Latorcai János: Térségünk számára főként a kizárólag kelet-nyugati irányú gázszállítás hátrány

A Balti-, a Fekete- és az Adriai-tenger között fekvő országok gazdasági érdekeit összehangoló kezdeményezés a bizalomépítést szolgálja a térségben - hangsúlyozta Latorcai János. Emlékeztetett többek között a Három Tenger infrastrukturális fejlesztéseire, és hangsúlyozta: a projekt nem az Európai Unió ellen irányul, hanem "alapvetően lényeges kezdeményezése kell, hogy legyen" Európának.

Az energetikai fejlesztésekről úgy vélekedett: a kelet-közép-európai régió elsősorban a gázszállítások terén szenved hátrányt, "hiszen ezek teljes egészében csak a kelet-nyugati vonalon valósulnak meg".

Nagy mértékű biztonságot jelentene Európa ellátásában, ha "valóban megszületnének azok a megállapodások, amelyek elsősorban az amerikai palagázszállításokra vonatkoznak" - tette hozzá. Ezek megvalósíthatóságát illetően azonban az Országgyűlés alelnöke - felidézve egyes hasonló korábbi, meg nem valósult projekteket - óvatosságra intett.

A közúti, vasúti közlekedési infrastruktúráról beszélve, Latorcai rámutatott: Magyarországon kormányzati döntés alapján 2020-22-ig valamennyi magyar autópálya a határig el fog jutni, korszerűsítik a vasúti vonalakat, és újakat - például a belgrádi útvonalon - is megépítenek.

Piotr Naimski, a lengyel miniszterelnöki hivatal energiabiztonságért felelős államtitkára arról számolt be, hogy Varsót a Három Tenger másik kezdeményezője, Zágráb arról biztosította: két éven belül működésbe hozzák a gázkikötőt Krk szigetén. Naimski emellett rámutatott: tervezik a Balti-tenger alatt Lengyelországba norvégiai gázt szállító vezeték megépítését, így "a legközelebbi években megvalósul a gázszállítási diverzifikáció". Az észak-keleti tengelyen fejlesztendő infrastrukturális összeköttetések szükségességét húzta alá a pódiumbeszélgetésen Krzysztof Szczerski, a lengyel államfő kabinetfőnöke és külügyi államtitkára is.

Krzysztof Szczerski úgy vélekedett, hogy a Három Tenger keretében folytatott együttműködés értelmét már nem kell politikailag bebizonyítani, hiszen az országcsoport Donald Trump amerikai elnök részvételével megtartott varsói csúcstalálkozója látványos siker volt. A többsebességes Európa terveire rámutatva feladatnak nevezete viszont azt, hogy a projekt hozzájáruljon Európa egységéhez, mivel "a legjobban a közép-kelet-európai térség veszítene, ha az Európai Uniót belső határok osztanák újból ketté".

Az okos technológiákra szakosodó lengyel és magyar klaszterek stratégiai megállapodást írtak alá a fórumon, Latorcai János és Marek Kuchcinski, a lengyel szejm elnöke jelenlétében.

A főként kis- és középvállalkozásokat, startupokat, társadalmi, családi és nők által vezetett vállalkozásokat támogatató megállapodást magyar részről az Okos Jövő Innovációs Klaszter, lengyel részről a varsói Mazowiecki ICT Klaszter és a Lengyel Energia Klaszterek Szövetsége írta alá.

A megállapodást, amelybe bevonnák a visegrádi csoport (V4) országait és más országokat is, a varsói székhelyű Queen Jadwiga Foundation (Hedvig Királynő Alapítvány - QJF) kezdeményezte. Az alapítvány főként a közép-kelet-európai gazdasági együttműködés erősítésén dolgozik.

A megállapodás aláírói mindenekelőtt az okos technológiákban, a smartenergia, az energiabiztonság, a kommunikációs, valamint űr- és repüléstechnológia fejlesztésében, továbbá a smartoktatásban és -képzésben működnek együtt.

A közös projekt finanszírozásához a kezdeményezők a tervek szerint támogatásért folyamodnak a résztvevő országok kormányaihoz, az Európai Befektetési Bankhoz (EIB), az Európai Befektetési Alaphoz (EIF), és a magánszektorhoz.

A Magyar Okos Jövő Innovációs Klaszter mintegy 30 tagot számlál, köztük vannak a nagy villamosenergiai és informatikai vállalatok, a Magyar Tudományos Akadémia Wigner Fizikai Kutatóközpontja, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, valamint innovációs és műszaki profilú kis- és középvállalkozások. A 2013-ban alapított klaszter üzletépítő közösség, feladata, hogy információkat, lehetőségeket, kapcsolatokat biztosítson a tagjai számára.

Stratégiai együttműködés szándékát jelentette be kedden a fórumon Sárospatak, valamint a Kárpátok eurorégióba tartozó négy másik város polgármestere, az eseményen jelen volt Latorcai János és Marek Kuchcinski.

A lengyelországi Przemysl és Krynica városok, a szlovákiai Ruzomberok (Rózsahegy) és az Ukrajnában fekvő fürdőváros, Truskavec polgármestere, valamint Aros János sárospataki polgármester részvételével szervezett megbeszélésen bejelentették: stratégiai, több projekt megvalósítását célzó együttműködési megállapodást dolgoznak ki, s ezt a jövő évi krynicai fórumon fogják aláírni. A megállapodás fő céljainak a határokon átnyúló együttműködés fejlesztését, a közös érdekképviseletet, a gazdasági, társadalmi és környezetvédelmi kezdeményezések megvalósítását nevezték.

Az eseményen részt vevő Hörcsik Richárd, az Országgyűlés Európai Ügyek bizottságának elnöke, Sárospatak volt polgármestere az Európai Unióra vonatkozó alapvető kérdésnek nevezte, hogy "mélyítsük, vagy bővítsük-e az európai integrációt". Rámutatott arra, hogy "a mélyítést" a nyugat-európai országokban általában az uniós intézmények hatáskörének bővítésével azonosítják. Úgy értékelte: az önkormányzati együttműködés választ ad Európának, hogy "mi is a mélyítésre vagyunk képesek" a legalacsonyabb adminisztratív szinten történő együttműködéssel.

Aros János úgy látta, hogy a stratégiai együttműködésben részt vevő önkormányzatok tanúságot tehetnek arról, hogy az érintett országok lakosai "azonos területen élnek, azonos problémáik vannak, ezeket együtt oldhatják meg".

Krynicában kedden nyílt meg a "közép-európai Davosnak" is nevezett háromnapos konferencia, ezt idén 27. alkalommal szervezték meg, mintegy 60 ország közel háromezer politikus, üzletember és szakértő résztvevővel.

Az önkormányzatok stratégiai együttműködését a krynicai fórum során rendszeresen a szejm által megrendezett, Kárpátok Európája elnevezésű, a közép- és kelet-európai országok gazdasági, politikai, kulturális és önkormányzati együttműködéséről szóló konferencia keretében jelentették be.