Lendületet kapnak az útépítések

Az idén hatvan kilométer hosszú gyorsforgalmi út átadása várható az országban, 2020-ig pedig 515 kilométer épül. Ez azért is jelentősnek mondható, mert ebben a ciklusban feleannyi európai uniós forrás jut a hazai úthálózat fejlesztésére, mint 2007 és 2013 között. A korábbi költségvetési ciklusban összességében 1045 mil­liárd forintot költhetett az ország a közúthálózat, ezen belül az autópályák és gyorsforgalmi utak fejlesztésére. Ebben a hét évben erre a célra 465 mil­liárd forint uniós pénz jut. Az Integrált Közlekedési Operatív Program két fejezetéből 315, illetve 110 milliárd forint költhető el beruházásokra, az Euró­pai Hálózatfinanszírozási Alap esetében pedig negyvenmilliárd forintra lehet pályázni. Az útépítés lendülete ugyanakkor azért nem csökken, mert a kormány 2020-ig legalább 750 milliárd forintot költene a büdzséből erre a célra. Nemzeti forrásból épülne meg például az M44-es Kecskemét és Békéscsaba, az M85-ös Csorna és Sopron között, a 76-os számú főút Zalaegerszegig 2x2 sávosra bővül, és épül egy új Duna-híd Kalocsánál. Az idén és a jövő év elején 220 kilométer hosszú gyorsforgalmi út megépítésére hirdet közbeszerzési pályázatot a kormány, ezek értéke ötszázmilliárd forint.

Ezzel együtt az éves beruházáshoz képest csaknem azonos összeget költ Magyarország a köz- és magánszféra együttműködésével – úgynevezett PPP-konstrukció – épült és működtetett két autópályára. Az M5-ös és az M6-os ilyen formában létesült szakaszairól tudni érdemes, hogy azok egyszeri építési költsége 386 milliárd forintot tett ki. Ehhez képest az előző kormányok által megkötött szerződések értelmében 2037-ig a magyar államnak összességében 3200 milliárd forintot kell kifizetnie, tehát csaknem a tízszeresét magánbefektetőknek. Ez egészen pontosan azt jelenti, hogy tavaly 112,5 milliárd forint volt a rendelkezésre állási díjként kifizetett összeg, az idén és 2016-ban pedig 114 mil­liárd forint. Ez csaknem a fele az éves útdíjbevételnek.