Gazdaság
Magyar részvétellel szakpolitikai fórum kezdődik Párizsban
Hazánk tölti be tizenöt év után az alelnöki posztot
Az OECD éves miniszteri értekezletét szerdán és csütörtökön tartják a 35 tagállam gazdasági minisztereinek és külügyminisztereinek részvételével. A miniszteri értekezletet időben közvetlenül megelőzi egy kétnapos szakmai rendezvénysorozat, a kedden kezdődő OECD Fórum, amely a politikai jellegű miniszteri értekezlettel együtt alkotja az OECD-hetet május 31-től június 3-ig. A miniszteri értekezlet elnöki szerepét idén Chile tölti be, az alelnökök Magyarország, Finnország és Japán. A fórumra tizenkét előadót hívott meg az OECD Magyarországról, ami Cséfalvay Zoltán, a párizsi székhelyű szervezet állandó magyar képviseletének vezetője szerint azért is kiemelkedő jelentőségű, mert az elmúlt tíz évben nem szerepeltek magyar szakértők az eseményen. Az idei fórum egyik központi témája a gazdasági termelékenység erősítése lesz, illetve annak megvitatása, hogy egy szűk vállalati csoportot érintő növekedés hatásai hogyan terjeszthetők ki a kis- és középvállalkozásokra, hogy a társadalmi egyenlőtlenségek csökkenjenek.
A rendezvény kiemelt figyelmet fordít a digitális átalakulás, a harmadik ipari forradalom kihívásaira. Cséfalvay Zoltán szerint a magyar meghívottak többsége az innováció és a startupok világából érkező fiatal magyar vezető, akik az új technológia oktatásra, foglalkoztatásra vagy éppen a közszféra modernizációjára gyakorolt hatásairól beszélnek majd.
Bankszektor: Jó az apadó munkanélküliség
A csökkenő munkanélküliség kedvező hatást gyakorol a magyar bankrendszer kilátásaira – áll a Moody’s Investors Service elemzésében. A nemzetközi hitelminősítő utalt arra: az áprilissal zárult három hónapban 5,8 százalék volt a munkanélküliség Magyarországon, 1,8 százalékponttal alacsonyabb a tavalyi azonos időszak átlagánál, a foglalkoztatási ráta pedig 3,7 százalékponttal nőtt. A Moody’s szerint mindez – a reálbérek növekedésével együtt – azért kedvező a magyar bankrendszer hitelképességi megítélése szempontjából, mert erősíti a háztartások adósságszolgálati kapacitását és elősegíti a nem teljesítő kinnlevőség-állomány csökkentését. A bankok lakossági követelésállományának 17,3 százaléka volt nem teljesítő márciusban. (VGY)