Lázár: Idén 2100 milliárd forintot kell Brüsszelből lehívni

Nem mulasztotta el megemlíteni, hogy az uniós források tavaly is érdemben hozzájárultak a magyar gazdaság növekedéséhez, és erre idén is érdemi befolyással lesz, hogy Brüsszel milyen ütemben utalja a pénzeket, illetve a kormány milyen gyorsan folyósítja a forrásokat a kedvezményezetteknek. 

„Az Európai Bizottság a kormány által benyújtott úgynevezett operatív programok (OP) többségét "de facto" elfogadta és ezeknél áprilisban megkezdődhet a pályázatok kiírása” - közölte magyar újságírókkal csütörtökön Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter, miután megbeszéléseket folytatott Corina Cretu fejlesztéspolitikáért felelős uniós biztossal Brüsszelben. A miniszter közölte, a 2014-2020-as pénzügyi időszak vidékfejlesztési, halászati, valamint a közigazgatás korszerűsítését szolgáló OP ügye maradt még nyitva. Lázár János arról is tájékoztatott, hogy a brüsszeli testület új közbeszerzési tervet is kért a kormánytól, amelyet decemberben küldtek el, a bizottság pedig "tárgyalásra és megvalósításra alkalmasnak" találta. Ennek keretében új közbeszerzési törvény is készül Magyarországon.

A Miniszterelnökséget vezető miniszter közölte, még az idei évben szeretne pontot tenni az úgynevezett aszfaltügyre, amelyben potenciálisan 100 milliárd forintnál is több pénz forog kockán. A miniszter ezt csütörtökön Brüsszelben magyar újságíróknak mondta el. A politikus emlékeztetett, hogy az Európai Bizottság korábban már jóváhagyott útépítési projekteket vett ismét elő, megállapítva, hogy a magyar pályázati kiírás szabálytalanul korlátozta a piaci versenyt és azt javasolta, hogy ha Magyarország ezt elismeri, akkor a költségvetés fizessen 25 százalékos, 100-150 milliárdos úgynevezett korrekciót, büntetést. „Ezt a kormány nem fogadta el, mert egyrészt nem tartja méltányosnak, hogy korábban jóváhagyott projekteket nyitottak meg ismét, valamint úgy ítéli meg, egyes esetekben igenis jobb minőségű út épült, ha volt a közelben aszfaltgyár” - közölte a miniszter. Lázár János hozzátette, Brüsszel azt kifogásolta, hogy egyes útépítéseknél csak olyan cégek indulhattak, amelyek rendelkeztek a közelben aszfaltelőállító teleppel.