Lényeges a kikötők gyors elérése

A vasúttársaság egyre több állomását újítja fel országszerte (Fotó: MH)

Magyarország gazdasági sikereinek alapvető feltétele a kedvező adórendszeren és a képzett munkaerőn túl a megfelelő infrastruktúra megléte. Az áruk szabad áramlásának fenntartása az ország létérdeke – közölte tegnap Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a Magyar vasút 2016 című konferencián. Mint mondta, három jelentős feltételnek kell megfelelnünk vasúti szempontból. Egyrészt biztosítani kell, hogy a Távol-Kelet felől vasúton érkező, nyugat-európai irányú áruk a leggyorsabban rajtunk keresztül haladjanak át. Fontos továbbá, hogy a magyar gazdaság számára nélkülözhetetlen adriai kikötők minél könnyebben elérhetők legyenek, harmadrészt pedig Nyugat-Magyarországot be kell kapcsolni az észak–déli irányú forgalomba.

A távol-keleti áruforgalom továbbításánál jelenleg a legfontosabb a Budapest és Belgrád közötti vasútvonal felújítása. A vonal kétvágányú, villamosított lesz, amelyen a szerelvények óránként 160 kilométeres sebességgel haladhatnak, a megengedett tengelyterhelés 22,5 tonnára emelkedik, és 740 méter hosszú tehervonatok is közlekedhetnek. A tervezett költségvetés a 166 kilométer hosszú magyarországi szakasz esetében 550 milliárd forint, ami tartalmazza az olimpiai pályázat szerinti budapesti átépítést is. Mivel a tervek szerint a vonal nagyrészt kínai hitelből épülne át, az Euró­pai Unióval Magyarország és Szerbia megállapodott arról, hogy kizárólag a közösségi előírásoknak megfelelő beruházás valósul meg. A kínaiaktól viszont csak akkor veszünk igénybe hitelt, ha a feltételek jobbak lesznek az európai bankokénál.

Az adriai kikötők közül a legfontosabb számunkra a szlovéniai Koper, ahol tavaly a magyar vállalatok 160 ezres konténerforgalmat bonyolítottak. Itt a szerelvények már végig villamos vontatással közlekedhetnek – tette hozzá Szijjártó Péter. Szintén ehhez hasonló előrelépésre lenne szükség az észak–déli korridort képező Rajka-Zalaszentiván-Szentgotthárd vonal fejlesztésével, amely a lengyel, a belorusz iparvidékek, a magyar intermodális csomópontok és a koperi kikötő között teremthetne kapcsolatot.

Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára elmondta: az áruszállítás részaránya 20,5 százalék, ami ugyan meghaladja az unió 18 százalékos átlagát, de visszalépés a 2003-as 28 százalékhoz képest. A személyszállításban szintén csökkent a vasút részaránya, s a csökkenést meg kell állítani. Fónagy közölte: a vasútpolitikának ebből adódóan elsősorban az utasok felé kell fordulnia a megkezdett fejlesztések mellett. Dávid Ilona, a MÁV Zrt. elnök-vezérigazgatója közölte, hogy 2012 és 2015 között 475 személykocsi utastere újult meg, míg 2018-ig további 360 átépítését tervezik. Elmondta, hogy a legtöbb késés a teherszállító, elsősorban a külföldről érkező szerelvények műszaki problémái miatt adódik a magyarországi vasútvonalakon. Emellett a biztosítóberendezések is sok gondot okoznak az utasoknak és a vasúttársaságnak egyaránt.