Létrejön a nemzeti közműszolgáltató

Kurucz Éva kormányszóvivő és Németh Lászlóné államtitkár (Fotó: MTI/Marjai János)
A nemzeti közmű-szolgáltatási rendszer megszervezéséről hozott döntést a kormány. Kurucz Éva kormányszóvivő tegnap elmondta: elsőként az egyetemes földgáz-szolgáltatói piacon jelenik meg a nemzeti közműszolgáltatás a Főgáz állami kézbe vételével. A rendszer ezután folyamatosan bővül: második lépcsőben az áramszolgáltatás, harmadikban pedig a távhő területén léphet be az állam a piacra egyetemes szolgáltatóként. Németh Lászlóné, a Miniszterelnökség nemzeti pénzügyi szolgáltatásokért és postaügyekért felelős államtitkára hangsúlyozta: a nemzeti közműszolgáltató együttműködik majd a Magyar Posta Zrt.-vel, a Díjbeszedő Holding Zrt.-vel és a tervek szerint a kormányablakokkal is, ami lehetővé teszi majd az egyablakos kiszolgálást. A Főgáz részvényei a Magyar Fejlesztési Bank Zrt.-hez kerülnek. Az államtitkár a távirati iroda tájékoztatása szerint elmondta, az új rendszer lehetővé teszi, hogy a nemzeti közműszolgáltató biztonságos és olcsó szolgáltatást nyújtson a lakosságnak, s elsődleges célja nem a profittermelés lesz. Németh Lászlóné kitért arra is, hogy jelenleg is dolgoznak azon, hogyan tud belépni a közműszolgáltató a lakossági áramszolgáltatás területére is. A távhőről elmondta: január végéig kell kialakítani a koncepciót. Kiemelte, hogy a nemzeti közszolgáltató bővítését az európai uniós elvárásoknak megfelelően és piaci alapon szeretnék megvalósítani. Kitért arra is, hogy bővíteni szeretnék a Főgáznál meglévő lakossági fogyasztók számát, és várakozásaik szerint két, de legfeljebb három éven belül érheti el azt az üzemméretet a rendszer, amely már a megfelelő hatékonyságot is biztosítja. A lakossági áramszolgáltatással kapcsolatban az államtitkár azt mondta: még vizsgálják, hogy további piaci akvizícióval vagy „zöldmezős ügylet elindításával” racionálisabb-e belépni erre a piacra. Mint azt a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal tegnap lapunkkal tudatta, a távhő árának október 1-jei, 3,3 százalékos csökkentésével megvalósult a tavaly január elején kezdődött rezsicsökkentés harmadik üteme. A gázszolgáltatás területén összességében 25,19 százalékos árcsökkenés valósult meg a 2013. január 1-je előtt érvényben levő árakhoz képest. A villamosenergia-árak 24,55 százalékkal csökkentek, míg a távhőfelhasználók 22,63 százalékkal fizetnek kevesebbet. A rezsicsökkentésnek köszönhetően a lakossági fogyasztók több mint 334 milliárd forintot takarítottak meg 2013. január 1-je óta. Legtöbbet a villanyszámlán spóroltak a fogyasztók, ezen szolgáltatásért ugyanis 160 milliárd forinttal fizettek kevesebbet. A földgáz esetében 139 milliárd forint volt a lakossági felhasználók összes megtakarítása, míg a távhő árának csökkentésével 35 milliárd forint maradt a fogyasztóknál.

A rezsicsökkentésből adódó megtakarítások
• 334 milliárd forint volt az összes megtakarítás
• 160 milliárd forint volt a spórolás  a villanyszámlán
• 139 milliárdot lehetett megtakarítani a gázszámlán
• 35 milliárd maradt a lakosságnál a távhő esetében

Energiarendszerek javítására is jut pénz

Az idén kezdődött európai uniós költségvetési időszakban a magyar kis- és középvállalkozások (kkv-k) hétszázmillió forint támogatáshoz jutnak energiarendszereik javítására. Ehhez társul még a szén-dioxid-kvóta eladásából származó évi tízmilliárd forint. A kettő együtt a hétszerese az előző időszak ilyen célú támogatásának – mondta Glattfelder Béla, a Nemzetgazdasági Minisztérium gazdaságszabályozásért felelős helyettes államtitkára egy energetikai fórumon. Példaként említette: az ötéves bankbetét kamata jelenleg 4,1 százalék, az ilyen futamidejű állampapírhozam pedig 4,7-5 százalék. Egy jól megválasztott alternatív – zöld – energetikai beruházás pedig már akár két és fél év alatt megtérül – tette hozzá az államtitkár.

Az áramszolgáltatók vélhetően nem vonulnak ki
Érvágás, de csak kíméletesen

2 perces interjú: Drucker György energiapiaci szakértő

– Hogyan értékeli az október 1-jétől hatályos, 3,3 százalékos távhőárcsökkentést?
– A szolgáltatókat különböző módon érinti a beavatkozás, mivel más-más díjszabással és nyereségrátával működnek. A 3,3 százalék önmagában egyik cég számára sem jelenthet drámai terhelést, de figyelembe kell venni a korábbi rezsicsökkentési körök igazán drasztikus lépéseit: így összesen 23,3 százaléknál tartunk. Ez a mostani csökkentés ezért akár szimbolikus politikai gesztusként is felfogható: folytatódik a rezsicsökkentés, de a korábbinál visszafogottabb ütemben, a szolgáltatókat kissé megkímélve.

– A villamos energia ára már 25,7 százalékkal alacsonyabb, mint 2012-ben, miután szeptember 1-jétől érvényes a legutolsó, 5,7 százalékos beavatkozás. Az áramszolgáltatók korábban azzal fenyegették a kormányt, hogy az intézkedések nyomán várható veszteségeik miatt kivonulnak az országból. Látni mostanában ilyen irányú mozgolódást?
– A legrosszabbat elkerülték: a rezsicsökkentés utolsó lépcsőjét nem terhelték rájuk teljes egészében, hiszen annak egy részét átvállalta a Magyar Villamos Művek Zrt. Talán emiatt jelenleg nincs is tapasztalható jele annak, hogy Magyarországról kivonulni készülnének.