Gazdaság
Kvóta nélkül édesebb a cukor
Hiába az ágazat leépítése, egy új gyáregység felépítése komoly befektetői kockázatot jelent, és valószínűleg uniós támogatást sem kapna egy ilyen beruházás
Az unió öröksége, az alacsony napi termelési kapacitás is gondot okoz (Fotó: Hegedüs Róbert)
Az Európai Unióban 2017. október 1-jétől a cukor- és izoglükóz kvóták megszűntek. Az utolsó kvótarépát már felszedték, a tavaly tavasszal bevetett terület nagysága a liberalizált piac igényeihez igazodott. A kvótaszabályozás fennállása alatt stabilizálta az édesítőszerek uniós piacát és biztos jövedelmet nyújtott az ágazati szereplőknek, ugyanakkor számottevően korlátozta a belső versenyt mind a termelők, mind a termékpályák között, és áttételesen hátráltatta a nemzetközi versenyképességet erősítő fejlesztéseket – derül ki az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) legfrissebb tanulmányából.
A jelentés felidézi az előzményeket is, mely szerint a rendszerváltozáskor 12 cukorgyárból egy kivételével mind bezárt Magyarországon. A gyárakhoz sok szállal kötődő települések számára súlyos gazdasági, foglalkoztatási és szociális következményekkel járt a helyi ipar megszűnése, sőt a cukorgyár bezárása miatt sok helyen a betelepült egyéb feldolgozóipari tevékenységek is visszaszorultak. A kapacitások leépítése következtében a magyarországi lakosság és feldolgozóipar cukorral történő ellátását ma már részben importból kell fedezni, míg korábban a belső keresletet meghaladó termelés jellemezte a mérleget.
A fentiek miatt gazdálkodói, önkormányzati és agrárpolitikai körökben időről-időre felmerül a cukoripari kapacitások legalább részleges helyreállításának gondolata, mivel az unióban a cukortermelési kvóták rendszere megszűnésével az adminisztratív akadály elhárult a jelenlegi kapacitások növelése elől. Az AKI ezért megvizsgálta a globális és uniós cukorpiac középtávú kilátásait, a cukorpiacot befolyásoló egyéb tényezőket (az izoglükóz- és bioüzemanyag-piac várható alakulását és a szabadkereskedelmi megállapodások lehetséges hatásait), valamint a magyarországi cukorrépa-termesztés és cukorgyártás versenyképességét az európai versenytársakkal összevetve.
Az AKI tanulmánya előrevetíti, hogy a piaci verseny azonban nem elsősorban az üzemek és a tagországok, hanem a cégcsoportok között folyik majd. A piaci pozíciók megőrzésére való törekvések akár felül is írhatják az üzemi versenyképesség szempontját. A fontos stratégiai döntések továbbra is Németországban és Franciaországban születhetnek meg, mivel az uniós cukorkvóták fele német, további húsz százaléka pedig francia irányítású cégcsoportok kezelésében volt és ezeknek megfelelő piaci szegmenseket tarthatnak kézben – olvasható a publikációban.
A Magyarországon működő egyetlen cukorgyártó vállalkozás, az Agrana tulajdonában lévő kaposvári cukorgyár a kvóta megszűnése után szintén kapacitása maximális kihasználására törekszik. A gyár szempontjából probléma az európai összevetésben alacsony napi feldolgozó kapacitás. A gyár Kaposvár városában található, így a 135 ezer tonnás maximális kapacitása fölé bővíthető. További hátrány, hogy hazai környezetben a kampány a szokásos százhúsz napnál tovább nem nyújtható a répa cukortartalmának gyorsabb lebomlása miatt. Tekintettel a cukorpiacot erősen befolyásoló bizonytalansági tényezőkre, Magyarországon egy új cukorgyár létesítésével komoly kockázatot vállalna egy potenciális befektető. Egy új gyár építése a szükséges infrastruktúrával együtt igen drága. Az alapanyag-ellátás csak hatékony integrációban, a termelés teljes technológiai hátterének megteremtésével, továbbá a kiegyenlítetten magas hozamok elérése érdekében az öntözés fejlesztésével oldható meg. A cukorrépa-terület jelentősebb bővülése azonban megkérdőjelezné a termeléshez kapcsolt támogatás indokoltságát, erről valószínűleg le kellene mondania az ágazatnak – véli a tanulmány szerzője.
Sok tényező drágítja az alapélelmiszereket
Az alapvető élelmiszerek – pékáru, tej, sertéshús, baromfihús – körében sorra szólalnak fel a termelők, feldolgozók, hogy árat kell emelni. Az időjárás, a hőség, a drágább takarmány, az energiaárak, a bérköltség emelkedése sok termelőnek gondot okoz, de a sertéspestis, vagy a szalmonella fertőzés miatt kisebb dél-amerikai csirkehúsimport nyomán a kínálat kisebb, ami a termelői árak emelkedéséhez vezet. Augusztusban 4,1 százalékos volt az élelmiszerek átlagos áremelkedése a boltokban. A friss zöldség közel harminc százalékkal, a burgonya negyedével drágult. A száraztészta, a vaj és a tojás ára emelkedett még jelentősebb mértékben, 9,5 százalékkal, 8,4 és 7,5 százalékkal. A sertéshús ára csökkent egy keveset, a baromfié, a tejé, valamint a pékáruké 3-5 százalék között emelkedett. (AMB)