot párologtatnak a levegőbe, amely a felső légtérbe jutva megakadályozza, hogy nagy méretű jégkristályok alakuljanak ki. A több, de kisebb jégszemcse nem, vagy kevésbé okoz kárt.  A rendszert szemléltetve azt mondta: tízszer tíz kilométeres négyzethálót vetítve az ország területére, minden metszéspontba el kell helyezni egy generátort.

Jász-Nagykun-Szolnok megyében sikeresen tesztelték a rendszert

Hubai Imre Csaba, a NAK Jász-Nagykun-Szolnok megyei elnöke közölte: a rendszer hatékonyságáról  már vannak tapasztalatok, hiszen  három dunántúli megyében - Somogy, Baranya és Tolna  - már működik egy 141 generátorból álló hálózat, amely része lesz az országos hálózatnak. A tapasztalatok szerint a rendszernek köszönhetően a kárarány az 1 százalékot sem éri el évente, míg az azt megelőző időszakban ezeken a területeken 4-4,5 százalékos volt az átlagos kár aránya. 

Kis Miklós Zsolt szólt a vidékfejlesztési program aktualitásairól is, egyebek mellett arról, hogy a jelenlegi uniós ciklusban 68 pályázat jelent meg 1300 milliárd forint értékben és 33 pályázati felhívás még "nyitva van", azaz lehet még azokra pályázni.  Az 1300 milliárd forint keretösszeg megtartásával még két új pályázatot írnak ki idén ősszel. Az egyik a szőlőtelepítőknek jó hír, hiszen megváltozott az európai uniós jogszabály és ehhez igazodva a szőlőtelepítésre is tudnak már támogatást adni a telepítési engedéllyel rendelkezőknek. A másik egy energiahatékonyságot segítő, beruházási típusú támogatás. Az államtitkár megemlítette: elindultak a terület alapú előlegfizetések is. Idén a kifizetett előleg várhatóan rekord összegű lesz, és meghaladja majd a 200 milliárd forintot.