Gazdaság
M4-es: irreális közösségi elvárások
Az Európai Unió négy pontban emelt kifogást, a magyar kormány válaszlevelében taglalt érveket sem fogadták el Brüsszelben
Részletesen megindokolta a kormány az EB-nek, hogy miért tartja szükségesnek az M4-es autópálya megépítését Abony és Fegyvernek között. A bizottság ugyanakkor technikai és költségvetési észrevételeket tett, és négy pontban támasztott kifogást arra vonatkozóan, hogy miért nem tartja támogathatónak a projektet. Az EB még tavaly áprilisban küldte meg a kifogásait, a kormány júniusban adott válaszait szintén nem találta elfogadhatónak. Ezzel együtt a bizottság azt közölte a magyar féllel, hogy ha két hónapon belül nem támasztják alá a vitatott pontokat, akkor Brüsszel el fogja utasítani a nagy projekt jóváhagyását. A kormány idén áprilisban leállíttatta a beruházást.
Az EB egyrészt azt kifogásolta, hogy a magyar kormány nem tudta kellőképpen megindokolni, miért éppen ezt az autópálya szakaszt építteti meg. A bizottság ugyanis helyi jellegű beruházásként értékelte a Szolnokot is elkerülő, harminc kilométer hosszú szakaszt. Az is gond – vélte a bizottság –, hogy párhuzamos lenne a Szolnok–Püspökladány vasútvonallal, melyre Magyarország megkapta a támogatást, ami annyit jelent, hogy a költségek 85 százalékát az Európai Unió finanszírozza. Mint azt Szalóki Flórián, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium közlekedési operatív programokért felelős helyettes államtitkára a minap egy konferencián elmondta, az M4 Abony–Fegyvernek szakaszának építése nem helyi jellegű. Harmincéves távlatban ugyanis kiépülne az M4–M8 autópálya Rábafüzestől egészen Berettyóújfaluig a főváros elkerülésével. Ugyanakkor a vasúti az autópálya-fejlesztéstől külön áll, mindkét beruházásnak megvan a saját funkciója, és máshol is történt már párhuzamos közúti és vasúti beruházás. Vagyis az M4-es autópálya érdemben nem rontaná az említett vasútvonalon a korábban feltüntetett (közútról vasútra átterelt) utasszámot.
Másrészt az unió kifogásolta a komoly környezetvédelmi kockázatot, mivel az M4-es nagyrészt Natura 2000-es területen épül, miközben a meglévő főút fejlesztése sokkal kevesebb pénzbe kerülne és sokkal kisebb környezetterheléssel járna. Szalóki Flórián ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy jelenleg csaknem minden közlekedési beruházás Natura 2000-es területet érint.
Harmadszor elfogadhatatlannak tartotta a költség-haszon elemzést is a bizottság, valamint megkérdőjelezte a projekt társadalmi hasznosságát. Mint Szalóki közölte, a kormány igyekezett bemutatni az úgynevezett externális hatások (így például a javuló közlekedésbiztonságból adódó előnyök), illetve a csökkenő eljutási idők jótékony hatásait, kevés sikerrel. A helyettes államtitkár hangsúlyozta: két és fél év alatt 712 baleset történt a 4-es főút Abony–Fegyvernek közötti szakaszán. Ezt ugyan nem lehet közvetlenül költségoldalról megközelíteni, hiszen a legfontosabb az emberélet – vagyis önmagában emiatt is fontos társadalmilag egy-egy új szakaszt megépíteni –, viszont a balesetek elkerüléséből adódó kiadáscsökkenést a döntéshozók ilyen jelentős infrastrukturális beruházásnál figyelembe veszik.
Negyedszer, a beruházási költségek miatt a bizottság azt javasolta, hogy a kormány bonyolítson le egy új közbeszerzési eljárást. Utóbbi Szalóki Flórián szerint teljesen irreális megközelítés volt, figyelembe véve az adott időkorlátot. Az elmúlt költségvetési időszak esetében ugyanis csak 2015 végéig lehet uniós támogatást felhasználni, ráadásul eddig a projekt pénzügyi zárását is meg kell valósítani. Így tehát új közbeszerzési eljárás esetén eleve kizárt lett volna uniós forrásra pályázni az M4-es esetében.
Eljárás a német autópályadíj miatt
Kötelezettségszegési eljárást indít Németország ellen az Európai Bizottság a külföldieket terhelő autópályadíj miatt – írta a Die Welt című német lap a hétvégi számában. A lap a brüsszeli bizottság egy magas beosztású képviselőjét idézve azt írta, hogy a testület meggyőződése szerint a 2016-ban bevezetni tervezett németországi szabályozás ellentétes az uniós joggal, mert hátrányosan megkülönbözteti a külföldi autósokat. A Die Welt szerint az Európai Bizottság még az augusztus elején kezdődő nyári szünet előtt megindítja a kötelezettségszegési eljárást Németország ellen – adta hírül a távirati iroda. A külföldi autósokat terhelő sztrádahasználati díj – tíznapos, két hónapos és éves matrica formájában – bevezetése az Angela Merkel vezette CDU testvérpártjának, a bajor CSU-nak a nyomására került a kormány programjába.
A bajor konzervatívok arra hivatkoznak, hogy a német autósoknak Európában szinte mindenütt fizetniük kell az autópályák használatáért, a külföldiek viszont ingyen autózhatnak a német sztrádákon.