Gazdaság
Látogatás Petőfi városában
Kiskőrös történetében kiemelkedő szerep jutott a szlovákságnak, itt található a közúti gyűjtemény
Bács-Kiskun megye közepén található Kiskőrösi kistérség legmeghatározóbb települése Kiskőrös, egykori és jelenlegi járási székhely. Itt született a világon legismertebb magyar költő, Petőfi Sándor, 1823. január 1-jén. A város 1890 óta ápolja legnagyobb fiának kultuszát, „a nádfedeles házikó” pedig igazi zarándokhely napjainkban is. A házat sikerült eredeti állapotában megőrizni és berendezni, továbbá létrehozni egy Európa-szerte is különleges műfordítói szoborparkot, színvonalas irodalmi múzeumot, amelynek része egy kisgaléria is.
A Petőfi-szülőház, amely ma emlékmúzeum, a 18. században épült, első szobája a család bútorait őrzi, nyitott kéményes konyhája korabeli edényekkel felszerelt. Az udvari terem a kiskőrösi tartózkodás és a keresztelés relikviáit, dokumentumait mutatja be. Az udvaron ma is látható a jégverem, és itt áll a világ első köztéri Petőfi-szobra is. A két múzeumot a műfordítói szoborpark köti össze, ahol jelenleg tizennégy – Petőfi verseit is fordító – elismert külföldi költő szobra áll.
Az új irodalmi múzeumban helyet kapott a mintegy tizenhatezer lakosú város történetének több relikviája, s itt látható multimédiás és hagyományos feldolgozásban a Petőfi-életmű, egyben személyesen is megtapasztalható, hogyan él tovább a költő Kiskőrös és a világ gondolkodásában, mindennapjaiban, emlékeiben. A múzeum emeletén a galériában a költő életéhez vagy életművéhez kapcsolódó képzőművészeti kollekció látható.
A város központjában még egy impozáns, egész alakos Petőfi- és egy Szendrey Júlia–szobor őrzi a költő emlékét. A múzeumegyüttes része még a Szlovák Tájház is, mely a 18. század elején Kiskőrösre telepített szlovákság életmódját, öltözködési és kulturális tradícióit mutatja be.
Hagyományőrzés
Kiskőrös újkori történetében kiemelkedő szerep jutott a szlovákságnak. A törökdúlás idején a város elnéptelenedett, lakói vagy a harcok áldozatai lettek, vagy elmenekültek, s az élet feltételeit újra kellett teremteni a városban. Ezt felismerve, a Wattay földesúri család Magyarország akkori felföldi vármegyéiből telepeseket hozatott ide. A Turóc, Hont, Nyitra, Árva és Pozsony vármegyéből idekerült családok evangélikus szlovákok voltak, s magukkal hozták és megőrizték szokásaikat, vallásukat, nyelvüket, és ezzel párhuzamosan alkalmazkodtak az itteni körülményekhez is. A település azóta is magán hordozza a szlovák jelleget. Az idősebb generáció viseletében, nyelvében, vallásában máig őrzi identitását, a fiatalabbak maradéktalanul már csak vallásukat tartják, a nyelvet alig beszélik, egyéb területeken pedig inkább csak kulturális és néprajzi hagyományőrzés formájában él tovább a szlovák múlt. Az ide települt lakók kialakították a vallásgyakorlat és az oktatás színtereit, templomot és iskolát építettek, fontos volt számukra a magyar nyelv elsajátítása is, így hamar bevezették a rendszeres magyar nyelvű istentiszteleteket is. A szlovákság alkalmazkodott az itteni megélhetési lehetőségekhez is, szántóföldi növénytermesztéssel, állattartással és szőlőműveléssel foglalkozott.
Szilveszteri program
Visszatérve a híres költőre, a Petőfi-kultusz ápolásának kiemelkedő eseménye a Petőfi-szilveszter, amelyet idén is megrendeznek. Az év utolsó napja színvonalas kulturális műsorokkal és gasztronómiai különlegességekkel várja a vendégeket. A hagyomány szerint csak ezen az éjszakán tekinthető meg az evangélikus templomban a költő eredeti születési anyakönyve. A rendezvény ebben az évben is a város legelegánsabb vendéglátóhelyén, a Szarvas fogadóban lesz. A szokásos elemekre változatlanul számíthatnak az érdeklődők. A Magyarország területén 2016. január 1-jén született gyermekek megkapják a város ajándékát, a nevükre szóló Petőfi-kötetet. Lesz színházi előadás, kiállítás és gasztronómiai különlegesség. Mivel ez már sorban a huszadik, ebben az évben a szilveszteri rendezvény jubileumára koncentrálnak a rendezők. A finomságok korabeli szakácskönyvek alapján készülnek. Az éjszakai megemlékezés és zarándokút különlegessége, hogy az eredeti keresztelési anyakönyvet a felújított evangélikus templomban lehet megtekinteni.
Egyedülálló kiállítás
Az országban egyedülálló kiállítási anyag látható a városban: a Közúti Szakgyűjtemény 1968 óta mintegy 548 négyzetméter fedett és csaknem tízezer négyzetméter szabad területen mutatja be az út- és hídépítés, illetve fenntartás relikviáit. A közel 8500 kötetes szakmai könyvtár és az 1800 darabos térképtár is a kiállítás része. A szakgyűjtemény a lelkes érsekújvári útmester, Lévárdi Imre gyűjteményéből terebélyesedett ki. A Közúti Szakgyűjtemény feladata az útépítéssel, útfenntartással és szakmai irányítással összefüggő, valamint a szakma nagyjaira emlékeztető anyagok és tárgyak összegyűjtése, megőrzése, továbbá rendszerezett formában történő bemutatása. A terület 1995-ben az addigi háromszorosára bővült, majd 2000-ben, „filiálé” jött létre Ópusztaszeren, a Nemzeti Történeti Emlékparkban. A fenntartók a gyűjteményük jelentős bővülése és a látogatók igényei hatására 2010-ben új fejlesztési elképzeléseket dolgoztak ki, és két jelentős európai uniós pályázat segítségével ezeket 2011-re meg is valósították. Korszerű, európai színvonalú, interaktív, látogatóbarát állandó kiállítás jött lére, és elkezdődtek a múzeumpedagógiai foglalkozások, melyek azóta is nagy sikerrel folynak.
Az új állandó kiállítást a Duna Múzeum és a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum szakembereivel együttműködve rendezték, számos jó ötlettel, az érdekességekre építve, a modern technikát és a játékosságot egyaránt alkalmazva. Így adnak áttekintést az útépítés, az útkezelés és az úthasználat történetéről egy minden igényt kielégítő épületben. A szabadtéren útépítéssel és útkarbantartással kapcsolatos gépek, eszközök tekinthetők meg, egy épületben pedig a kövezést gyakorolhatják az érdeklődők.
Az Old Car Museum kiállítótermében mintegy száz gépjármű kaphat helyet
Ha már közút, a városban járva mindenképpen érdemes betérni az Old Car Museumba. Az Old Car Center Nonprofit Kft. 2005-ben alakult, mégpedig veterán gépjárművek kiállítása és felújítása érdekében. A tulajdonosok egész évben rendezvényekkel és veterán találkozókkal igyekeznek vonzani a közönséget. Tavaly Öreg autó, nem vénautó címen nyertek pályázatot, így 2420 négyzetméteren épülhetett meg egy interaktív múzeum és felújító komplexum. A kiállítótermen és a felújító csarnokokon kívül kávézó is van a múzeumban, és 3D-s mozi is várja az ide látogatókat, akik betekintést nyerhetnek az első csavar becsavarásától kezdve a teljes körű felújításig. A múzeum kiállítótermében mintegy száz gépjármű helyezhető el.
A Dél-Alföld meghatározó települése
A gazdag múltra visszatekintő kisváros területe már a 15. században bizonyosan lakott volt, azonban a török dúlás nyomán hosszú időre elnéptelenedett. A felszabadító háborúk után a Wattay család birtokaként került sor az 1718-as újratelepítésre, amikor is felvidéki szlovák telepesek érkeztek, akik munkájukkal, szorgalmukkal, kitartásukkal új életet hoztak a lakosait vesztett pusztába. Az ezt követő évszázadok fejlődéstörténete során Kiskőrös előbb mezőváros, majd nagyközség, járási székhely, végül 1973-ban város lett, és fontos szerepet tölt be a Dél-Alföldön. Kiskőrös és térsége 1815 óta hagyományosan szőlőtermelő vidék, az Alföldi borrégió jelentős városa, könnyű homoki borai méltán népszerűek az egész országban. Tavaly a Petőfi tér felújításával a valamikori városközpont, a város szíve újra életre kelt.