Magyarország és Románia egyre jobban egymásra utalt a kereskedelem terén

Zuhan a román gazdaság teljesítménye, ellenben a belpolitikai zavarok mellett a kétoldalú kapcsolatai javulnak hazánkkal. A két kormány gazdasági bizottságai évi rendszerességgel üléseznek, előrelépést tapasztalhatunk, a románok fogékonyabbak a közös infrastruktúra kiépítésére – magyarázta lapunknak Barabás T. János, a Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető elemzője. Román kormányzati jelentések szerint 2017-ben a nemzeti jövedelem hét százalék körüli növekedést mutatott, amit elsősorban az erőltetett kormányzati bérkiáramlás gerjesztette fogyasztásbővülés, és kisebb mértékben az export hozott létre. A brit The Economist lap szerint a román gazdasági növekedés hatvan–hetven százalékát a vásárlóerő növekedése okozza, húsz százalékát pedig a gépipari export, szomszédunknál is lassan a gépkocsigyártás lesz a gazdaság húzóereje. A román export negyven százalékkal emelkedett 2010-hez képest főleg az erdélyi városok gépipara révén, a legnagyobb befektető Németország, Hollandia, Franciaország, Ausztria, és újabban Kína és India – mondta az elemző.

A budapesti román nagykövetség adatai szerint Magyarország 2016-ban a harmadik kereskedelmi partnerük volt mintegy 7,4 milliárd eurós forgalommal – Németország és Olaszország után. A román kereskedelmi deficit Magyarország irányába 1,7 milliárd euróra csökkent, ami elvben tovább kellene erősítse kapcsolatainkat, hiszen a kiegyensúlyozódás érdekeltebbé teszi mindkét felet az együttműködésre. A kétoldalú kereskedelem szerkezete is azt mutatja, egyre inkább egymásra vagyunk utalva, a csere egyharmada gép- és vegyipari termék, valamint létrejött egy gyártási együttműködés a két állam között – hangsúlyozta Barabás T. János. Magyar részről jelentős mennyiségű élelmiszer, vegyi és elektrotechnikai cikk, román részről pedig építő-, acél- és faipari áru is érkezik. Gazdasági kapcsolatainknak szép jövőjük van, egy romániai üzletemberek közötti felmérés szerint a románoknak nagyobb bizalmuk van a magyar partnerekben, mint a hazaiakban – hívta fel a figyelmet a szakértő.

Román hivatalos adatok szerint közel egymilliárd eurót fektettek be cégeink a szomszédunknál (OTP, Mol, Richter Gedeon, Aegis), a valós szám ennél nagyobb lehet, mert Bécs és Ciprus közvetítésével is érkezett Romániába magyar tőke, így a tizenegyedik, tizenkettedik legnagyobb befektetők vagyunk – jegyezte meg Barabás T. János. Magyarországon hivatalosan mintegy százhetvenmillió euró román működő tőke van főleg benzinkúthálózatokban, a vegyiparban és ingatlanokban. A két kormány gazdasági bizottságai évi rendszerességgel üléseznek, az utóbbi években némi előrelépést tapasztalhatunk, mert a románok fogékonyabbak a közös infrastruktúra kiépítésében: Arad–Szeged gázinterkonnektor, Nagyvárad–Békéscsaba magasfeszültségű villamos vezeték, két nagyobb közút összekötése, a határ menti szénhidrogén-készletek közös felmérése. Tervek vannak romániai földgáz magyarországi exportjára, amely fontos lenne energiabiztonságunk és függetlenségünk erősítéséhez.

Szomszédunknak jelentős és növekvő kereskedelmi deficitje lett az EU-val az elmúlt években, a továbbiakban gazdasági növekedésének fő húzóereje az lehet, ha a hagyományos közép-európai partnerek felé nyit, növeli exportját, hiszen itt vannak a legnagyobb és legközelebbi piacok, itt ismerik a román termékeket – fejtette ki véleményét a szakértő. A mostani román kormány ez utóbbi külgazdaság-politikának adott hangot, de a külpolitika alakításában alkotmányos alapon igen fontos befolyással bíró, a korrupt titkosszolgálatok által dominált Klaus Johannis elnök nem óhajtja erősíteni a kapcsolatokat a V4-ekkel, inkább amerikai tőkével fejlesztené a hadiipart és az IT-cégeket. Megjegyezte: Romániában kétféle modernizációs elképzelés létezik, de a korrupció elleni küzdelem zavarai miatt nem tudni, hogy egyik vagy másik fél felülkerekedne, marad tehát a zűrzavar középtávon.

A legtöbb előrejelzés 2018-ra csökkenő tendenciában öt százalék körüli GDP-növekedést mutat. A román bruttó nemzeti jövedelem növekedése 2019-re várhatóan két-három százalékra esik vissza, ami a gyakorlatban a gazdaság stagnálását jelenti. A kormány által gerjesztett fogyasztás már nem húzza a növekedést (akárcsak Törökországban), ezentúl a minőség, a hatékonyság, valamint a digitális gazdaság fog fejlődést létrehozni térségünkben, az extenzív gazdasági növekedési ciklus véget ért. Romániában máris három százalék körüli az infláció és a költségvetési deficit, ami tovább rontja az ország megítélését. A problémákat tetézi, hogy megdrágult a munkaerő, szakmunkáshiány van, rosszak az útviszonyok és az infrastruktúra. Furcsaság szomszédunknál, hogy a legtöbb romániai vállalat a rotterdami kikötőt használja külgazdasági kapcsolatai során, és nem a hazai konstancait. Rotterdamból egy-két nap alatt érkezik Temesvárra az árukonténer a kiváló magyarországi úthálózaton is, míg Konstancából ez akár egy hétig is eltarthat a rossz román szervezésben és a zsúfolt utakon – fejtette ki a Románia–Moldova szakértő.

Szomszédunknál az egy főre eső jövedelem csupán ötven százaléka az uniós átlagnak – mintegy kilencezer euró –, a felzárkózáshoz távolról sem elég a pár százalékos növekedés, így félő, hogy Románia reménytelenül leszakad, kimarad a nemzetközi fejlődési trendekből.

A jelenlegi balliberális koalíciós kormány valószínűleg a helyén marad a 2020-as választásokig, de marad a politikai instabilitás veszélye, mivel gyenge az igazságszolgáltatás függetlensége, ami többek között elriasztja a külföldi befektetőket, valamint kedvez a titkosszolgálatok által manipulált korrupt politikusi-üzleti hálózatoknak. A politikai ellenzék fő ereje, a nemzeti liberálisok (PNL) alacsony támogatottságúak, a felmérésekben a huszonöt százalékot sem érik el, nincsen a kormányétól eltérő gazdasági programjuk, az idei centenáriumi évben a sovén, magyargyűlölő retorika felfuttatásával igyekeznek érvényesülni. Ludovic Orban ellenzéki PNL-s pártelnök perrel fenyegetőzött nemrég, ha Marosvásárhelyen visszaállítják a magyar katolikus iskolát. Viorica Dancila miniszterelnök minden jelek szerint folytatja az adócsökkentésre, bérkiáramlásra alapozó fogyasztásnövelő gazdaságpolitikát – magyarázta a szakértő.

Politikai zavarok várhatók, a regionális dominanciát szolgáló merész, rövid, kitörésszerű politikai projekteket az elszigetelődés – a szomszédokkal fagyos viszony, multinacionális cégekkel rossz kapcsolatok – periódusai fogják váltani. Mindez összefüggésben van a fent említett eltérő modernizációs tervekkel. A politikai turbulenciákat a bukaresti hatalom hagyományosan információs támadásokkal igyekszik uralni – gyakran a magyarok rovására. Emlékezzünk csak a pár hete lemondott Tudose román miniszterelnök székelyek felakasztásával fenyegetőző televíziós szereplésére. Kapcsolatainkban fontos lesz a kiegyensúlyozott, mérsékelt RMDSZ közvetítése. Külön fontos számunkra, hogy Romániában várhatóan már rövid távon megugrik a kivándorlás főleg Nyugat-Európába – hazánkban pedig szakképzett munkaerőre van szükség – összegezte véleményét lapunknak Barabás T. János vezető elemző.