Kuponokkal a felzárkózásért

A gazdasági folyamatok területi hatása kétarcú: a gazdaságban a vállalatok és a munkaerő jellemzően koncentrálódik, ami rövid távon termelékenységi többletet eredményez, de hosszú távon kiélezi a regionális gazdasági és társadalmi különbségeket. Ha a gazdaságpolitika területi kiegyenlítődésre törekszik, két úton is támogathatja a folyamatot: egyrészt a munkaerő tőkéhez, másrészt a tőke munkaerőhöz történő allokálásával. Ehhez támogatni kell a munkaerőpiac mobilitását, ami többféle formában is lehetséges. A vállalatok jelenleg főleg az utazás támogatásával segítik a munkavállalóik földrajzi mobilitását. A munkaerő ingázását azonban tovább erősítheti az ösztönző eszközök szélesebb körű alkalmazása, például céges buszjárat és munkásszálló biztosítása, vagy óvoda, illetve bölcsőde működtetése, de megoldást jelenthetnek az állandó lakhely megváltoztatását támogató programok is. Például szolgálati lakás vagy bérlakás biztosítása, esetleg az ingatlanvásárlási illeték vagy a települések által az ingatlanokra kivethető adó feltételes elengedése.

A jegybank szakértői javasolják teljes mértékben megtéríteni az álláskeresés, majd a munkába járás költségét a közfoglalkoztatásból kilépők részére az elhelyezkedést követő egy évre. Célszerű az elhelyezkedési bónuszt a lakhelytől való távolsággal is kompenzálni, mivel a távolság a közmunkások bérigényében meghatározó szerepet tölt be.

Javasolják továbbá a helyközi közlekedés fejlesztését, mert a munkahelyükre ingázók száma az urbanizációval és az agglomerációs területek bővülésével párhuzamosan növekedést mutat hazánkban.

Lengyelországban 2014-ben egy négy elemből álló (képzési, gyakornoki, foglalkoztatási, letelepedési) kuponos rendszert vezettek be, amelynek elsődleges célja a harminc év alatti munkanélküliek mobilitásának ösztönzése és foglalkoztatása volt. Az MNB szakértői úgy vélik, az ott kiépült rendszer mintájára a mobilitást ösztönző magyar intézkedések is bővíthetők lennének. A kevésbé fejlett régiók támogatására a munkaerő-megtartó szerep szempontjából fontos ágazatok (mezőgazdaság, élelmiszeripar, turizmus) fejlesztését javasolják. A területi felzárkózás aspektusából kiemelten fontosnak tartják, hogy az uniós pályázatoknál azok élvezzenek előnyt, amelyek intenzíven építenek a fejlődő régiókban található erőforrásokra. A munkaerőpiac területi egyenlőtlenségeinek következmé­nyeit mérsékelheti egy olyan mechanizmus bevezetése is, amelynek keretében egy járás, illetve megye kompenzációban részesülne azon munkavállalók után, akiket ott képeztek, de nem az adott járásban vagy megyében állnak foglalkoztatásban. Az elmaradottabb régiókban állást vállaló bölcsődei és óvodai szakembereket és tanárokat is egy kompenzá­ciós rendszer keretében érdemes ösztönözni. Ilyen lehet a lakástulajdon biztosítása, valamint az infrastruktúra fejlesztése.

Az elmaradott régiók finanszírozására területi alapon differenciált Széchenyi Kártya Programot, valamint a Szabad Vállalkozási Zóna kedvezményeinek kibővítését javasolják, de fontos a tőke és forrás egyidejű biztosítása is banki részvétellel. A fejletlenebb régiókban működő vállalatoknak a jelenleg is létező Hiventures Zrt. (MFB-csoport) biztosíthatna tőkét, ami összekapcsolva egy kereskedelmi bank által nyújtott növekedési hitellel egyszerre juttatná olcsó tőkéhez és forráshoz a cégeket.