Gazdaság

Kudarcba fulladt a köztisztviselők sztrájkja

Hollik István: Az ellenzéki polgármesterek utasításba adták a munkavállalóknak, hogy sztrájkolniuk kell, de ez abszolút nem jött össze

Noha a szakszervezet több ezer sztrájkolóról beszél, az önkormányzati hivatalnokok alig egy százaléka lépett sztrájkba csütörtökön.

Hollik: A sztrájk teljes kudarcba fulladt

Hollik István kormányszóvivő szerint egyértelműen kimondható, hogy csütörtöki közszolgálati sztrájk - amelyet ellenzéki politikai akciónak nevezett - teljes kudarc volt.

Hollik István csütörtökön az Echo Tv-nek nyilatkozva azt mondta: a sztrájk ellenzéki politikai akció volt, amit az bizonyít, hogy "sehol máshol nem sztrájkoltak", csak az ellenzéki vezetésű önkormányzatoknál.

Szerinte az ellenzéki polgármesterek utasításba adták a munkavállalóknak, hogy sztrájkolniuk kell, de ez "teljes kudarcba fulladt".

Boros Péterné, az érdekképviselet elnöke csütörtök délelőtt a munkabeszüntetés elindításakor a XV. kerületben közölte: országszerte 7500 köztisztviselő vesz részt a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ) által meghirdetett sztrájkban. Azt mondta: a legtöbben az önkormányzati dolgozók közül sztrájkolnak, kevesebben csatlakoztak a központi közigazgatásban dolgozók közül.

Az MKKSZ január elején hirdette meg sztrájkköveteléseit. Követelik a többi között az azonnali béremelést, az elvett öt nap szabadság visszaadását, a rugalmas munkaidő visszaállítását, azt, hogy az ebédszünet legyen újra a munkaidő része.



Az MKKSZ a kormánytisztviselőket, önkormányzati tisztviselőket és szociális dolgozókat hívott sztrájkba bér- és egyéb követelésekre hivatkozva. S noha az MKKSZ több ezer csatlakozóról és országos közszolgálati sztrájkról beszélt, ez az állítás nem felel meg a valóságnak, ezért is mentek a tiltakozók inkább az Országgyűlés épülete elé demonstrálni.

Ugyanis az 1 283 önkormányzati hivatal közül alig 20 olyan van, amelynek néhány dolgozója csatlakozott a sztrájkhoz – ez pedig az önkormányzati hivatalnokok alig egy százaléka.

köztisztviselői sztrájk
Boros Péterné, a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének (MKKSZ) elnöke beszédet mond a szakszervezet  egynapos sztrájkjának elindításán tartott gyűlésen a XV. kerületi polgármesteri hivatalban. MTI/Máthé Zoltán

Országszerte 7500 köztisztviselő vesz részt a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ) által meghirdetett csütörtöki sztrájkban - állította az érdekképviselet elnöke, a főváros XV. kerületének önkormányzatánál elindítva a munkabeszüntetést csütörtökön reggel.
Boros Péterné az önkormányzati hivatal apparátusi értekezletén kiemelte: egy társadalom működésének fontos eleme, ha az ország hajtóerejét jelentő dolgozók élnek demokratikus jogaikkal. Hozzátette: fel kívánják hívni a kormányzat figyelmét arra a tarthatatlan helyzetre, hogy 11 éve nem emelkedett a köztisztviselői illetményalap.

A szakszervezeti vezető emlékeztetett: az elmúlt időszakban állami forrásból nem, csak a gazdagabb, vagyis nagyobb adóbevétellel rendelkező önkormányzatok által a szolidaritási alapba befizetett források nyomán emelkedhetett a köztisztviselők jövedelme. "Mára eljutottunk oda, hogy az önkormányzatok egymást finanszírozzák" - figyelmeztetett Boros Péterné, hozzáfűzve: ezen a helyzeten csak a munkavállalók szervezett fellépése, vagyis a szakszervezeti összefogás változtathat.

Érdemes észrevenni, hogy az MKKSZ éppen azt a a XV. kerületi polgármesteri hivatalt helyezi fókuszba a sajtó munkatársai előtt, ahol egy MSZP-DK-s politikus, Németh Angéla a polgármester, a jegyző pedig a szocialista Lamperth Mónika.
Ugyanakkor azt sem kellene szem elől téveszteni, hogy az önkormányzati béreket az önkormányzatok állapítják meg, tehát ahol most „ sztrájkolnak” ott ezek szerint a saját polgármesterükkel és jegyzőjükkel elégedetlenek.
Nem mellékes az sem, hogy a kormányhivatalokban, minisztériumokban és háttérintézményekben senki sem sztrájkol – amiben nincs is semmi meglepő, hiszen a kormánytisztviselők éppen a napokban írhatják alá az átlagosan 30 százalékos béremelést tartalmazó kinevezésüket.

Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke az értekezleten azt hangsúlyozta, hogy össze kell fogniuk a közszférában és a versenyszférában működő szakszervezeteknek, mert ha nem így tesznek, "leszalámizzák" a munkavállalókat.

Úgy vélte, hogy Nyugat-Európában a szakszervezeti küzdelem, az érdekkonfliktusok felvállalása vezetett a jóléthez. Nincs az a jóságos tulajdonos vagy kormány, amelyik magától pluszjogokat biztosít a munkavállalóknak - fogalmazott.

A PDSZ szolidaritási sztrájkot hirdetett csütörtökön 8-10 között, annak érdekében, hogy megmutassa, egyetért az MKKSZ sztrájkjával. Ehhez a megmozduláshoz azonban négy tankerületi központból mindössze 11 szakképzési centrum csatlakozott. A tankerületi összesítések szerint a mintegy 90 ezer közalkalmazott pedagógus közül összesen 47 tanár nem vette fel a munkát, ez pedig igazán nem nevezhető sikeres sztrájknak.

Mint mondta, a munkavállalóknak és a szakszervezeteknek Magyarországon is elegük lett a folyamatos hátrálásból, mára elmentek a falig, és ennek nyomán bontakoztak ki az elmúlt időszakban az utcai megmozdulások és a munkahelyi sztrájkok. Továbbá megjelent egy új eszköz, a szolidaritási sztrájk is, ami új szakaszt jelent a munkavállalói jogok érvényesítéséért folyó közdelemben - mondta Kordás László.

Az értekezleten Lamperth Mónika, a XV. kerületi önkormányzat jegyzője ismertetette, hogy a munkáltató és a tisztviselők megállapodása alapján a halaszthatatlan ügyeket - mint például haláleset bejelentése, előre egyeztetett házasságkötés és helyszíni szemle, váratlan településüzemeltetési feladat - a sztrájk idején is intézik.

sztájk sajttáj

Klaus Heeger, a Független Szakszervezetek Európai Szövetségének (CESI) főtitkára (b4) és Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke (j3). MTI/Bruzák Noémi

Felvonulást szervez az MKKSZ május 1-jére

Boros Péterné később a budapesti Kossuth téren tartott sajtótájékoztatóján bejelentette, hogy szakszervezet felvonulást szervez május 1-jére, hogy a dolgozók kifejezzék elégedetlenségüket. A szakszervezet elnöke felhívta a munkavállalókat, mutassák meg május 1-jén, hogy ők az ország hajtóereje.

Szakszervezeti szövetség: a Klebelsberg Központ akadályozta a pedagógussztrájkot

A Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) szerint a Klebelsberg Központ akadályozta a csütörtökre meghirdetett pedagógussztrájkot. A szövetség csütörtök délután az MTI-hez eljuttatott közleményében azt írta: sajnálattal veszi tudomásul, hogy a munkavállalók jelentős csoportja nem élhetett a hatályos szabályok szerinti törvényes jogával, vagyis a szolidaritási sztrájk lehetőségével. "A konföderáció visszautasít minden olyan törekvést, amely az alapvető alkotmányos jogok korlátozását célozza" - szögezték le.

A Magyar Szakszervezeti Szövetség közölte: az állami iskolafenntartó Klebelsberg Központ mindent megtett annak érdekében, hogy a munkabeszüntetést adminisztratív eszközökkel megakadályozza, és a sztrájkot ott is törvényellenesnek minősítette, ahol a tankerületi központokkal az elégséges szolgáltatásról sikerült a szakszervezetnek előzetesen írásban megállapodnia. Ez teljesen elfogadhatatlan, hiszen sérti a jogállamiság elveit - írták.

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom