Gazdaság
Lassuló szeptemberi infláció
Minden fontos mutató a jegybank által meghatározott szinten belül van
Az elmúlt egy évben a legnagyobb mértékben a szeszes italok, a dohányáruk, valamint a járműüzemanyagok és az élelmiszerek drágultak – jelezte a távirati iroda a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai alapján. Az élelmiszerek ára 3,1 százalékkal emelkedett tavaly szeptemberhez viszonyítva, az üzemanyagoké 5,3 százalékkal. A szezonálisan kiigazított éves maginfláció 2,9 százalékra emelkedett az augusztusi 2,8 százalékról. Januártól szeptemberig a fogyasztói árak átlagosan 2,4 százalékkal emelkedtek.
Mináry Borbála, a KSH osztályvezetője az adatok ismertetésekor elmondta, a várakozásoknak megfelelően emelkedett az üzemanyagok és az élelmiszerek ára. Kiemelte, hogy a háztartási energián belül a tűzifa ára egy hónap alatt 3,9 százalékkal, éves összevetésben 8,8 százalékkal nőtt.
Virovácz Péter, az ING vezető elemzője azt mondta, a fogyasztói árak növekedése az ING, a piac és a jegybank várakozását is alulmúlja. A meglepetés egy tételre vezethető vissza, a tankönyvek ára éves összevetésben csaknem hatvan százalékkal csökkent. Ilyen mértékű változással egy elemző sem kalkulált előzetesen. Havi alapon így csupán 0,1 százalékkal emelkedett az átlagos árszínvonal. A változékony árú termékektől szűrt maginflációs mutató eközben éves bázison 2,9 százalékra kúszott, vagyis 2014 januárja óta nem látott magas szinten áll. Összességében még így is minden mutató a jegybank inflációs célja alatt van, valamint a korábbi jegybanki kommentárok szerint az infláció emelkedése csupán átmeneti hatások következménye.
Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője szerint a maginfláció emelkedése részben tükrözi az élénkülő belső keresletet, de leginkább a dohánytermékek jövedékiadó-emelését, valamint a tej és tejtermékek régiós és európai árnövekedési ciklusát jelzi. Ezek nélkül két százalék közelében lenne a maginfláció, ami így továbbra is elmarad a háromszázalékos inflációs céltól. A jövő évi inflációra lefelé mutató kockázatot jelenthet a háztartási energiaárak esetleges csökkentése.
Mináry Borbála, a KSH osztályvezetője az adatok ismertetésekor elmondta, a várakozásoknak megfelelően emelkedett az üzemanyagok és az élelmiszerek ára. Kiemelte, hogy a háztartási energián belül a tűzifa ára egy hónap alatt 3,9 százalékkal, éves összevetésben 8,8 százalékkal nőtt.
Virovácz Péter, az ING vezető elemzője azt mondta, a fogyasztói árak növekedése az ING, a piac és a jegybank várakozását is alulmúlja. A meglepetés egy tételre vezethető vissza, a tankönyvek ára éves összevetésben csaknem hatvan százalékkal csökkent. Ilyen mértékű változással egy elemző sem kalkulált előzetesen. Havi alapon így csupán 0,1 százalékkal emelkedett az átlagos árszínvonal. A változékony árú termékektől szűrt maginflációs mutató eközben éves bázison 2,9 százalékra kúszott, vagyis 2014 januárja óta nem látott magas szinten áll. Összességében még így is minden mutató a jegybank inflációs célja alatt van, valamint a korábbi jegybanki kommentárok szerint az infláció emelkedése csupán átmeneti hatások következménye.
Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője szerint a maginfláció emelkedése részben tükrözi az élénkülő belső keresletet, de leginkább a dohánytermékek jövedékiadó-emelését, valamint a tej és tejtermékek régiós és európai árnövekedési ciklusát jelzi. Ezek nélkül két százalék közelében lenne a maginfláció, ami így továbbra is elmarad a háromszázalékos inflációs céltól. A jövő évi inflációra lefelé mutató kockázatot jelenthet a háztartási energiaárak esetleges csökkentése.