Gazdaság

Lényeges, hogy elemezzük hazánk versenyképességét

A nemzetközi rangsorok – szemben a nemzeti kutatásokkal – az országok szélesebb körét vizsgálják, viszont részletes elemzést és kiértékelést nem tartalmaznak

Fontos volt felmérni és elemezni Magyarország versenyképességét egy nemzeti jelentés keretében is, amely külön kitér arra is, hogy mely területeken történt előrelépés, és hol nagyobb a lemaradásunk a versenytársaktól – nyilatkozta lapunknak Szalai Ákos, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Versenyképességi és strukturális elemzési főosztály vezetője.

Szalai Ákos 20171108
Szalai Ákos: Javultak a kilátásaink (Fotó: Ficsor Márton)

– Mi a Versenyképességi jelentés célja?

– Az MNB által hazánkban elsőként kidolgozott Versenyképességi jelentés alapvetően kettős célt szolgál. Célja egyfelől, hogy átfogó és objektív képet vázoljon fel Magyarország nemzetközi versenyképességi pozíciójáról. Jelentésünk másik célja, hogy nyomon kövesse az MNB által 2016 tavaszán publikált Versenyképesség és növekedés című monográfiában javasolt, körülbelül ötven gazdasági és szakpolitikai intézkedés megvalósulását, amelyek véleményünk szerint nagyban hozzájárulnának az ország versenyképességének további javulásához.

 – Miért van szükség arra, hogy a jegybank foglalkozzon ezzel a témakörrel?

– A versenyképesség, illetve a strukturális politika ma már központi téma a jegybankok számára is, amelyre Európa vezető jegybankjai – például az EKB, a német vagy a francia központi bank is – egyre nagyobb figyelmet fordítanak. A versenyképességet a hosszú távú fejlődést megalapozó tényezők összességeként határozhatjuk meg, és a gazdaság hosszú távú növekedési képessége, fenntarthatósága igen fontos a jegybank számára. A versenyképességi politika elmúlt években bekövetkezett jelentős felértékelődésének másik oka, hogy a 2008-ban kirobbant válság kezelése a fejlettebb gazdaságok esetében nagymértékben kimerítette mind a fiskális, mind pedig a monetáris politika mozgásterét. Ezért a gyorsabb növekedés, illetve a tartós gazdasági felzárkózás érdekében elengedhetetlen a versenyképesség javítása, amelyet azonban csak megfelelő diagnózisra építve lehet végrehajtani.

– Az MNB Versenyképességi jelentése mennyiben vethető össze az ismert globális versenyképességi rangsorokkal?

– Alapvetően két típusú elemzést lehet megkülönböztetni a témában. Léteznek nemzeti versenyképességi elemzések, amelyeket az adott ország valamely szerve, intézménye bocsát ki. Ebbe a kategóriába tartozik az MNB jelentése is. Emellett vannak a globális versenyképességi rangsorokat bemutató riportok, amelyeket általában nemzetközi vagy magánkézben lévő, független intézetek publikálnak. Ilyenek például a World Economic Forum jelentései. Ezek a nemzetközi rangsorok az országok szélesebb körét vizsgálják, viszont részletes elemzést és kiértékelést nem tartalmaznak, hanem csak számszerű eredményeket, valamint gyakran támaszkodnak szubjektív mutatókra. E hiányosságok miatt éreztük szükségét felmérni és elemezni Magyarország versenyképességét egy nemzeti jelentés keretében is, amely valamennyi releváns területet elemzi, valamint külön kitér arra is, hogy mely területeken történt Magyarországon érdemi előrelépés az elmúlt években, és hol nagyobb a lemaradásunk a versenytársaktól. Az MNB Versenyképességi jelentése a versenyképesség tizenegy témakörét járja körül százhat mutató segítségével, amelyek döntő többsége, közel kilencvenöt százaléka objektív.

– Mely területeken javultunk számottevően az elmúlt években?

– A legnagyobb eredmény, hogy már évek óta a makropénzügyi egyensúly fenntartása mellett bővül dinamikusan a gazdaság, amire korábban nem volt példa. Általánosan elmondható, hogy a makrogazdasági mutatók szinte valamennyi területen kedvező irányba változtak, így jelentősen javultak a kilátásaink és a külső megítélésünk is. A leginkább szembetűnő javulás a foglalkoztatás terén valósult meg. A foglalkoztatási ráta – amely 2010-ben még a legalacsonyabb volt az Európai Unióban – felzárkózott a régió és az unió átlagos szintjére, miközben a rendszerváltozás óta mért legalacsonyabb szintjére csökkent a munkanélküliség. Ezen eredményekhez érdemben hozzájárult a munkára és a kis- és középvállalkozói szektorra rakódó adóterhek csökkentése, a munkahelyvédelmi akcióterv bevezetése, amely keretén belül ma is mintegy kilencszázezer embert foglalkoztatnak, továbbá a korkedvezményes és rokkantnyugdíjak felülvizsgálata, racionalizálása. Ezenfelül nagy eredménynek tartjuk az állam- és a külső adósság csökkentését, a vállalatok adórátájának mérséklését, valamint a termékenységi ráta EU-n belüli egyik legnagyobb emelkedését.

Azokon a területeken is javulást tapasztalunk, amelyekkel kapcsolatosan a jegybank a tavalyi monográfiájában konkrét javaslatokat fogalmazott meg. Ezek közül nyolc teljesült, s további huszonhat esetében történt előrelépés. A megvalósult javaslatok közül kiemelném a társasági adó és a szociális hozzájárulási adó csökkentését, a nem teljesítő hitelek arányának jelentős mérséklését, illetve a lakossági megtakarítások szignifikáns növekedését.

– A versenyképesség mely dimenzióiban van még leginkább szükség érdemi javulásra Magyarországon?

– Az MNB jelentése – a döntően objektív mutatók alkalmazása miatt – enyhébb lemaradást tükröz a visegrádi régióhoz képest, mint a globális rangsorok, ugyanakkor a jelentés visszaigazolja azok legfontosabb üzenetét, miszerint a versenyképesség számottevő javítására van szükség ahhoz, hogy Magyarország kitörjön a közepes fejlettségű országok közül. A foglalkoztatási fordulat megvalósítása után a következő kihívást a kkv-szektor termelékenységének növelése és a még mindig jelentős munkaerőpiaci tartalékok hatékony felszabadítása és fejlesztése jelenti. A jelenleg régiószerte rendkívül mobilissá és feszessé vált munkaerőpiaci körülmények között ehhez nélkülözhetetlen a munkabérek fokozottabb felzárkóztatása – természetesen a termelékenység figyelembevétele mellett. Tudomásul kell venni, hogy az olcsó munkaerőre épülő régi, válság előtti gazdasági modell már nem tud felzárkózást eredményezni. Helyette a tudás- és innovációvezérelt modellre kell átállni, ami a korábbinál nagyobb hozzáadott értéket teremt. Ebben komoly segítséget jelenthet a szabályozói környezet sokkal inkább vállalkozásbarát irányba történő változtatása, az állami bürokrácia érdemi csökkentése, amelyet az e-közigazgatás fokozottabb térnyerése támogathat. Mindemellett a pénzügyi tőke allokációja, a bankrendszer növekedésbarát működése is további hatékonyságjavulásra szorul, amelyben a digitalizáció erősítése segíthet. A hosszabb távú trendekkel kapcsolatosan kiemelten fontosnak tartjuk a demográfiai folyamatok további javítását, valamint az oktatási rendszer átalakítását, amelynek versenyképes és a változó piaci körülményekhez gyorsan alkalmazkodó tudást szükséges biztosítania. Ebbe beletartozik az alapkompetenciák, az idegen nyelvek és a számítógépes ismeretek fokozott fejlesztése. Minden jel abba az irányba mutat, hogy a következő évtizedek egyik fő kihívása a digitalizáció és a folyamatautomatizálás lesz, amelyre időben fel kell készíteni Magyarországot ahhoz, hogy sikeres felzárkózást érjen el.