Gazdaság
Magyarország a régióban először jüankötvényt bocsátott ki
A hároméves kötvény hozama 6,5 százalék
A kibocsátást, amelyen két és félszeres túljegyzés volt, az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) és a Bank of China készítette elő. A tényleges kamat alacsonyabb a 6,5 százalékos kibocsátási célnál. A miniszter kiemelte, Magyarország a kelet-közép-európai országok közül elsőként bocsátott ki kínai devizában denominált kötvényt. Hozzátette, esélyt lát arra is, hogy Magyarország még az idén Panda kötvényt bocsásson ki Kínában. Hozzátette, további 2 milliárd jüanos lehetőségről van szó, jelezték azonban, hogy ezt nem kívánják teljes mértékben kihasználni.
Az Államadósság Kezelő központ (ÁKK) szerdán jelentette be, hogy mandátumot adott a Bank of China Limited pénzintézetnek jüanban denominált, benchmark összegű, angol jog alatti kötvény kibocsátásának megszervezésére.
Az ÁKK az idén januárban jelentette be, hogy Magyarország befektetők toborzásával bízta meg a Bank of China pénzintézetet egy jüanban denominált kötvény kibocsátásához. A kínai bank által a kötvény előkészítésére szintén januárban rendezett kétnapos "non-deal roadshow-t" sikeresnek értékelte akkor az ÁKK, a piaci bizonytalanságok miatt azonban Magyarország elhalasztotta a jüankötvény kibocsátását.
Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) a jüan adósságot devizacsere ügylet keretében (swap) euró alapúra alakította át, így a jüan árfolyamának alakulása nem jelent kockázatot, a kamatfeltételek pedig összhangban vannak az európiaci kondíciókkal.
A miniszter emlékeztetett: a jüankibocsátás tervezett volt, az ÁKK és a Bank of China még januárban sikeres befektetői találkozót tartott Szingapúrban és Hongkongban, amelyen fel tudták mérni a piacot. Ennek előzménye pedig az volt, hogy a magyar miniszterelnök és a Bank of China elnöke 2015. november 25-én szándéknyilatkozat írt alá renminbiben (RMD) denominált magyar államkötvény kibocsátásáról.
A miniszter szerint a mostani kibocsátás egyfajta benchmark lesz a következő időszakban, hiszen ez az első kibocsátás az év eleji kínai piaci zavarok után. Hangsúlyozta, Magyarország szeretne részt venni a renminbi kötvénypiac nemzetközivé válásában. A kibocsátás a miniszter szerint mérföldkövet jelent a kínai-magyar pénzügyi kapcsolatokban is. Kitért arra is, hogy a mostani kibocsátás teszt jellegű is volt, szerették volna megismerni ezt a piacot és kialakítani a kapcsolati és intézményrendszert.
Elemzők: gazdaságstratégiai céllal történt a magyar jüankötvény kibocsátása
Az elemzők szerint a jüankötvény kibocsátása inkább gazdaságpolitikai, politikai céllal, és nem finanszírozási szándékkal történt.
Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője elmondta: a kibocsátás jelentősége inkább gazdaságpolitikai jellegében, és nem az összegében van, azt mutatja, Magyarország is megjelent kötvénykibocsátással a kínai piacon.
Az elemző kiemelte, hogy a kibocsátásnak "tesztjellegű", kísérleti szerepe van. Azt mutatja, a kínai gazdaság, a kínai tőkepiac szerepe felértékelődött.
Duronelly Péter, az Aegon Alapkezelő stratégája és portfóliómenedzsere szerint meglepő a jüankötvény piacra dobása, mert korábban arról volt szó, hogy egyáltalán nem lesz devizakötvény-kibocsátás az idén, de úgy látja: a jüankötvénynek, annak kis összege miatt, nincs szerepe az államadósság finanszírozásában, valójában politikai célokat szolgál.
Virovácz Péter, az ING Bank elemzője szerint az aukció és így a magyar állampapírok iránt jelentős érdeklődés mutatkozott meg, amit mind a hozam, mind a túljegyzés alakulása alátámaszt.
A szakértő szerint a hazai államadósság devizaarányának tartós csökkentése, ami az ÁKK célja, még az idei első és egyben vélhetően utolsó devizakötvény-kibocsátás ellenére is tartható.
Virovácz Péter szerint a kibocsátás mögött vélhetően elsősorban gazdaságstratégiai, nem finanszírozási megfontolások állnak.
Samu János, a Concorde Értékpapír Zrt. vezető elemzője szintén úgy látja, hogy a kötvénykibocsátás jelentősége inkább a kínai pénzügyi intézményekkel való kapcsolatfelvétel, Kínában kiépíteni és a későbbiekben szélesíteni a befektetői bázist.
A kibocsátás valamivel drágább volt, mintha dollárban történt volna, de a kötvény összege nem jelentős, így ennek nem lesz nagy hatása a magyar költségvetésre - mondta.
Varga Mihály beszélt arról is, hogy a magyar államadósság befektetői szerkezete a mostani kibocsátással diverzifikáltabb lett. A tranzakció illeszkedik az elmúlt években kialakított államadósság-kezelési politikába, amelynek eredménye, hogy Magyarország a korábbi évekkel ellentétben idén 2 százalékos átlagkamaton tudja finanszírozni államadósságát. Ennek mértéke 2010-ben még 5 százalék volt - emlékeztetett.
A tranzakció része a kormány keleti nyitás stratégiájának. A kínai piac hosszabb távon fontos a magyar kötvények számára, mert egy további lehetőséget jelent a forrásbevonásra. Ez javítja az adósságkezelés biztonságát és a várakozások szerint elősegíti az ázsiai befektetői kör bővülését.
Varga Mihály elmondta, a most kibocsátott jüankötvényből Magyarország az idén lejáró devizaadósság egy részét fogja fedezni, a fennmaradó rész kifizetését a forintpiacról oldja meg az ÁKK. Az idén nem terveznek nagyobb jellegű kibocsátást, ugyanakkor nem szeretnék elzárni azt a lehetőséget, hogy a meglévő állampapírokat kedvezőbb kamatozásúra cseréljék.
Hozzátette, az idén törlesztendő adósságok önmaguban nem tették indokolttá a kínai kötvénykibocsátást, de a biztonságos finanszírozás a mostanihoz hasonló piaci lehetőségek feltárását is jelenti.
A kibocsátás összegének kicsinylésére kifejtette, a tranzakcióra elsősorban nem finanszírozási, inkább piacmegismerési céllal került sor. Hozzátette, hogy itt is érvényesül az óvatosság, vagyis a "kétszer mérni, egyszer vágni" elve.
A miniszter megerősítette: az államadósságot elsősorban a belső piacról kell finanszírozni, ha azonban a belső kereslet gyengébb, akkor lehet külső finanszírozási pontokat keresni.
Varga Mihály kérdésekre válaszolva elmondta, a kormány az első félévben áttekinti a letepedési kötvénnyel kapcsolatos tapasztalatokat. Megvizsgálják, milyen kondíciókkal, milyen mennyiségben jegyezték le ezeket a kötvényeket, és ha szükségesnek látják, jogszabály-módosítást kezdeményeznek. Felhívta ugyanakkor a figyelmet arra, hogy a letelepedési kötvények kibocsátásának járulékos célja is volt.