Külpiaci problémák idézték elő a forint gyengülését

A várakozásoknak megfelelően nem változtatott a jegybanki alapkamat 0,9 százalékos szintjén a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa, és a kamatfolyosó sem módosult. A napokban gyengült a magyar deviza, az euró árfolyama megközelítette a 320 forintos szintet. Tegnap viszont korrigált, délelőtt 316–317 forint alatt mozgott az árfolyam. A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa tegnapi ülésén nem változtatott a kamatszinten. A forint gyengülése nem meglepő, mert a nemzetközi piacokon a dollár erősödött részben az amerikai kamatemelési várakozások miatt. Az argentin és török gazdaság problémái miatt pedig felerősödtek a félelmek a piacokon, ezért a feltörekvő piaci devizák, köztük a forint piacán is az eladók kerültek többségbe. A kockázatkerülés a magyar állampapír-piaci hozamokon is látszik: a kötvények másodpiaci hozama május eleje óta ötven-hatvan bázisponttal nőtt. Ez pedig jelentős emelkedésnek tekinthető a korábbi stabil hozamszintekhez képest.

Mivel a hazai piacok legutóbbi mozgásai fundamentálisan nem támaszthatóak alá, a devizahitelek pedig már nem okoznak kockázatokat, miközben az állam devizaadóssága is csökkent, az MNB-nek egyelőre nem adhat okot aggodalomra a feltehetően átmeneti gyengülés – nyilatkozta lapunknak Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője. A forint gyengülése párhuzamosan az olajárak emelkedésével ugyanakkor támogathatja a jegybankot az inflációs cél elérésében. Megjegyezte, hogy a közelmúltban a jegybank nem szokványos eszközökkel kívánta finomhangolni a monetáris politikát, amelyek közül az egyik legfontosabb eszköze a három hónapos betétállomány szűkítése azon célból, hogy a kereskedelmi bankok a jegybank eszközeinek igénybevétele helyett a reálgazdaságot finanszírozzák, illetve állampapírokat vásároljanak.

Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője szerint bár a mostani forintgyengülésnek nemzetközi okai vannak, figyelembe kell venni, hogy a forintnak ma már gyengébbek azok a támaszai, amelyek a korábbi években stabilan tartották, vagy az erősödés irányába terelték az árfolyamot. A folyó fizetési mérlegben felhalmozódó többlet mérséklődik, miközben az infláció gyorsul, közben pedig a magyar jegybank viszonylag laza monetáris politikát visz, s a nemzetközi szinten inkább a szigorítás van napirenden.